fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Bakancslista

10 dolog, amit tudni kell XVI. Benedek emeritus pápáról

Közzétéve

Fotó: © Mazur / wwwthepapalvisit.org.uk.

XVI. Benedek emeritus pápa 2005 és 2013 között szolgált pápaként. 1927. április 16-án a németországi Bajorországban, Marktl városában Joseph Ratzinger néven látta meg a napvilágot. Hamarosan 95 éves lesz.

Az emberről, aki pap, érsek, bíboros, sőt pápa lett, sok érdekeset lehet tudni.

Szereti a macskákat, szeret zongorázni, és rajong Mozartért.

Amikor bíborosként Rómában élt, a kóbor macskáknak tálakon ételt rakott ki. Ha a vatikáni irodáinak közelében élő barátságos macskák valamelyike megsérült, saját maga kötözte be sebeiket.

2005-ben, pápává választásakor Benedek bajorországi otthonában volt egy fekete-fehér rövidszőrű macskája, Chico. De a vatikáni rezidenciába költözésekor be kellett tartania a szabályt: macskát vagy kutyát nem lehetett bevinni a Vatikánba.

A volt pápa érdeklődési köre ezenkívül a zongora, amelyen évekig játszott. A zeneszerzők közül Mozart a kedvence.

„Mozart zenéje még mindig nagyon mélyen meg tud érinteni, mert olyan fényes, és ugyanakkor olyan mély” – vallott erről Peter Seewald-nak, a „Salt of the Earth” (A Föld sója) című 1996-os könyvében. „Mozart zenéje több mint puszta szórakozás; benne van az emberi lét egész tragédiája.”

Testvére, Georg szintén pap lett, de emellett zenei karriert is befutott: a bajor város, Regensburg Szent Péter-székesegyházában volt kórusvezető.

A Ratzinger család képe 1951. körülről: Balról jobbra Maria, Georg, Maria (az anya), Joseph, és Joseph Ratzinger (az apa). A képért köszönet az Ignatius Press-nek.

Fiatalon besorozták a német hadseregbe. A nácik gúnyolódtak azon, hogy pap szeretne lenni.

A későbbi XVI. Benedek a dél-németországi Traunstein nevű kis faluban nőtt fel abban az időben, amikor az ország a nácik uralma alá került.

A Ratzinger család náciellenes volt. Rendőr édesapja előfizetett egy náciellenes újságra, amelynek szerkesztőjét, Fritz Gerlichet a nácik meggyilkolták. Ratzinger 14 éves Down-szindrómás unokatestvérét elvitték a nácik, és hamarosan meghalt. Feltehetően meggyilkolták, ahogyan azt az általuk „hibásnak tartott emberek” elleni embertelen kampányukban hangoztatták is.

A fiatal Joseph Ratzinger szembe szállt a Hitlerjugend-ben való kötelező részvétellel. Néhányszor sikerült kibújnia, erről később a „Mérföldkövek” című emlékiratában írt is. Nővére azért nem volt hajlandó tanárként dolgozni, mert akkor arra kényszerítették volna, hogy nácibarát tananyagot oktasson.

A második világháború idején Ratzingert besorozták katonai szolgálatra. Ő a testvérével, Georggal együtt szeminarista szeretett volna lenni. Amikor egy SS-toborzó elvitte Ratzingert és más katonákat egy toborzásra, elmondta, hogy minden vágya, hogy pap legyen. Ezért kigúnyolták és sértegették, de mégis megúszta, hogy a keményvonalas náci katonai szervezetben kelljen szolgálnia. A háború utolsó hónapjában dezertált, ami halálbüntetést vont volna maga után.

A New York állambeli Yonkersben található St. Joseph szemináriumban tett 2008. áprilisi látogatása alkalmával Benedek a náci Németországot olyan „baljós és sötét rezsimnek nevezte, amely azt hitte saját magáról, hogy mindenre van válasza”.

„Befolyásuk egyre nőtt – beszivárgott az iskolákba és a civil szervezetekbe, valamint a politikába és még a vallásba is –, mielőtt felismerték volna, micsoda szörnyeteggel állnak szemben. Száműzte Istent, és ezáltal áthatolhatatlan lett minden igaz és jó dologgal szemben.”

Noha a nácizmus vereséget szenvedett, Benedek figyelmeztette hallgatóit, hogy még mindig rendelkezik romboló erővel. Jézus Krisztus azonban mindettől a rettenettől megszabadít.” – mondta. „Ő, aki megmutatja nekünk, hogy van élet a halál után, ugyanaz, aki megmutatja nekünk, hogyan győzhetjük le a pusztítást és a félelmet. Tehát Jézus az élet igazi tanítója.”

XVI. Benedek pápa 2010. augusztus 28-án

Mivel átélte a nácizmus gonoszságát, Benedek számára az igazság szükségessége a hiteles szabadságban rejlik.

Óva intette az amerikaiakat a szív sötétségétől. Ilyenkor „a szív közönyössé, érzéketlenné válik, ezért először figyelmen kívül hagyja, majd nevetségessé teszi az ember Istentől kapott méltóságát”. Az elmének egy „különösen baljós” sötétsége is van – mondta –, amely manipulálja az igazságot, eltorzítja a valóságról alkotott képünket, és bemocskolja képzeletünket és törekvéseinket.

„De mi célja van annak a »szabadságnak«, amely az igazságot figyelmen kívül hagyva csak azt nézi, mi hamis, vagy mi helytelen?” – kérdezte. „Hány fiatallal fordult elő az, hogy a szabadság vagy a tapasztalat nevében kaptak olyan segítséget, amely aztán szenvedélybetegséghez, erkölcsi vagy intellektuális zűrzavarhoz, bántásokhoz, önbecsülésük elvesztéséhez, sőt teljes kétségbeeséshez vezetett, akár olyan tragikus és szomorú következményekhez, mint saját életük kioltása?”

„Kedves barátaim, az igazság soha nem jelenthet kényszerítést. És nem is csak szabályok összessége. Inkább fel kell fedeznünk Őt, aki soha nem hagy cserben minket; akiben mindig megbízhatunk. Az igazság keresése során eljutunk oda, hogy a hit szerint éljünk, mert az igazság végső soron egy valaki: Jézus Krisztus. Éppen ezért az autentikus szabadság semminek sem az elutasítása. Inkább belépés, részesülés valamiben, ami nem kevesebb, mint önmagunk átadása, és annak engedése, hogy Krisztus magához, lénye bensőjébe vonzzon minket, másokért.”

XVI. Benedek a Szent Péter téri általános audiencián, 2005. szeptember 11-én. (L’Osservatore Romano)

A pápa a Benedek nevet egy szent tiszteletére választotta.

Nem sokkal 2005. áprilisi megválasztása után, egy szerdai általános audiencián kifejtette, hogy azért választja a Benedek nevet, mert így kapcsolódik XV. Benedek pápához, aki „az egyházat az első világháború viharos időszakaiban vezette”. Elmondta, hogy a név Nursiai Szent Benedek hatodik századi rendalapítóra is utal, akit „az európai kultúra és civilizáció megdönthetetlen keresztény gyökereinek” alakításáért tisztelünk.

Benedek, pápaként gyakran beszélt arról, mennyire fontos az evangelizálás. „Nincs ennél nagyobb prioritás: ismételten lehetővé kell tennünk korunk embereinek, hogy találkozhassanak Istennel. Azzal az Istennel, aki azért, hogy boldogságban éljünk, minden nap szól hozzánk és árasztja ránk szeretetét” – mondta 2010-ben a Verbum Domini kezdetű apostoli buzdításában.

XVI. Benedek jelentős lépéseket tett a gyermekeket bántalmazó papokkal szemben.

Benedek pápasága alatt több száz szexuális zaklatást elkövető papot mentettek fel szolgálatuk alól. Ez tulajdonképpen a Hittani Kongregációnál végzett korábbi munkájának folytatása volt, amelynek 2002-ben megnőtt a tekintélye a papság által elkövetett szexuális visszaélések kezelésében.

Pápai működésének megkezdése után alig két hónappal, Benedek komolyan megfenyítette Marcial Maciel atyát, a Krisztus Légiója karizmatikus és befolyásos alapítóját. Az atyával kapcsolatban régóta keringtek a szeminaristák szexuális zaklatásáról szóló hírek. Később kiderült, hogy a pap botrányos kettős életet élt.

Voltak idők, amikor felmerült, hogy XVI. Benedek München és Freising érsekeként 1977 és 1982 között rosszul kezelt egy ügyet, vagy ami még rosszabb, fedezett egy sorozatos szexuális zaklatót. Ezek a súlyos vádak Peter Hullermann atyával, mint sorozatos szexuális visszaélések elkövetőjével kapcsolatban röppentek fel. A Vatikán és Benedek közeli munkatársa és jobbkeze, Georg Gänswein érsek azonban ezeket határozottan visszautasította.

Ennek eredményeképpen, az akkori általános helynök teljes felelősséget vállalt azért a döntésért, hogy az egyházmegyén kívülről érkező papot minden lelkipásztori korlátozás nélkül kinevezzék szolgálatra egy plébániára. Hullermann azonban ismét elkövette a bántalmazást.

A müncheni érsekség január 20-án teszi közzé az 1945-től 2019-ig tartó visszaélésekkel kapcsolatos valamennyi panasz vizsgálatát tartalmazó, várva várt jelentést. A német sajtó szerint Benedek 82 oldalnyi észrevételt küldött a jelentést összeállító nyomozóknak.

Helikopter szállítja XVI. Benedek emeritus pápát, amint hivatalosan nyugdíjba vonul Vatikánban 2013. február 28-án (Getty Images News/Getty Images).

Csaknem 600 év után ő volt az első pápa, aki lemondott.

A 85 éves Benedek 2013. február 11-én sokkolta a világot, amikor latin nyelven bejelentette visszavonulását. Okként előrehaladott korát és erőtlenségét említette, és úgy vélte, emiatt alkalmatlan hivatalának gyakorlására.

Február 28-án, azon a napon, amikor lemondása hatályba lépett, Benedek Vatikánvárosból helikopterrel Castel Gandolfóba repült.

„Nem vagyok más, mint egy egyszerű zarándok, aki megkezdi földi zarándokútjának utolsó szakaszát” – ezek voltak pápaként utolsó szavai. “Induljunk hát előre, az Úrral együtt, az Egyház és a világ javára.”

Szokatlan helyzet alakult ki azzal, hogy a volt pápa, Benedek gyakorlatilag „társszerzőként” írt enciklikát utódjával.

Ugyanis Ferenc pápa beépítette Benedek befejezetlen szövegét 2013-ban megjelent Lumen Fidei kezdetű enciklikájába, és „négy kéz munkájának” nyilvánította.

XVI. Benedek enciklikái: a Deus Caritas Est (2005), a Spe Salvi (2007) és a Caritas in Veritate (2009) a szeretet és a remény keresztény erényeiről szólnak.

Ferenc pápa köszönti XVI. Benedek emeritus pápát a vatikáni Mater Ecclesiae kolostorban 2020. november 28-án. (Vatican Media)

Ferenc pápa Benedeket igazi nagyapának nevezte.

Benedek „minden nagyapák nagyapja” Ferenc pápa szerint. A mostani pápa 2014. szeptember 28-án a világ minden tájáról érkezett idős emberek találkozóján – amelyen Benedek is ott volt –, a jelenlegi pápa ezekkel a szavakkal szólt elődjéhez: „Sokszor mondtam már, hogy milyen nagy öröm számomra, hogy itt él a Vatikánban, mert olyan, mintha egy bölcs nagypapa lenne otthonunkban. Köszönöm!”

XVI. Benedek átveszi a II. János Pál Pápai Egyetem és a Krakkói Zeneakadémia díszdoktori címét. (Pool fotó).

Benedek mély gondolkodó, aki egyszerre hangsúlyozza a hit és az értelem fontosságát a keresztény életben és a nyugati kultúrában.

A 2005-ös, őt pápának választó konklávé előtt tartott homíliájában Ratzinger a „relativizmus diktatúrájáról beszélt, amely semmit sem ismer el véglegesnek, és amelynek végső célja kizárólag a saját ego és vágyainak kiélése”.

Hangsúlyozta, hogy „az igaz humanizmus mértéke Jézus Krisztus”. Az érett hit és Istennel való barátság az „igazit a hamistól és a hazugságot az igazságtól” való megkülönböztetés kritériumát jelenti.

Könyvei közé tartozik a „Bevezetés a kereszténységbe”, az egyetemi előadásaiból készült összeállítás, és a „Názáreti Jézus”, amely arra törekszik, hogy magyarázatot adjon a modern világnak Jézus Krisztusról. Pápává választása előtt két híres interjút adott Peter Seewald német újságírónak, amelyek „A Ratzinger Jelentés” és „A Föld Sója” címmel jelentek meg.

Benedek emeritus pápa 2012. április 7-én. (Vatikáni Média).

Pápasága célja a megújulás volt.

Benedek pápaságát a kulturális, szellemi és spirituális megújulásra irányuló erőfeszítések jellemezték, beleértve a liturgikus reformot is. Segítette az egyház megerősödését a Vatikáni Zsinat reformtörekvései nyomán. Benedek maga is részt vett az 1960-as évek ökumenikus zsinatán, amelyen Joseph Frings bíboros, kölni érsek szakértőjeként szolgált.

Benedek elutasította a zsinat azon értelmezését, amely a „törésre és szakadásra” helyezte a hangsúlyt. Szerinte a nagy jelentőségű zsinatot a „folytonosság” és a „reform” szellemében kell szemlélni.

Pápasága végéig mindig mindent megtett a Vatikáni Zsinat helyes értelmezéséért. 2013. február 14-én azt mondta, hogy a zsinatot eleinte rosszul, „a média szemszögéből” értelmezték, mivel az egyházon belüli különböző áramlatok „politikai harcaként” ábrázolták. Ez a „médiazsinat” „sok bajt” és „rengeteg nyomorúságot” okozott, amelyek eredményeként szemináriumok és kolostorok zártak be, a lényeget, a liturgiát pedig „elbagatellizálták”.

János Pál pápa köszönti Joseph Ratzinger bíborost 1978. október 22-i beiktatása alkalmával. (Vatikáni Média)

Szent II. János Pál közeli munkatársa volt.

Az akkor még bíboros Ratzinger több mint 20 évig szolgálta Szent II. János Pált a Hittani Kongregáció prefektusaként.

„A közelében voltam, és egyre jobban tiszteltem őt” – mesélte Benedek. – Lelkének mélysége és meglátásainak gazdagsága szolgálatomnak óriási erőt adott. Imádságos élete folyamatosan lenyűgözött és rám is építően hatott.”

Benedek részt vett a Katolikus Egyház Katekizmusának elkészítésében és a katolikus tanítás tisztázásában. Nézetei időnként szembe mentek az Egyesült Államok és Nyugat-Európa befolyásos szakadár katolikusainak elképzeléseivel. Ezek később, a pápaválasztás során, negatív reakciókat váltottak ki.

II. János Pál boldoggá avatásán, 2011. május 1-jén XVI. Benedek pápaként elnökölt.

II. János Pált erős, nagylelkű és apostoli hite tette áldottá” – mondta akkor XVI. Benedek. „Hitéről, szeretetéről és apostoli bátorságáról tett tanúságtételével, amelyhez nagy emberi karizma párosult, Lengyelország e példamutató fia szerte a nagyvilágon a hívők támasza volt. Buzdította őket, hogy ne féljenek keresztényeknek lenni, merjenek az Egyházhoz tartozni és az evangéliumról beszélni.”

„Egyszóval: segített nekünk abban, hogy ne féljünk az igazságtól, mert a szabadságot az igazság biztosítja. Még tömörebben fogalmazva: erőt adott, hogy higgyünk Krisztusban, mert Krisztus a „Redemptor hominis”, az ember Megváltója.

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: CNA

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
1 Hozzászólás

1 Hozzászólás

  1. Kapisztrán

    2022-01-22 at 10:35

    Köszönjük a szerkesztőségnek ezt a rendkívüli “csemegét”, amely mindannyiunk lelki életébe igazi Fényt árasztott! Szentatyánk egy olyan tábornok, aki felismerte, hogy legkedvesebb tisztjei és katonái is cserben hagyták, mint Urunkat “övéi” nagycsütörtökön – elfutottak – tehát egymaga már képtelen “ezt a csatát” megvívni! Ezért elismeri ellenségei pillanatnyi fölényét, enged a nyomásuknak, elfogadja ÓHAJUKAT, visszavonul átengedve a “terepet”, hadd derüljön ki szívük titka, TETTEIKBŐL! Számunkra pedig marad a “közmondás”: “jó fa jó gyümölcsöt terem, rossz fa rossz gyümölcsöt! GYÜMÖLCSEIRŐL ISMERITEK MEG A FÁT”!És mint Urunk igazi FÖLDI HELYTARTÓJA, tisztában van azzal, hogy eljön a DÖNTŐ ÜTKÖZET IDEJE! Nemsokára lejár a NAGY-KILENCED amelyet értünk, mindannyiunkért felvállalt, hordozva a KERESZTET! Köszönjük! Deo Gratias!

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Bakancslista

XVI. Benedek pápa különleges „bizonyítéka” a kereszténységre: a zene

Közzétéve

Szerző:

Fotó: OSSERVATORE ROMANO | AFP

„A nyugati zene teljesen egyedi, nincs hozzá hasonló más kultúrákban. És ez – úgy látom – gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket.”

Nagy Szent Gergely pápa ünnepén megemlékezünk a szakrális zene gazdag történetéről, a gregoriántól napjainkig.

Ezzel kapcsolatban talán nem is lehet fontosabbat mondani a zenéről, mint ahogyan azt 2015-ben XVI. Benedek megfogalmazta, amikor a lengyelországi Krakkóban a II. János Pál Pápai Egyetem, és a Zeneakadémia tiszteletbeli doktori címét vette át.

A zeneszerető német pápa, aki maga is zongorista, azt mondta, hogy a nyugati zene kiemelkedő teljesítménye a hit megtapasztalásában gyökerezik, és megmutatja a kereszténység igazságát. Arra utalt, hogy ez a fajta zene a hitvédelem sajátos formája.

Nézzük meg közelebbről:

„Ezen a ponton egy gondolatot szeretnék kifejteni, amely az utóbbi időben foglalkoztat, éspedig azt, hogyan fonódnak egyre inkább össze a különböző kultúrák és vallások. A különböző kultúrák és vallások területén nagyszerű irodalom, nagyszerű építészet, kitűnő festmények és szobrok léteznek. És mindegyikben jelen van a zene is.

Azonban egyetlen más kultúra zenéjében sincs meg az a nagyság, mint amely a keresztény hitből fakadt: Palestrinától Bachig, Händelig, egészen Mozartig, Beethovenig és Brucknerig. A nyugati zene teljesen egyedi, nincs hozzá fogható más kultúrákban. És ez – úgy látom – gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket.

Természetesen a nyugati zene nagymértékben túlmutat a vallási és az egyházi szférán. Legmélyebb eredetét azonban a liturgiában kell keresnünk, az Istennel való találkozásban. Bachnál, akinél a zene végső célja Isten dicsőítése, ez teljesen nyilvánvaló.

A nyugati zene nagyszerű és hamisítatlan válasz: abból az Istennel való találkozásból fakad, aki a liturgiában megjelenik közöttünk Jézus Krisztusban. Számomra ez a zene mutatja meg a kereszténység igazságát.”

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Aleteia

Olvasás folytatása

Bakancslista

6 másik feltámadás, amiről a Biblia beszél

Közzétéve

Szerző:

A careftai özvegyasszony fia, Jairus lányának a feltámasztása - Vasili Dmitrievich (1844-1927) festménye - Fotó: Museum of Fine Arts Academy, St. Petersburg (Florida).

Ugyan Jézus az egyetlen, aki visszatért a holtak birodalmából, de nem ő az első és az egyetlen, aki feltámadt… Hat másik embert is életre keltett Isten kegyelme. A Katolikus Egyház Katekizmusa rövid magyarázatot ad ezekről a feltámadásokról és Krisztussal való kapcsolatukról.

„Krisztus föltámadása nem a földi életbe való visszatérés volt, mint azon föltámasztások esetében, melyeket Ő húsvét előtt végzett. … E tények csodás események voltak, de a személyek, akikkel a csoda történt, a “megszokott” földi életet nyerték vissza Jézus hatalma által. A maguk idejében újból meg fognak halni. Krisztus föltámadása lényegében különbözik ettől. Föltámadott testében a halál állapotából átmegy egy időn és téren túli, másik életbe. Jézus testét a föltámadásban a Szentlélek eltölti hatalommal; dicsőségének állapotában az isteni életben részesedik, úgy, hogy Szent Pál elmondhatta Krisztusról: Ő a mennyei ember.” (KEK 646)

Ezek a feltámadások megelőzik és hirdetik minden idők végső feltámadását. Az a céljuk, hogy reményt adjanak arról, hogy a halál legyőzhető és megvigasztalják az embereket. Íme egy lista ezekről a csodákról az Ószövetségből és a négy evangéliumból.

1. A careftai özvegyasszony fia

A Királyok könyvében, amikor Illés próféta Careftába ment, találkozott egy özvegyasszonnyal, aki vendégül látta. Ekkor hirtelen az özvegy elvesztette gyermekét. Illés ezután az Úrhoz könyörgött, hogy adja vissza neki: «Majd háromszor a fiúra borult és segítségül hívta az Urat: „Uram és Istenem, engedd, hogy visszatérjen a lélek ebbe a fiúba!” 22S az Úr meghallgatta Illés könyörgését, a lélek visszatért a fiúba, úgyhogy újra életre kelt.” (1Kir 17, 21-22)

2. A sunemi asszony és fia

Még mindig a Királyok könyvéből: Elizeus, hogy megköszönje a sunemi asszony vendéglátását, könyörgött az Úrhoz, hogy adjon neki egy fiúgyermeket. Ez a fiú azonban heves fejfájások után hirtelen meghalt. Elizeus az ágya mellé ment. „Amikor Elizeus belépett a házba, a fiú ott feküdt holtan az ágyán. Bement, magára zárta az ajtót és az Úrhoz könyörgött…. Végül tüsszentett a fiú és kinyitotta a szemét.” (2Kir 4, 32-35)

3. Az elizeus közelében eltemetett férfi

 Elizeus közbenjárása halála után is ugyanolyan erősnek tűnik. A Királyok könyve arról számol be, hogy egy ismeretlen férfi feltámadt, miután teste a próféta testével érintkezett. „Elizeus meghalt és eltemették. De aztán minden esztendőben moábita portyázók törtek rá az országra. Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt.” (2Kir 13, 20-21)

4. A naimi özvegy fia

Lukács evangéliuma arról számol be, hogy Jézus Naim városán ment keresztül, ahol meglátott egy özvegyet, aki éppen a fiát temette. Együttérzés fogta el, megérintette a koporsót az elhunytra emlékezve. „Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: „Ne sírj!” 14Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” 15A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának.” (Lk 7, 13-15)

5. Jairus lánya

Jairus, a zsinagóga elöljárója azért jött és könyörgött, hogy Jézus mentse meg haldokló lányát. Amikor megérkeztek, a kislány már nem élt. De Jézus nem hagyta őt a halál kezében. „Mindenki sírt, jajgatott, gyászolta a leányt. „Ne sírjatok! – szólt rájuk. – Nem halt meg, csak alszik.” Kinevették, mert tudták, hogy meghalt. De ő megfogta a kezét, és emelt hangon felszólította: „Leány, kelj föl!” Erre visszatért a lélegzete, és rögtön fölkelt. Ezután meghagyta, hogy adjanak neki enni.” (Lk 8, 52-55)

6. Lázár

A Bibliában kétségtelenül a legismertebb a feltámadottak közül a betániai Lázár, Márta és Mária testvére. Maga Krisztus hívta vissza őt az életbe négy nappal halála után, ahogyan János meséli. „E szavak után hangosan beszólt: „Lázár, jöjj ki! S a halott kijött. Lába és keze be volt pólyázva, az arcát meg kendő födte. Jézus szólt nekik: „Oldjátok fel, hogy tudjon járni.” (Jn 11, 43-44)

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia

Olvasás folytatása

Bakancslista

Lackfi János őszinte gondolatai a szeretetről

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Pixabay

Az alábbiakban Lackfi János költő #joejtpuszi sorozatának egyik részét adjuk közre.

Azt mondod, Isten nélkül is létezik
szeretet, lám, milyen szépen élnek
teljesen ateista emberek,
nevelik odaadóan a gyerekeiket,
gondozzák az idős rokonaikat,
a szerelmesek is minden isteni segítség
nélkül megtalálják egymás pici száját,
még jobban el is vannak,
nem nyomorítja őket, ugye,
a sok bibliai szabály.
Nyilván, csakhogy őket is
a szeretet Istene teremtette,
méghozzá szeretetre teremtette őket,
azért, hogy továbbadják, sokszorozzák,
gyurmázzák, dagasszák a szeretetet,
hadd borítsa be a világot.
Persze ha már használjuk a szeretetet,
ami isteni szabadalom,
nem árt elolvasni hozzá
a használati utasítást,
abból kiderül, hogy a szeretetet
nem elég csak használni,
fontos jól használni,
hiszen a szeretetre hivatkozva
öltek meg, csaltak meg, csaptak be,
kínoztak meg embereket,
a szeretet nevében háborúkat robbantottak ki,
gyerekek jövőjét vették el,
ha a szeretet csak üres hivatkozási alap,
és azzal töltjük meg, amivel akarjuk,
önzéssel, hatalomvággyal, bosszúszomjjal,
szadizmussal, nem sokra megyünk vele.
Mondhatom, hogy van saját szeretetem,
nem kaptam senkitől, de ez kicsit olyan,
mint ha azt állítanám, van saját vizem,
kifizettem a Vízműveknek, csak az enyém,
de aligha lenne vizem a jókra és rosszakra
egyaránt hulló eső nélkül,
a döbbenetes bőséggel hömpölygő folyók
és a duzzadó tavak nélkül,
Isten minden vizei nélkül,
melyek elöntik a világot,
és a szívünket is, ha hagyjuk.

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű