Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

A 2018-as csíksomlyói búcsú programja – „Legyen nekem a Te igéd szerint” (Lk 1,38)

Közzétéve

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A pünkösdi zarándoklat liturgikus programja

  •  Május 18-án, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik.
  • Május 19-én, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.

A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai által alkotott kordon délelőtt fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe a Hármashalom oltárhoz, ahol az ünnepi búcsús szentmise délután fél 1-kor kezdődik.

Az ünnepi szentmisét – amelyet a Duna Televízió, az Erdélyi Mária Rádió és a kegyhely honlapján a Csíksomlyói Ferences Kolostor élőben közvetít – nm. és ft. dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, nm. és ft. dr. Varga Lajos, a Váci Egyházmegye segédpüspöke, valamint nm. és ft. Tamás József csíkszeredai segédpüspök mutatja be a koncelebráló papsággal együtt. A búcsú egyetlen meghívottja a szentmise szónoka, Marian Adam Waligóra OFSPPE pálos szerzetes, a częstochowai Jasna Góra pálos kegyhely és kolostor házfőnöke lesz.

A Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt csíksomlyói plébániatemplomban délután 5 órakor kezdődik a csángómise.

A kegytemplomban az este 7 órakor kezdődő pünkösdelőesti szentmisét követően, 8 órától reggelig tartó virrasztás lesz.

  • Május 20-án, vasárnap pünkösd ünnepe van. A szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek.
  • Május 21-én, hétfőn pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor.

Az ünnepi búcsús szentmise szónoka

Marian Adam Waligóra OFSPPE pálos szerzetes, a częstochowai Jasna Góra pálos kegyhely és kolostor elöljárója lesz a 2018-as ünnepi búcsús szentmise szónoka.
Marian Adam Waligóra 1966. október 2-án született a lengyelországi Jędrzejówban. Általános iskolája elvégzése után a természet iránti szeretettől vezérelve erdészeti középiskolában folytatta a tanulmányait Zagnańskban. Erdész szeretett volna lenni, de a középiskola befejezését követően megváltoztatta terveit, és a hivatás hangját követve 1987-ben a pálos rendbe lépett, ahol 1993. július 30-án tett örökfogadalmat. 1994-ig a pálos rend szemináriumában tanult Krakkóban. 1994. június 18-án szentelték pappá Częstochowában a Jasna Góra pálos kegyhelyen.

Marian Adam Waligóra OFSPPE – Fotó: Magyar Pálos Rend

Fiatal pálos szerzetesként magyarul is tanult, amire a pálos rend magyar alapítása indította, ugyanakkor arra is gondolt, hogy így könnyebben tarthat majd kapcsolatot a magyarországi pálosokkal. Már ekkor komoly kapcsolatot létesített olyan személyiségekkel, akiknek fontos szerepe volt a lengyel–magyar barátság alakításában.
Ezek az előzmények játszottak szerepet abban, hogy pappá szentelése után újmisésként Magyarországra, a pécsi pálos kolostorba került, és ott végzett közel egy éven keresztül lelkipásztori szolgálatot, elmélyítve a magyar nyelv, történelem és kultúra ismeretét, szeretetét.

Magyarországi tartózkodását követően a pálos rend központjába, a lengyelek nemzeti kegyhelyére, a częstochowai Jasna Góra pálos kolostorba helyezték, ahol tehetségének köszönhetően hamar jelentős beosztásba került: a kegyhely helyettes vezetőjének nevezték ki, és ezt a szolgálatot látta el egészen 2014-ig, amikor előbb 2014. április 16-tól a kolostor házfőnökhelyettese, majd még ugyanebben az évben augusztus 4-től a közel 100 pálos szerzetesből álló közösség házfőnöke lett.

Marian Adam Waligóra különös figyelmet szentel a magyar zarándokoknak, mindig hívja, várja és nagy szeretettel fogadja őket Częstochowában Jasna Górán, amely azon túl, hogy Lengyelország nemzeti kegyhelye – ahogy emlegetni szokták: „Lengyelország szíve” –, a világ egyik legjelentősebb zarándokhelye is, amelyet minden évben emberek milliói keresnek fel, közöttük egyre növekvő számban magyarok is.

A gyakori meghívásoknak eleget téve rendszeresen látogat Magyarországra, ahol szerteágazó lelkipásztori tevékenységet fejt ki, ugyanakkor közreműködik a magyarországi lengyel vonatkozású eseményeken. Sokat tesz a nagy lengyel pápa, Szent II. János Pál pápa emlékének méltó magyarországi megőrzéséért és tiszteletének erősítéséért.
Személyes tapasztalatai alapján ismeri és szívén viseli a külhoni magyarság sorsát. Több alkalommal járta végig a határokon túli magyar helyeket, így fordult meg többször Csíksomlyón is. Mindenütt tanújelét adta annak, hogy a barátság nemcsak a határok közé szorított államok, hanem a két keresztény nép között áll fenn.

Marian Adam Waligóra lelkipásztori szolgálata és a magyar–lengyel barátság elmélyítésében vállalt szerepe elismeréseként a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át 2018. március 15-én az Országházban.

Összeállította:
Borsodi L. László
ferences sajtóreferens

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Aktuális

“A magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult” – KÉSZ-közlemény

Közzétéve

Szerző:

Közleményben reagált a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a közéletben érzékelhető, közbeszédet érintő vulgarizálódásra. A közleményt teljes egészében közreadjuk tekintettel arra, hogy a Katolikus.ma szerkesztősége egyetért az abban megfogalmazottakkal.

 

KÉSZ-közlemény a közbeszéd tisztasága védelmében

„Figyeljetek ide és értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert.” (Máté 15,10–11)

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vezetősége és tagsága aggodalommal tapasztalja azt a folyamatot, ahogyan a magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult.

A legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat sajnos mindennapossá vált nemcsak az utcai beszédben, hanem az interneten és a médiában is. Különös aggodalomra ad okot az, hogy már a nyilvánosan megszólalók körében is elterjedt mások vulgáris és obszcén kifejezésekkel történő gyalázása. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a felnövekvő nemzedékek és gyermekek számára ez legyen a követendő példa. A közönséges stílus elsősorban az azt használót jellemzi és szennyezi be, de az emberi személy tiszteletét, a demokrácia alapértékét is megtiporja. Az ilyen szóbeli gyűlölködés szélsőséges, emberhez nem méltó viselkedéshez teremt alapot, és így könnyen igaza lehet a közmondásnak: „aki szelet vet, az vihart arat”.

Felhívjuk minden megnyilatkozó figyelmét, hogy saját maga, gyermeke és családja, valamint a magyar nemzet érdekében tartózkodjon a másik ember személyét, hitét gyalázó vagy becsmérlő véleményformálástól és beszédtől!

Budapest, 2019. január 14.

a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöksége

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Mélyzuhanásban a katolikusok aránya Európában

Közzétéve

Szerző:

Illusztráció - Megemlékezés a belga terrorcselekmény áldozataira (2016, Belgium) Fotó: AFP Photo / Patrik Stollarz / Getty Images

– De a népességet vizsgáló szervezet határozott trendeket érzékel a kontinensen.

A Pew Center harmincnégy európai ország lakosságát vizsgálta, mely alapján vallás szempontjából eltérő különbségeket észlelt keletről nyugatra és északról délre haladva.

Dél- és Kelet-Európa országai általában katolikusabbak, és minél jobban haladunk keletre, annál konzervatívabbak.

Egy dolog azonban egyértelműen kiemelkedik. Annak ellenére, hogy Európa a Római Katolikus Egyház otthona, Európa ma sokkal kevésbé katolikus, mint egykor volt.

Példának okáért 1910-ben a kontinens a világ katolikusainak 65%-át tette ki. Egy évszázaddal később már csak a 24%-át adja.

Hova lettek tehát a katolikusok? A Pew Center rámutat, hogy Latin-Amerika ma több katolikusnak ad otthont (a világ katolikusainak 39%-át), mint Európa vagy az összes többi régió. A Szaharától délre fekvő Afrikában az arány 16%, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig 12%.

A legtöbb katolikus lakossággal rendelkező európai országok többnyire Dél-és Közép-Európában találhatóak. „Például a felnőttek legalább háromnegyede Lengyelországban (87%), Olaszországban (78%) és Portugáliában (77%) katolikusnak vallotta magát, ahogyan a többség Spanyolországban (60%) és Magyarországon (56%) is.” –mutat rá a felmérést végző szervezet FactTank nevezetű blogján. „De vannak kivételek ebből a mintából: Írország 72%-a, míg Litvánia 75%-a katolikus. A kontinens további területein szétszóródva találunk jelentős katolikus közösségeket, ide értve az Egyesült Királyságot és Hollandiát a maga 19%-val, míg Ukrajnát a csupán 10%-al.”

Ateista és keresztény egy asztalná – Fotó: pravmir.com

A Pew rámutat, hogy nem csak a közép-európai országok katolikusabbak, hanem a közép- és kelet-európai országokban élők is szignifikánsan sokkal vallásosabbak, mint Nyugat-Európában:

Közép- és Kelet-Európa katolikusai nagyobb valószínűséggel vallják, hogy havonta látogatják a templomot (az átlag 44% vs. 13%), és hisznek Istenben (91% vs 80%). Az ukrajnai katolikusok többsége (56%) [akik görög katolikusok] mondták, hogy naponta legalább egyszer imádkoznak, míg ebben az időben Franciaországban nagyjából 1 a 10-ből az arány (azaz 9%). Ez a keleti-nyugati szakadék a katolikusok között nagyobb regionális dinamikát tükröz: összességében az egész kontinensen a közép- és kelet-európai országokban élő emberek, függetlenül a felekezeti hovatartozásuktól, inkább vallásosabbak, mint a Nyugat-Európában élő társaik.

Budapest Pride felvonulás – Fotó: hvg

Ráadásul a közép- és kelet-európai katolikusok társadalmilag inkább konzervatívabbak, mint a nyugati barátaik. „Minden olyan nyugat-európai országban, ahol elegendő a katolikusok számaránya az elemzéshez, a katolikusok többsége támogatja a legális melegházasságot,  beleértve a kimagasló országokat, mint Hollandia (92%) és Belgium (83%). Ezzel szemben a közép- és kelet-európai katolikusok többsége ellenzi a meleg házasságot, köztük a tízből kilenc Ukrajna és Bosznia-szerte. A közép- és kelet-európai katolikusok nagyobb valószínűséggel támogatják a törvényes abortuszt, mint az azonos neműek házasságát, de a törvényes abortusz támogatása még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat-európai katolikusoknál (az átlag 47% vs. 71%).

Végül a Pew Center rámutat, hogy a nyugat-európai katolikusok inkább elfogadják a muszlimokat, mint társaik más európai országokban. „A legtöbb nyugat-európai országban a katolikusok legalább fele állítja, hogy hajlandó lenne elfogadni egy muszlim hívőt családtagként” – mondja a felmérést végző szervezet. „Ezzel ellentétben a közép- és kelet-európai katolikusok kevésbé mondják el ezt magukról, Magyarországon 21%, Lettországban pedig csak 15% százalék fogadna el muzulmán családtagot. Tehát még egyszer, a muszlimok iránti katolikus attitűdök regionális különbségei ismét tükrözik Európában a kelet és a nyugat közötti szakadékot.”

Forrás: Aleteia

Ezt a cikket önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha te is fordítanál a Katolikus.mának, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Szent Ágoston újévi üzenete

Közzétéve

Szent Ágoston Philippe de Champaigne festménye alapján (1650) - Fotó: Catholic Herald

Találtunk egy idézetet Szent Ágostontól. Úgy gondoljuk ez mindannyiunk számára felér egy újévi üzenettel vagy inkább tanítással? Íme:

„Légy mindig elégedetlen azzal, ami vagy, ha oda akarsz jutni, ahol még nem vagy. Mert ahol magadnak tetszel, ott maradsz. Ha meg azt mondod: »ez elég!«, máris elvesztél. Mindig adj a meglévőhöz, mindig járj, mindig haladj; ne maradj az úton állva, ne fordulj vissza, ne térj le. Lemarad, aki nem halad; visszafelé megy, aki oda vetődik vissza, aminél már továbbjutott; letér, aki a hitet elhagyja. Jobban jár az úton a sánta, mint az úton kívül a rohanó.”

Szent Ágoston

Boldog Új Évet!

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű