fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Bakancslista

A guadalupei kegykép csodái

Közzétéve

Templomunkban egy buzgó hívőnek köszönhetően van egy másolat a guadalupei kegyképről. Kaptam tőle egy hosszú újságcikket, ami részletesen leírja a guadalupei jelenéseket, azok hatását a mexikói kereszténységre, valamint a kegykép csodáit. Főleg ezeket szeretném most ismertetni.

Szent Juan Diego tilmája agavérostokból készült. Abban az időben a szegények ruhája volt ez, olcsó, egyszerűen elkészíthető, de finoman szólva nem tartós. Nem igazán festhető, ha mégis festenek rá, még gyorsabban szétmállik. A tilmán megjelent, kegyképpé vált Mária-kép mégis 489 éve megvan épen, sértetlenül.

Pedig a tárolási körülmények nem voltak éppen ideálisak. Gondoljunk bele: a közelmúltig nem volt villanyvilágítás, az oltár körül évszázadokon át rengeteg gyertya égett a nap nagy részében, kormolta, piszkolta a környezetét. A zarándokok tömegével járultak a kegyképhez, mindenki fogdosta, tárgyakat érintett hozzá. Az első több mint száz évben még üveglap se védte. 1791-ben egy alkalmazott a kép ezüstkeretét tisztogatta salétromsavval, és véletlenül ráborította a szentképre az egész üveget. Legnagyobb csodálatára a képnek semmi baja se lett. Az 1920-as években véres egyházüldözés folyt Mexikóban, 1921-ben merényletet követtek el a templomban. Egy vázába rejtett nagyerejű bombát helyeztek a kegykép elé, amelynek robbanását a mise kezdetének időpontjára időzítették. Azt remélték, hogy sok püspököt, papot megölnek vele és még a kegyképet is elpusztítják, ami annyi hívőt vonz oda.

A Szűzanya csodája: bár az oltár is megsemmisült, az összes ablak kitört, tönkretette a kövezetet, mégse halt meg senki, csak könnyű sebesültek voltak. A kép pedig sértetlen maradt.

Fotó: Cathopic

Tudósok sora vizsgálta meg a tilmát mikroszkóppal 1936-ban, ’46-ban, ’54-ben és ’66-ban. Nem tudták megmondani, mi tartósította az anyagot, hogy az nem ment tönkre ilyen hosszú idő alatt sem. Változatos módszerekkel vizsgálták a festéket is. Philip Callahan és Jody B. Smith sem növényi, sem állati, sem ásványi eredetű, sem szintetikus festéket nem tudott kimutatni, de ecsetnyomokat sem – mintha az egész kép nyomtatva lenne.

A kegykép legrendkívülibb tüneménye épp ezzel van összefüggésben. 1929-ben egy fényképész felnagyította a Szűzanya arcát, és észrevette, hogy a szemeiben visszatükröződik egy szakállas emberi arc. Mégpedig mindkettőben, és olyan fénytöréssel, olyan arányban, ahogyan egy élő ember szemében tükröződne! Egyúttal a szemek mutatják a Purkinje-Sanson effektust is, ami ismeretlen volt az 1500-as években. Ennek lényege, hogy ahol különböző anyagokból álló rétegek érintkeznek, megváltozik a fénytörés. Az emberi szemben öt ilyen réteghatár van, ennek megfelelően ötféle módon tükröződik vissza róla (belőle) a fény. A guadalupei Szűzanya szeme ebből hármat mutat. A XX. század 50-es éveitől a ’80-as évekig vizsgálták a szemeket; 1979-ben 2500-szorosára nagyították, és matematikai és optikai módszerekkel feljavították a képet. Így összesen tizenkét embert fedeztek fel benne: azt a jelenetet, amikor Juan Diego találkozott Zumárraga érsekkel. Persze vannak, akik számára ezek a képek csak Rohrschach-ábrák, amikbe mindenki azt lát bele, amit akar. Az interneten fellelhető képek tanúsága szerint ez tényleg így van.

A közelmúltban felröppentek olyan álhírek is valós kutatásokra hivatkozva, amelyek szerint a kép az emberi test hőmérsékletét mutatja, vagy a Szűzanya hasára fonendoszkópot helyezve magzati frekvenciájú szívverést lehet hallani. Ezeket az álhírek kutatására szakosodott Snopes hitelesen cáfolja. Vigyázzunk az álhírekkel, hívők legyünk, ne hiszékenyek!

Mi, hívő keresztények tudjuk, hogy Jézus nem azért művelt csodákat, hogy elkápráztassa az embereket. Az ő célja az emberek hitre vezetése volt. A Szűzanya legnagyobb csodája nem a képében volt. Amikor Juan Diego és felesége 1525-ben keresztény hitre tértek, még éppen csak az Azték Birodalom földjére léptek az európai misszionáriusok, 1519-ben indult a mai Mexikó meghódítása. A Tepeyac dombon, ahol a Szűzanya megjelent Juan Diegónak, az azték pogány Istenek Anyjának szentelt templom romjai voltak. A Szűzanya navatl (azték) nyelven megmondta a látnoknak, hogy milyen néven tiszteljék őt: Tetlcoatlaxopeuh, azaz széttaposott kőkígyó. Ezt a spanyol tolmács Guadalupénak értette, mivel Spanyolországban, Extremadurában már volt egy ilyen nevű Mária-kegyhely. Jó, ha tudjuk, hogy a tollas kígyó az aztékok főistene volt. Véletlen egybeesések? Lehet. Szkeptikusok szerint akár az extremadurai Guadalupe-szentély mexikói változata is lehetett Guadalupe, és gyanús, hogy 117 év telt el a jelenés és az első írásba foglalás között. Azonban azt is feljegyezték, hogy a jelenések után naponta több ezer indián jelentkezett keresztelésre. Toribio de Benavante misszionárius leírta, hogy a quecholaci kolostorban öt nap alatt 14 200 indiánt keresztelt meg. 1532 és 1538 között mintegy 9 millióan vették fel a keresztséget Mexikóban! Azok a bennszülöttek, akik 1531 előtt közönyösek voltak, vagy kifejezetten ellenségesek a hódítók hitével szemben, a következő évtől tömegesen tértek meg a katolikus egyházba, (mialatt Európában milliók hagyták azt el és lettek protestánssá). Ez Guadalupe igazi csodája!

Ima a Guadalupei Szűzanyához

Guadalupei Szűzanya, Titkos Értelmű Rózsa! Imádkozz az Anyaszentegyházért, védelmezd a szentatyát, segítsd mindazokat, akik segítségül hívják nevedet szükségükben! És mivel te vagy a mindig szűz Mária, Isten Anyja, esdd ki számunkra szent Fiad kegyelmét, hogy megmaradjunk a hitben, a reményben az élet nehézségei közepette, és szeretettől égjünk! Add meg a végső kitartás drága ajándékát! Ámen.

Katolikus pap, aki igyekszik a templomon kívül is megmutatni hitét. Szívesen olvas és ír cikkeket. A plébániai újságot szerkeszti.

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Bakancslista

XVI. Benedek pápa különleges „bizonyítéka” a kereszténységre: a zene

Közzétéve

Szerző:

Fotó: OSSERVATORE ROMANO | AFP

„A nyugati zene teljesen egyedi, nincs hozzá hasonló más kultúrákban. És ez – úgy látom – gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket.”

Nagy Szent Gergely pápa ünnepén megemlékezünk a szakrális zene gazdag történetéről, a gregoriántól napjainkig.

Ezzel kapcsolatban talán nem is lehet fontosabbat mondani a zenéről, mint ahogyan azt 2015-ben XVI. Benedek megfogalmazta, amikor a lengyelországi Krakkóban a II. János Pál Pápai Egyetem, és a Zeneakadémia tiszteletbeli doktori címét vette át.

A zeneszerető német pápa, aki maga is zongorista, azt mondta, hogy a nyugati zene kiemelkedő teljesítménye a hit megtapasztalásában gyökerezik, és megmutatja a kereszténység igazságát. Arra utalt, hogy ez a fajta zene a hitvédelem sajátos formája.

Nézzük meg közelebbről:

„Ezen a ponton egy gondolatot szeretnék kifejteni, amely az utóbbi időben foglalkoztat, éspedig azt, hogyan fonódnak egyre inkább össze a különböző kultúrák és vallások. A különböző kultúrák és vallások területén nagyszerű irodalom, nagyszerű építészet, kitűnő festmények és szobrok léteznek. És mindegyikben jelen van a zene is.

Azonban egyetlen más kultúra zenéjében sincs meg az a nagyság, mint amely a keresztény hitből fakadt: Palestrinától Bachig, Händelig, egészen Mozartig, Beethovenig és Brucknerig. A nyugati zene teljesen egyedi, nincs hozzá fogható más kultúrákban. És ez – úgy látom – gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket.

Természetesen a nyugati zene nagymértékben túlmutat a vallási és az egyházi szférán. Legmélyebb eredetét azonban a liturgiában kell keresnünk, az Istennel való találkozásban. Bachnál, akinél a zene végső célja Isten dicsőítése, ez teljesen nyilvánvaló.

A nyugati zene nagyszerű és hamisítatlan válasz: abból az Istennel való találkozásból fakad, aki a liturgiában megjelenik közöttünk Jézus Krisztusban. Számomra ez a zene mutatja meg a kereszténység igazságát.”

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Aleteia

Olvasás folytatása

Bakancslista

6 másik feltámadás, amiről a Biblia beszél

Közzétéve

Szerző:

A careftai özvegyasszony fia, Jairus lányának a feltámasztása - Vasili Dmitrievich (1844-1927) festménye - Fotó: Museum of Fine Arts Academy, St. Petersburg (Florida).

Ugyan Jézus az egyetlen, aki visszatért a holtak birodalmából, de nem ő az első és az egyetlen, aki feltámadt… Hat másik embert is életre keltett Isten kegyelme. A Katolikus Egyház Katekizmusa rövid magyarázatot ad ezekről a feltámadásokról és Krisztussal való kapcsolatukról.

„Krisztus föltámadása nem a földi életbe való visszatérés volt, mint azon föltámasztások esetében, melyeket Ő húsvét előtt végzett. … E tények csodás események voltak, de a személyek, akikkel a csoda történt, a “megszokott” földi életet nyerték vissza Jézus hatalma által. A maguk idejében újból meg fognak halni. Krisztus föltámadása lényegében különbözik ettől. Föltámadott testében a halál állapotából átmegy egy időn és téren túli, másik életbe. Jézus testét a föltámadásban a Szentlélek eltölti hatalommal; dicsőségének állapotában az isteni életben részesedik, úgy, hogy Szent Pál elmondhatta Krisztusról: Ő a mennyei ember.” (KEK 646)

Ezek a feltámadások megelőzik és hirdetik minden idők végső feltámadását. Az a céljuk, hogy reményt adjanak arról, hogy a halál legyőzhető és megvigasztalják az embereket. Íme egy lista ezekről a csodákról az Ószövetségből és a négy evangéliumból.

1. A careftai özvegyasszony fia

A Királyok könyvében, amikor Illés próféta Careftába ment, találkozott egy özvegyasszonnyal, aki vendégül látta. Ekkor hirtelen az özvegy elvesztette gyermekét. Illés ezután az Úrhoz könyörgött, hogy adja vissza neki: «Majd háromszor a fiúra borult és segítségül hívta az Urat: „Uram és Istenem, engedd, hogy visszatérjen a lélek ebbe a fiúba!” 22S az Úr meghallgatta Illés könyörgését, a lélek visszatért a fiúba, úgyhogy újra életre kelt.” (1Kir 17, 21-22)

2. A sunemi asszony és fia

Még mindig a Királyok könyvéből: Elizeus, hogy megköszönje a sunemi asszony vendéglátását, könyörgött az Úrhoz, hogy adjon neki egy fiúgyermeket. Ez a fiú azonban heves fejfájások után hirtelen meghalt. Elizeus az ágya mellé ment. „Amikor Elizeus belépett a házba, a fiú ott feküdt holtan az ágyán. Bement, magára zárta az ajtót és az Úrhoz könyörgött…. Végül tüsszentett a fiú és kinyitotta a szemét.” (2Kir 4, 32-35)

3. Az elizeus közelében eltemetett férfi

 Elizeus közbenjárása halála után is ugyanolyan erősnek tűnik. A Királyok könyve arról számol be, hogy egy ismeretlen férfi feltámadt, miután teste a próféta testével érintkezett. „Elizeus meghalt és eltemették. De aztán minden esztendőben moábita portyázók törtek rá az országra. Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt.” (2Kir 13, 20-21)

4. A naimi özvegy fia

Lukács evangéliuma arról számol be, hogy Jézus Naim városán ment keresztül, ahol meglátott egy özvegyet, aki éppen a fiát temette. Együttérzés fogta el, megérintette a koporsót az elhunytra emlékezve. „Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: „Ne sírj!” 14Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” 15A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának.” (Lk 7, 13-15)

5. Jairus lánya

Jairus, a zsinagóga elöljárója azért jött és könyörgött, hogy Jézus mentse meg haldokló lányát. Amikor megérkeztek, a kislány már nem élt. De Jézus nem hagyta őt a halál kezében. „Mindenki sírt, jajgatott, gyászolta a leányt. „Ne sírjatok! – szólt rájuk. – Nem halt meg, csak alszik.” Kinevették, mert tudták, hogy meghalt. De ő megfogta a kezét, és emelt hangon felszólította: „Leány, kelj föl!” Erre visszatért a lélegzete, és rögtön fölkelt. Ezután meghagyta, hogy adjanak neki enni.” (Lk 8, 52-55)

6. Lázár

A Bibliában kétségtelenül a legismertebb a feltámadottak közül a betániai Lázár, Márta és Mária testvére. Maga Krisztus hívta vissza őt az életbe négy nappal halála után, ahogyan János meséli. „E szavak után hangosan beszólt: „Lázár, jöjj ki! S a halott kijött. Lába és keze be volt pólyázva, az arcát meg kendő födte. Jézus szólt nekik: „Oldjátok fel, hogy tudjon járni.” (Jn 11, 43-44)

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia

Olvasás folytatása

Bakancslista

Lackfi János őszinte gondolatai a szeretetről

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Pixabay

Az alábbiakban Lackfi János költő #joejtpuszi sorozatának egyik részét adjuk közre.

Azt mondod, Isten nélkül is létezik
szeretet, lám, milyen szépen élnek
teljesen ateista emberek,
nevelik odaadóan a gyerekeiket,
gondozzák az idős rokonaikat,
a szerelmesek is minden isteni segítség
nélkül megtalálják egymás pici száját,
még jobban el is vannak,
nem nyomorítja őket, ugye,
a sok bibliai szabály.
Nyilván, csakhogy őket is
a szeretet Istene teremtette,
méghozzá szeretetre teremtette őket,
azért, hogy továbbadják, sokszorozzák,
gyurmázzák, dagasszák a szeretetet,
hadd borítsa be a világot.
Persze ha már használjuk a szeretetet,
ami isteni szabadalom,
nem árt elolvasni hozzá
a használati utasítást,
abból kiderül, hogy a szeretetet
nem elég csak használni,
fontos jól használni,
hiszen a szeretetre hivatkozva
öltek meg, csaltak meg, csaptak be,
kínoztak meg embereket,
a szeretet nevében háborúkat robbantottak ki,
gyerekek jövőjét vették el,
ha a szeretet csak üres hivatkozási alap,
és azzal töltjük meg, amivel akarjuk,
önzéssel, hatalomvággyal, bosszúszomjjal,
szadizmussal, nem sokra megyünk vele.
Mondhatom, hogy van saját szeretetem,
nem kaptam senkitől, de ez kicsit olyan,
mint ha azt állítanám, van saját vizem,
kifizettem a Vízműveknek, csak az enyém,
de aligha lenne vizem a jókra és rosszakra
egyaránt hulló eső nélkül,
a döbbenetes bőséggel hömpölygő folyók
és a duzzadó tavak nélkül,
Isten minden vizei nélkül,
melyek elöntik a világot,
és a szívünket is, ha hagyjuk.

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű