Lépj kapcsolatba velünk

Család

A házaspárrá válás időszaka: Esküvő után

Közzétéve

Érték, élet, minta. Egy férfi és egy nő életre szóló kalandja, ajándéka, kihívása, örömeinek forrása, játéka, küzdelme. Egyszóval: élet.

Közreadjuk Szénégető Istvánnal a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Családpasztorációs Központjának vezetőjével készített interjúnkat, melyben főleg házaspárokkal végzett szolgálata gyakorlati szempontjait osztja meg olvasóinkkal.

 

– Az eddigiekben a házasságra való előkészületről beszéltél, a jegyesség lényeges témáit, több esetben gyakorlati kérdéseit érintettük a hit szemével nézve. Hogyan fordul az Egyház a fiatalok felé az esküvő után?

– A katolikus egyháznak van dokumentuma a házasságkötés utáni pasztorációról, egy tanítás, ami segítség lehet egyházi közösségeknek arra vonatkozóan, hogy a lelkipásztori igyekezetben vagy a lelki gondozásban mikre érdemes figyelni. A Familiaris Consortio 69-es pontjában ez áll: „A törvényesen létrejött család lelkipásztori gondozása a helyi egyházi közösség minden egyes tagjának feladata. Segítséget kell nyújtaniuk a házastársaknak új hivatásuk és küldetésük megértéséhez és megéléséhez”.
Az első teendő tehát a fiatal házasok új hivatásának megértése. Látnunk kell, hogy az esküvő utáni periódus, a nászutazás és a mézeshetek utáni időszak, a házaspárrá válás időszaka. Az esküvő és az első gyermek születése közötti időszak a házasság megalapozásának jelentős szakasza, olyan életciklus a fiatal házasok életében, mely a szülőkről való leválás begyakorlását hozza magával, az önálló házastársi identitás kialakításának, -hogy úgy mondjam- a saját családi fészek rakásának időszaka. Az önálló döntéshozatal és a közös életvezetés képességének megtapasztalása. Az új életszakasznak megvannak a maga nehézségei is: lakáskeresés, sok esetben az albérlet körülményeinek a szűkös keretei… Másutt a lakásberendezés… a közös kassza felállítása… az alkalmazkodási képesség, a férj-feleség szerepek gyakorolgatása… a saját családmodell kialakítása… a férfi-nő különbözőségből adódó feszültségek új megtapasztalása.
Egy fiatal házasok részére tartott találkozón azt kértem a résztvevőktől, egy-két mondatban írják le, mit tapasztaltak házasságuk első évében. Valaki ezt írta: „Az összeköltözésben sok minden megváltozott közöttünk. Előjöttek a problémák. Szembetaláltuk magunkat az élet kuszaságaival és terheivel. Jelenleg jó a házasságunk, de szeretnénk növekedni az egymás iránti szerelemben”. Egy másik frissen házasodott, pedig ezt írta: „Kimondhatjuk: kritikus időszakot élünk. Felfedeztünk egymásban addig nem is gyanított gyengeségeket és fogyatékosságokat, de addig nem látott értékeket is. De egyikünkben sem merült fel, hogy nem jól döntöttünk”. Másvalaki így írta le helyzetüket: „Azt érzem, elveszítettük azt a szerelmet, amit valamikor éreztünk egymás iránt, de mindketten megtanultuk szívből szeretni egymást, és ez a fontos”.
Az egyháznak az a feladata, hogy a frissen házasodottak részére találkozási lehetőséget biztosítson, meghívja éppen elindult új hivatásuk közös átbeszélgetésére. Hogy tudatosítsa az új házasokban, hogy nem kell a szerelemnek elmúlnia, Istennek az az akarata, hogy boldogok legyenek. Hogy kapcsolatuk alapja legyen az Isten gondviselésébe vetett hit és a kettőjük közötti megtörhetetlen bizalom. Hogy a házaspár teljes embert igénylő lelki, érzelmi és testi vonzódással szeresse egymást és ez a szeretet-kapcsolat folyamatosan élő legyen.

– A házasságkötést követően sokak életében jelentkezik a frusztráció és boldogtalanság érzése. Van a szerelem megőrzésének valami titka?

– A Bibliában azt olvassuk, hogy az Úr egyéves növekedési és elmélyülési időt engedélyezett az új házaspároknak arra, hogy összeforrjanak, és egy egész életre szóló meghitt partnerkapcsolatot alakítsanak ki. „Ha valaki új házas, ne vonuljon hadba, ne vessenek rá semmiféle terhet. Maradjon otthon kötelezettség nélkül egy évig, és örüljön feleségével, akit elvett (MTörv 24,5).” Az örüljön kifejezés héber megfelelőjének jelentése: gyönyörködtesse feleségét, ismerje meg őt és fedezze fel, hogy mivel szerezhet örömet számára.

Van egy nagyszerű könyv, melynek címe „Szerelemről minden házaspárnak”, a szerző orvos és házassági tanácsadó, Ed Wheat. Keresztény körökben elterjedt, nálunk is viszonylag könnyen beszerezhető. Azt hallottam, hogy Erdélyben több településen is fiatal házasok közösen olvassák, apró részleteket tanulmányoznak belőle, majd megbeszélik, megvitatják azt és igyekeznek beépíteni mindennapjaikba. A fejezeteknek vannak elméleti részei, de jó néhány megválaszolandó kérdést is felvet, egészen gyakorlatias szempontokat is ad. Sok szentírási utalást és lelki gondozói tanácsot találunk benne, mely komoly segítség a házaspároknak elmélyíteni szeretetkapcsolatukat. A szerző azt vallja, hogy a házaspárrá válás hosszú folyamat, melyben együtt töltött időre, türelmes együttműködésre van szükség. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Teremtő Isten bölcsessége szerint az első év sorsdöntő minden házasságban, amire nagyon oda kell figyelni, és előrelátóan kell leélni. Szerinte a szerelem megőrzésének, a házastársi szeretetkapcsolat elmélyítésének titka a meghittség. A meghittséget a kapcsolatunk különböző területein érzékeljük, ezért négy irányból érkeznek: Testi érintkezés, érzelmi érintkezés, értelmi érintkezés és lelki érintkezés. Emellett még három fontos életelvet ajánl az új házasoknak: az egymás megáldását, az örömök és nehézségek rendszeres megosztását és az egymás építését. Ez utóbbival kapcsolatban ezt írja: „Miközben egymást építitek, egy közös otthont is létrehoztok. De otthonotok soha nem válhat azzá, aminek lennie kell mindaddig, míg el nem sajátítottátok az egymás építésének gyakorlatát”.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Család

Márton Áron: Családfelajánlás Mária Szeplőtelen Szívének

Közzétéve

Illusztráció - Fotó: Shutterstock

Márton Áron püspök családfelajánló imádsága házaspárok számára.

CSALÁDUNK FÖLAJÁNLÁSA MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVÉNEK

Rózsafüzér Királynéja, keresztények segítsége, az emberi nem menedéke, ki győzedelmesen küzdötted végig Isten minden harcát, hódolattal köszöntünk Téged.

Az emberiség történetének ezekben a válságos óráiban, mikor vad viszályok marcangolják a világot, a gyűlölet tüze emészti a nemzeteket, az ember ellenségévé vált embertestvérének, az erkölcsök végzetesen megromlottak és mindnyájunknak napról napra aggódnunk kell mindennapi kenyerünkért, gyermekeink jövője, erkőlcsei és élete miatt: könyörögve borulunk trónusod elé, és nem a mi érdemeinkért, hanem anyai Szíved jósága miatt rendületlenül bízva Tebenned, abban a tudatban, hogy irgalomra találunk Nálad, és oltalmat és segítséget nyerünk Tőled családunk számára, íme, a Te szeplőtelen Szívednek ajánljuk fel családunkat!

Insítson meg Téged a világnal sok égő fájdalma: apák, anyák, testvérek, jegyesek és ártatlan gyermekek szorongatottsága, és az örök kárhozat veszélyének kitett lelkek nagy sokasága; indítson meg családunk sok szüksége, szenvedése és bizonytalansága. Hajolj alázatos könyörgésünkre, kegyelmes Asszonyunk, kiben nem csalatkozott soha, ki bizalommal Hozzád folyamodott. Eszközöld ki Istentől az egész világnak a békét: az igazszágnak és jognak és Krisztus szeretetének békéjét, hogy a keresztény rendben megtalálja minden család a biztosnságát. Szerezd meg az egyház számára is a békét és teljes szabadságot, hogy diadalmasan védelmezhesse mindenkor a hűséget, a házasság szentségét és a gyermeket.

Deríts reánk boldogabb jövőt a sok szenvedés után, hogy megelégedett családok milliói zengjék Veled együtt: „ Magasztalja az én lelkem az Urat!”

Istennek szent Anyja, segíts minket, hogy családunkban – miként Názáretben – rend, tekintély és engedelmesség uralkodjék, hogy szokásainkban és társadalmi életünkben megtartsuk Isten törvényeit, és családunk minden tagja nagylelkűen és bátran teljesítse kötelességeit. Segíts minket, hogy szeretetből egymás iránt fölálldozzuk a magunk kényelmét és kedvét; hogy mindnyájan jámbor keresztény életet éljünk és vallásunk kötelességeit családunk közösségében, hűségesen gyakoroljuk, s hogy Krisztus szent egyházának irányításait készséges lélekkel fogadjuk s megtartsuk.

A Te szeplőtelen Szívedből, minden kegyelem közvetítőjéből áradjon reánk a kegyelmi élet, mely már a földön szívünkbe hozza az igazi békét és egyesít mindnyájunkat a mennyben.

Szent Joákim és Anna áldott sarja, Mária, szülőidnek fénylő koronája, állj mellettünk, hogy mi is szüleink öröme s vigasztalása legyünk, életünkben őket tiszteljük, szeressük s neki engedelmeskedjünk, halálunk után pedig értük hálás szívvel imádkozzunk.

Szűzanyánk Mária, kinek karjain és szeme előtt nőtt fel kedvességben és bölcsességben az isteni Gyermek, esedezd ki számunkra a kegyelmet, hogy gyermekeinket Isten áldásának és nagy megbízatásának lássuk: a Te segítő szemed előtt neveljük fel őket, gondoskodjunk lelkük vallásos oktatásáról, és egész erőnkkel arra törekedjünk, hogy Isten és szent törvényei ismeretével , az ősi máriás hittel induljanak el az életben. Állj melletünk segítségeddel, hogy miként Te szűzi jegyeseddel, Szent Józseffel hűséges tiszta szeretetben éltél, mi is mindvégig kitartsunk a hitvesi hűségben és szeretettben, és családunk a békesség és egyetértés otthona legyen hová bárhonnan is visszavágyunk és visszatérünk. És miként egykoron Te a rokonokkal együtt mentél fel a kis Jézussal a jeruzsálemi templomba, mi is szeressük testvéreinket s rokonainkat, és igaz jó akarattal támogassuk a rászorulókat.

Mária szeplőtelen Szíve, tartsd távol családunktól a nagy kísértéseket, bűnalkalmakat és mindennemű veszedelmet: betegséget, éhséget, háborút, hirtelen és váratlan halált. Siess, Anyánk, oltalmunkra, mert elveszünk! Vedd teljesen birtokodba családunkat, hogy szeplőtelen szívednek és Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus szentséges szívének szerető otthona legyünk.

Végül pedig midnyájunkra anyai áldásodat kérjük.

Mikor imádkozni térdelünk, hogy hodoljunk szent Fiad előtt: áldj meg minket, Anyánk!

Mikor munkára indulunk, hogy megszerezzük mindennapi kenyerünket: áldj meg minket, Anyánk!

Mikor megpróbáltatás ér, betegség, gyász borítja szívünket: áldj meg minket Anyánk!

Mikor a földet ígérik mennyországul, hogy elszakítsanak Istentől: áldj meg minket, Anyánk!

Mikor gyónásunkat végezzük, hogy elnyerjük bűneink bocsánatát: áldj meg minket, Anyánk!

Mikor szentáldozásban az angyalok kenyerét, Jézus testét-vérét vesszük magunkhoz: áldj meg minket, Anyánk!

Mikor lefekszünk este, hogy új erővel folytassuk másnap földi zarándoklásunkat: áldj meg minket, Anyánk!

Áldásod legyen rajtunk éjjel nappal, örömben és szenvedésben, munkában és pihenésben, egészségben s betegségben, életben és halálban, az egész boldog örökkévalóságban Ámen.

Magánhasználatra engedélyezem
Márton püspök s. k. (szerk.: Márton Áron)

Forrás: Mentor kiadó, Marosvásárhely 2oo5, Márton Áron, Házasság, család című könyvből

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Család

Hogyan mutatkozik meg a férj becsülése felesége iránt?

Közzétéve

Férj becsülése felesége iránt - Fotó: Pixabay

Hogyan…?

  • a reggeli köszöntésben
  • a háztartási segítségben
  • hogy elismeri a házért, a családért végzett munkáját
  • apró figyelmességekkel halmozza el (nemcsak ünnepeken)
  • gyöngéd iránta
  • tisztelete és szeretete a gyakorlatban nyilvánul meg
  • abban, ahogyan az ünnepnapokat alakítja
  • dicsér „magától értetődő dolgokat”
  • abban, ahogyan beszél vele
  • hogy mindig próbálja megérteni
  • méltányolja gondolatait
  • tekintettel van rá
  • hűséges és részt vállal a problémákból
  • ahogyan elalvás előtt viselkedik
  • és ebben a három szóban: „kérem”, „köszönöm”, „szívesen”.

Milyen értékeket kell közösen megbecsülnünk?

    • hogy egymást választottuk,
    • hogy bízhatunk egymásban,
    • hogy megosztunk egymással örömet-bánatot,
    • hogy egymásért dolgozunk,
    • hogy mindig van időnk egymásnak,
    • hogy hűségesek vagyunk egymáshoz,
    • hogy gyermekeink kettőnkre vannak bízva,
    • hogy mindkettőnk tulajdonságaiból örököltek,
    • hogy bennük kettőnk adottságai gyakran összeadódnak,
    • hogy nincsenek egymás előtt titkaink,
    • hogy tudunk közösen felejteni,
    • hogy tudunk egymással és egymásért sírni.
  •  

Házastársak imája

Jézusom, ezen szent órában köszönöm neked férjemet (feleségemet). Köszönöm munkáját, könnyét, mosolyát. Köszönöm neked minden értem hozott áldozatát, köszönöm neked az éveket, amiket együtt tölthettünk, köszönöm a gondokat, amiket egymással megoszthattunk. Köszönöm neked, hogy ő az enyém. Köszönöm, hogy nem veszítettem el szeretetét. S mert mindezt köszönöm, eskümet megújítom:

– esküszöm, hogy el nem hagyom sohasem. Isten engem úgy segéljen.

Add meg Uram nekünk, hogy téged szeretve, egymást szeressük és a Te szent törvényed szerint élhessünk!

Ámen.

{Ima végén csókold meg jegygyűrűdet!)

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Család

Miben mutatkozik meg az asszony becsülése férje iránt?

Közzétéve

Hogyan…?

  • ápolt a ruházata és a külsője
  • elismeri férje hivatásbeli munkáját
  • osztozik gondjaiban, problémáiban
  • otthonos légkört teremt
  • abban, ahogyan az asztalt megteríti
  • ahogyan férjét köszönti, és ahogy búcsú vesz tőle
  • hogy érdeklődik munkája iránt
  • időt szakít közös programokra
  • erősíti válságok idején
  • hogyan beszél róla a gyerekek előtt
  • tiszteli vallásosságát
  • elismeri személyi szabadságát – elviseli apró gyöngéit.

Milyen értékeket kell közösen megbecsülnünk?

  • hogy egymást választottuk,
  • hogy bízhatunk egymásban,
  • hogy megosztunk egymással örömet-bánatot,
  • hogy egymásért dolgozunk,
  • hogy mindig van időnk egymásnak,
  • hogy hűségesek vagyunk egymáshoz,
  • hogy gyermekeink kettőnkre vannak bízva,
  • hogy mindkettőnk tulajdonságaiból örököltek,
  • hogy bennük kettőnk adottságai gyakran összeadódnak,
  • hogy nincsenek egymás előtt titkaink,
  • hogy tudunk közösen felejteni,
  • hogy tudunk egymással és egymásért sírni.

Házastársak imája

Jézusom, ezen szent órában köszönöm neked férjemet (feleségemet). Köszönöm munkáját, könnyét, mosolyát. Köszönöm neked minden értem hozott áldozatát, köszönöm neked az éveket, amiket együtt tölthettünk, köszönöm a gondokat, amiket egymással megoszthattunk. Köszönöm neked, hogy ő az enyém. Köszönöm, hogy nem veszítettem el szeretetét. S mert mindezt köszönöm, eskümet megújítom:

– esküszöm, hogy el nem hagyom sohasem. Isten engem úgy segéljen.

Add meg Uram nekünk, hogy téged szeretve, egymást szeressük és a Te szent törvényed szerint élhessünk!

Ámen.

{Ima végén csókold meg jegygyűrűdet!)

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű