Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

A hit kiárusítása – Ami a film és az ügy mögött van – interjú (I. rész)

Közzétéve

Fotó: foreclosingonfaith.com

Los Angelesben, a La Femme Nemzetközi Filmfesztiválon tartották az amerikai templombezárásokról készült magyar dokumentumfilm világpremierjét, mely A hit kiárusítása címet viseli. A Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa, Somogyi Viktória és az Emmy-díjas Jeff MacIntyre operatőr-producer munkája által tekinthettünk bele az amerikai egyházmegyék botrányos ügyeibe január 7-én, a Duna World csatornán keresztül. A helyi hívek számára is megrázó volt az üggyel való megismerkedés, sokak a közösségi médiában is hangot adtak megjegyzéseiknek, véleményüknek. A felmerülő kérdésekre a katolikus.ma szerkesztősége megpróbált választ keresni és megkérdeztük Somogyi Viktóriát, a film társrendezőjét.

Somogyi Viktória és Jeff MacIntyre rendezők és producerek Los Angelesben a La Femme Nemzetközi Filmfesztiválon

– Te Rómában élsz. Hogy jutott el hozzád az amerikai egyház igen csak problematikus ügye?

Az elmúlt tíz évben az USA-ban tett látogatásaim során felkerestem a magyar közösségeket, plébániákat és tudatára ébredtem, hogy mennyire fontos szerepet töltenek be az ott élő magyarok magyar identitásának, hagyományainak, kultúrájának megőrzésében. 2010-től kezdve egyre több helyről érkeztek hozzám hírek ezeknek az alapvető jelentőségű közösségépítő és összetartó erőknek a bezárásáról. Felmerült bennem a vágy, hogy feltárjam az okokat és megértsem, hogy milyen tényezők és segítő erők járulhatnak hozzá megmentésükhöz. Másrészt pedig kíváncsi voltam arra, hogy mire van szükség egy veszélybe került közösségben a túléléshez.

– A történet vonala ott kezdődik, ahol az Oscar-díjat nyert Spotlight című film véget ért, rávilágítva a bostoni visszaélési botrány egyik, a hívek által feltételezett következményére. Milyen indíttatásból döntöttél / döntöttetek az ügy dokumentumfilm formában történő feldolgozásán?

Amikor 2014-ben elkezdtem gondolkodni a templombezárások problémájáról, az volt a vágyam, hogy szélesebb közönség elé tárjam ezt az ügyet. Erre a dokumentumfilmet találtam megfelelő csatornának. Egy évvel előtte ismertem meg egy Los Angeles-i filmest, Jeff MacIntyre-t, akivel aztán a témáról beszélgetve eldöntöttük, hogy együtt fogunk dolgozni rajta. Nagyon hálás vagyok neki, hogy felvállalta ezt az először kis magyar projektnek induló filmtervet. Angolul akartam készíteni, mert nemcsak magyarokat érint a jelenség, hanem más etnikai templomokat és amerikai plébániákat is. Emiatt úgy tűnt, hogy érdekes lehet egy magyar fókuszú, de egy nagyobb amerikai publikum figyelmét is felkeltő film elkészítése.

Az első forgatási kör után ébredtünk rá, hogy nem beszélhetünk a templombezárások problémájáról Boston nélkül. Éppen a bostoni és New York-i forgatásra készültünk 2015 novemberében, amikor a mozikba került az USA-ban a Spotlight című film. Ez aztán a kis magyar projektet egy sokkal szélesebb dimenzióba emelte. Amikor pedig a Spotlight Oscar-díjat nyert, még inkább megnövelte jelentőségét. Ráébredtünk, hogy gyakorlatilag mi arról beszélünk, ami a Spotlight után történt. A visszaélési botrány kitörése (2002) után ugyanis egy éven belül a Bostoni főegyházmegye megkezdte az egyházmegye átszervezését és 83 templom bezárását hirdette meg. Ez ugyanolyan méretű megbotránkoztatást keltett a hívek körében, mint előtte a visszaélési ügyek.

 

Tüntetők a templom bezárása ellen – Forrás: foreclosingonfaith.com

– Számos érintett hívővel találkoztál az ügy dokumentálása- majd a forgatások során. Számodra, katolikusként milyen érzés volt a filmben is látható megosztásokkal, panaszokkal, véleményekkel való szembesülés?

Őszintén megvallom, nagyon mélyen megdöbbentett mindaz, amivel szembe találtam magam. A bostoni és a New York-i forgatás után súlyos lelki válságba kerültem a látottak, hallottak miatt. Távolról rátekintve egy problémára talán fel sem merül az emberben, hogy milyen mély rétegei lehetnek és milyen súlyos hatásaival kell számolni különböző szinteken. Amikor aztán szemtől szembe kerül az ember a templombezárásokat megélőkkel, illetve az ezeket a veszélybe került közösségeket segítő személyekkel, szervezetekkel, egy egészen más dimenzió tárul fel. Bevallom, teljesen kívülállóként kezdtem neki ennek a filmtervnek, racionálisan megközelítve a problémát. Amikor aztán az interjúalanyokkal átéltem a történteket és beleláttam a helyzetbe, elképzelhetetlen lett a hűvös távolságtartás. A szenvedés láttán nem maradunk közönyösek. Jeff, aki pusztán szakmai, a katolikus egyháztól független szempontból tekintett a témára, sem tudta kivonni magát a látottak hatása alól.

– Hogy fogadták a hívek az érdeklődéseteket?

Örömmel fogadták, hogy valaki odafigyel rájuk, meghallgatja őket és elmondja fájdalmas történetüket, felhívja erre a csendben zajló pusztításra a figyelmet. A média ugyanis fel-felkapja ezeket az eseményeket, de csak villanásszerűen és nem nyer igazán teret a templombezárások híre, hacsak nem mint tény, hogy ez megtörtént. A legszomorúbb az, hogy a katolikus médiában szinte egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a súlyos problémával. A legtöbb vonatkozó hír a világi sajtóban jelenik meg.

Templomuk bezárása ellen tüntető magyar hívek –
Forrás: foreclosingonfaith.com

– Jól értem, hogy a magyar katolikus közösségek voltak/vannak leginkább kitéve a templombezárásoknak?

Nemcsak a magyar katolikus közösségeket érinti a templombezárási hullám az Egyesült Államokban. Engem elsősorban az érdekelt, hogy a magyar plébániák sorsáról adjak hírt, de a filmben bemutatásra kerül más etnikai illetve amerikai templomközösségek kálváriája is, mert őket ugyanúgy eléri ez a csapás.

– A filmben kiderül, hogy a bezárt templomok közösségeinek 40%-a rövid időn belül elhagyja a hitét és nem tér vissza az egyházba. Tapasztalataidból fakadóan mivel magyarázható ez? Hogyan vélekednek erről az “árván” maradt hívek?

Előrebocsátom, hogy ezek az adatok az Egyesült Államokra vonatkoznak. A hivatalos statisztikák és a templomuk elvesztésére ítélt plébániaközösségeket segítő kánonjogászok saját felmérései is egyaránt alátámasztják ezt a 40%-os arányt, ami elképesztően magas szám. A kánonjogászok kérdőívei alapján az derül ki, hogy több tényező eredményezi ezt a döntést. Pl. a templombezárási folyamaton áteső közösségek tagjai mélyen megbotránkoznak az eljárás lefolytatásának módján, az egyházi hierarchia és a plébánia hívei közötti közvetlen, személyes kommunikáció hiányán, a plébániának, mint élő valóságnak a pusztán üzleti szempontú megközelítésén. Továbbá alapjában rendül meg a bizalmuk az egyházi hierarchiában. Úgy élik ugyanis meg a templomuk bezárását, hogy a püspök, akinek elvileg jó pásztorként a nyáj védelme a szerepe, ehelyett szétszéleszti a nyájat. A mai világban, amikor egyébként is komoly kihívást jelent a hit megőrzése és gyakorlása, a templombezárás súlyosan károsítja az egyházi közösségeket.

Az USA-ban több egyházmegyében is tanácsadó cégeket vonnak be a templombezárási folyamatokba. Az interjúalanyok, de vatikáni személyek, bíborosok is nagyon rombolónak találják ezek szerepét. Egyrészt, egyfajta lökhárítóként jelennek ugyanis meg, elszigetelve a közvetlen kommunikációt a püspök és a hívek között. Ezek a cégek vezetik le az egész folyamatot, amely évekig is eltart. Másrészt kockás papíron, pusztán gazdasági megfontolások alapján intézik el a plébániák sorsát, teljesen figyelmen kívül hagyva azok spirituális és számos más dimenzióját.

 

– Folytatjuk. –
Az interjú második részét szerdán tesszük közzé, melyben megosztjuk Somogyi Viktória válaszait a következő kérdésekre:

– Tanult a papság a pedofil és homoszexuális botrányaiból vagy újra ismétlődik, ismétlődhet a történet? Vannak-e erre vonatkozó információid?

– Mivel magyarázható az, hogy a hívek adományaiból felépített templomokat a püspökök, bíborosok képesek értékesíteni cégeknél ismert átszervezések racionalizálása gyanánt? Esetenként még akkor is, amikor életképes közösségről beszélünk?

– A film egy olyan képet is megszellőztet, mely szerint templomok, plébániák közösségei sorvadnak el. Mivel magyarázható ez az Amerikai Egyesült Államokban?

– Az új püspöknek milyen a hozzáállása a plébániákhoz és azok közösségéhez?

– Európában már számos templomot adtak el, mert Isten háza hívek nélkül maradt. Időről-időre előkerül egy-egy ügy, megbotránkoztató fotókat láthatunk a szentélyek új rendeltetéséről. Már Magyarországon is találunk problémás egyházmegyéket, ahol a hívek száma megcsappant vagy egyszerűen súlyos paphiánnyal küzdenek. Mit javasolsz az amerikai tapasztalataidból fakadóan?

 – Milyen értékeléseket, üzeneteket kaptatok a nézőktől? Milyen a film utóélete?

– Sokan sokféleképpen értelmezhetnek egy filmet. Téged mi vezetett?

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...

Keresztény médiaszakember, a Katolikus.ma alapító-főszerkesztője. Meggyőződése, hogy az evangéliumnak helye van a multimediális térben (is), mert a megélt istenkapcsolatot, szeretetet, örömöt terjeszteni kell az emberek között. Lásd még a Mt 5,13-at.

Olvasás folytatása
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Aktuális

Tényleg fölösleges pénzkidobás a referendum?

Közzétéve

Fotó: Getty Images

Olvasom, hallom, hogy az egyik legtöbbet emlegetett ellenérv az október 7-i népszavazással kapcsolatban, hogy fölösleges pénzkidobás.

Hogy ebből a pénzből hány és hány kórházat vagy iskolát építhettünk volna…

Emlékeztek tanügyminiszterünk javaslatára?

“Strategia Națională de educație parentală 2018-2025”. Június végén jelent meg a javaslat. Eszerint az eredeti házasság és család fogalmát kicsit másként akarták tanítani gyermekeinknek. Ez volt benne: “copiilor li se va prezenta o nouă idee de familie, care poate însemna orice combinație de persoane eliminând modelul natural, întrucât familia este o constelaţie de idei, imagini şi terminologii, creată şi recreată permanent de practicile socio-culturale… elevii să aibă respect pentru diversitate, prin conceptul extins de diversitate se va putea înțelege diversitatea sexuală… comportamentul heterosexual și homosexual vor fi prezentate ca două fețe valide de viață fără nicio diferență…”.

Amikor megjelent, kapkodtuk a levegőt, azt hittük, Kanadában élünk… késő éjszakáig elemeztük, majd szülőkkel és civil szervezetekkel azonnal tiltakoztunk a 30 oldalas javaslat elutasításáért. Mostmár értitek miért kell a házasság fogalmát Alkotmányban rögzíteni és hogy nem elég a Polgári Törvénykönyv erre vonatkozó cikkelye, mert ilyen könnyen egyszerű többséggel bármikor megmásítható?

És tudjátok, ha ez megvalósult volna, ez mennyibe került volna? 70 millió euróba! Képmutatók!

Most, hogy minket végképp szorítóba mozdítottak, gyertek költsünk 25 milliót a referendumra. Megerősítjük a férfi és nő házasságára épülő családot, mint a társadalom alapvető életadó sejtjét.

És még hagyunk 45 milliót az államkasszában. Abból belekezdhetnénk egy mindenre kiterjedő családpolitika alapjait előkészíteni, mellyel hazahívhatnánk a külföldön dolgozó román állampolgárok millióit, munkahelyteremtésről vitázhatnánk, hogy új munkahelyek létesüljenek, befektetőket vonzzunk az országba… bevezethetnénk a családi adókedvezményt, az iskolai étkeztetés kiszélesítését, a főállású anyaság intézményének bevezetését, az újházasok fészekrakó programját, támogathatnánk a nagycsaládokat. Melyik párt tűzi ezt elsőként zászlajára?

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Aktuális

Kalkuttai Szent Teréz anyát ünnepli az Egyház

Közzétéve

Szerző:

Kalkuttai Szent Teréz, közismert nevén Teréz anya (születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; Üsküb, 1910. augusztus 26. – Kalkutta, 1997. szeptember 5.) albán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a Nobel-békedíj (1979) és számos magas kitüntetés tulajdonosa, aki Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kivívta. Ferenc pápa 2015. december 17-én engedélyezte a szentté avatási dekrétum kihirdetését, 2016. március 15-én pedig bejelentette, hogy 2016. szeptember 4-én szentté avatják Teréz anyát. Szeptember 4-én, vasárnap ünnepi szentmise keretében történt meg a szentté avatás. Életútjáról bővebben itt olvashat.

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttünk össze néhány idézetet Teréz anyától:

 

„Mosolyogjatok egymásra, a férjetekre, a feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.”

„Legyetek hűek a kis dolgokban, mert azokban rejlik erőtök.”

“A bűnbánat arra hív, hogy megtérjünk a bűnből Istenhez: a középszerűből a lángoló és nagylelkű élethez. Megbékélés akkor lesz, ha nem magunkhoz, hanem Hozzá fordulunk, hogy a bűnök bűnhődéséből eredő kegyelemből és az Istennel való megbékélésből mások is részesülhessenek.”

“A Megváltás legcsodálatosabb része teljes alázattal kezdődött. Isten nem a hatalmasok és gazdagok palotájába küldte Gábrielt, hanem a fiatal Máriához, Názáretbeli kicsinyke házának egyetlen szobájába. És Mária csupán ennyit kérdezett: „Hogyan válik ez valóra?” És miután az angyal felelt neki, Ő, a kegyelemmel teljes, szolgálóleányként átadta magát az Úrnak. Mária azért választatott, mert nemcsak kegyelemmel, hanem alázattal is teljes volt.”

„Ha nincs békénk, az azért van, mert elfelejtettük, hogy egymáshoz tartozunk.”

„Az élet az egyetlen esély, vedd komolyan!”

„Isten szeretetének hordozói vagyunk. Szívünkben mégis gyakran sötétség lakozik, amely tulajdon szavainkból ered.”

„A béke egy mosollyal kezdődik.”

„Mai világunk legnagyobb betegsége nem a lepra vagy a tuberkulózis, hanem sokkal inkább az az érzés, hogy senkinek sem kellünk, senki sem törődik velünk, és hogy mindenki által elhagyatottak vagyunk.”

„Soha ne engedd, hogy valaki ne legyen boldogabb a veled való találkozás után, mint előtte.”

„Mélyítsük el mind jobban egymás iránti szeretetünket, imádkozzunk egymásért, és osszuk meg egymás között az imából és az olvasmányokból származó jó gondolatokat.”

„Mi abban az örömben is részesülünk, hogy közelebb kerülhetünk Hozzá, magunkhoz véve Őt a szentáldozásban. De Jézus nem elégszik meg azzal, hogy az Élet Kenyere legyen számunkra; szegények szenvedő testében rejtőzve éhezővé változtatja magát.”

„Szent hitünk nem más, mint a Szeretet evangéliuma, amely föltárja Istennek az ember iránt érzett szeretetét, és válaszként az ember Isten iránti szeretetét kéri. „Isten a szeretet” (1Jn 4,16). A szeretet nagyköveteinek kell lennünk.”

„Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.”

„A testi betegségekre ott vannak a gyógyszerek, de a magányt, kétségbeesést és reménytelenséget egyedül a szeretet képes meggyógyítani. Sokan vannak a világban, akik egy darabka kenyérre éheznek, de még többen olyanok, akik csak egy kis szeretetre.”

„Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel.”

„A szerelem olyan gyümölcs, aminek mindig szezonja van, és mindenki számára megszerezhető.”

„A kedves szavak rövidek és könnyen kiejthetőek, de a visszhangjuk valóban végtelen.”

„Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját, az egész világ tiszta lenne.”

„Nem az számít, hogy mennyit adunk, hanem hogy mekkora szeretet fektetünk az adásba.”

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Aktuális

Jézus szülővárosa lett Budapest új testvérvárosa

Közzétéve

Szerző:

Fotó: kozepsuli.hu

Testvérvárosi együttműködést írt alá Tarlós István, Budapest főpolgármestere hétfőn a ciszjordániai Betlehemben.

Az ünnepélyes aktus előtt Tarlós István ellátogatott a Betlehemben található, 1950-ben alapított Aida menekülttáborba, ahol jelenleg mintegy ötezren élnek. Ott Muhammad Alazza, a Ladzsí ifjúsági központ szóvivője ismertette az életkörülményeket, és rövid sétán bemutatta az oda menekült palesztinok és leszármazottaik lakónegyedét.

Ezután a város főterén, a Jászol téren lévő békeközpontban népes közönség előtt, rövid ünnepség keretében Anton Szalman betlehemi főpolgármester és Tarlós István aláírta a testvérvárosi együttműködésről szóló megállapodást.

Betlehem, 2018. szeptember 3.
Tarlós István Budapest fõpolgármestere (k) és Anton Szalman betlehemi fõpolgármester (j) aláírja a testvérvárosi együttmûködésrõl szóló megállapodást Betlehemben, a Jászol téren álló Béke Központban 2018. szeptember 3-án.
MTI Fotó: Kallos Bea

Anton Szalman főpolgármester az MTI-nek elmondta, hogy bár még sohasem járt Budapesten, tervei szerint jövő tavasszal személyesen is felkeresi a magyar fővárost, hogy jobban megismerje a magyar kultúrát.

Betlehem egyrészt kulturális cserekapcsolatokat és élményeket szeretne a magyar testvérvárostól, másrészt annak lehetőségét, hogy jobban megmutassák magukat a magyar embereknek, jobban megismertessék a kihívásokat, melyekkel a palesztinoknak és Betlehemnek meg kell birkóznia, s hogy minél többen és többet tudjanak a Szentföldön élő keresztényekről.

Tarlós István elmondta, hogy már negyedszer jár Betlehemben, – korábban izraeli látogatásain is időt szentelt a város felkeresésének – de ezúttal módja volt alaposabban is megismerni Jézus szülőhelyét.
Budapest vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy városának már számos testvérvárosa van, de ezen kapcsolatok egy része inkább csak protokolláris, míg másik része aktívabb, s a Betlehemmel alakuló együttműködésnek Budapest komoly jelentőséget tulajdonít. A megállapodás létrejöttében jelentős szerepe volt Marie Antoinette Sedin korábbi budapesti palesztin nagykövetasszonynak, valamint Rada Csabának, a rámalláhi magyar külképviselet nagykövetének.

Tarlós István kifejtette, hogy a testvérvárosi egyezménnyel nem a politizálás a céljuk, hanem keret teremtése az együttműködéshez a keresztény közösség ikonikus székhelyével, spirituális gyökereivel, ugyanis Európában védeni kell a klasszikus európai kultúrát, mindenki más vallásának a tiszteletben tartása mellett.

A főpolgármester célja Budapest jobb megismertetése, hogy minél több betlehemi is ellátogasson Magyarországra, és megismerkedjen a magyar fővárossal. Három területen szeretnének kapcsolódni a közel-keleti városhoz: a klasszikus kultúra, irodalom, zene, és képzőművészetek terén, emellett az ifjúság és a sport, valamint az építészetnél szélesebb értelemben vett örökségvédelem területén.
Tarlós István Betlehemben megköszönte a baráti fogadtatást, és békét kívánt a helyieknek, hogy gyermekeik békében és boldogságban nőhessenek fel.

(MTI)

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Népszerű