fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

A hit kiárusítása – Ami a film és az ügy mögött van – interjú (I. rész)

Közzétéve

Fotó: foreclosingonfaith.com

Los Angelesben, a La Femme Nemzetközi Filmfesztiválon tartották az amerikai templombezárásokról készült magyar dokumentumfilm világpremierjét, mely A hit kiárusítása címet viseli. A Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa, Somogyi Viktória és az Emmy-díjas Jeff MacIntyre operatőr-producer munkája által tekinthettünk bele az amerikai egyházmegyék botrányos ügyeibe január 7-én, a Duna World csatornán keresztül. A helyi hívek számára is megrázó volt az üggyel való megismerkedés, sokak a közösségi médiában is hangot adtak megjegyzéseiknek, véleményüknek. A felmerülő kérdésekre a katolikus.ma szerkesztősége megpróbált választ keresni és megkérdeztük Somogyi Viktóriát, a film társrendezőjét.

Somogyi Viktória és Jeff MacIntyre rendezők és producerek Los Angelesben a La Femme Nemzetközi Filmfesztiválon

– Te Rómában élsz. Hogy jutott el hozzád az amerikai egyház igen csak problematikus ügye?

Az elmúlt tíz évben az USA-ban tett látogatásaim során felkerestem a magyar közösségeket, plébániákat és tudatára ébredtem, hogy mennyire fontos szerepet töltenek be az ott élő magyarok magyar identitásának, hagyományainak, kultúrájának megőrzésében. 2010-től kezdve egyre több helyről érkeztek hozzám hírek ezeknek az alapvető jelentőségű közösségépítő és összetartó erőknek a bezárásáról. Felmerült bennem a vágy, hogy feltárjam az okokat és megértsem, hogy milyen tényezők és segítő erők járulhatnak hozzá megmentésükhöz. Másrészt pedig kíváncsi voltam arra, hogy mire van szükség egy veszélybe került közösségben a túléléshez.

– A történet vonala ott kezdődik, ahol az Oscar-díjat nyert Spotlight című film véget ért, rávilágítva a bostoni visszaélési botrány egyik, a hívek által feltételezett következményére. Milyen indíttatásból döntöttél / döntöttetek az ügy dokumentumfilm formában történő feldolgozásán?

Amikor 2014-ben elkezdtem gondolkodni a templombezárások problémájáról, az volt a vágyam, hogy szélesebb közönség elé tárjam ezt az ügyet. Erre a dokumentumfilmet találtam megfelelő csatornának. Egy évvel előtte ismertem meg egy Los Angeles-i filmest, Jeff MacIntyre-t, akivel aztán a témáról beszélgetve eldöntöttük, hogy együtt fogunk dolgozni rajta. Nagyon hálás vagyok neki, hogy felvállalta ezt az először kis magyar projektnek induló filmtervet. Angolul akartam készíteni, mert nemcsak magyarokat érint a jelenség, hanem más etnikai templomokat és amerikai plébániákat is. Emiatt úgy tűnt, hogy érdekes lehet egy magyar fókuszú, de egy nagyobb amerikai publikum figyelmét is felkeltő film elkészítése.

Az első forgatási kör után ébredtünk rá, hogy nem beszélhetünk a templombezárások problémájáról Boston nélkül. Éppen a bostoni és New York-i forgatásra készültünk 2015 novemberében, amikor a mozikba került az USA-ban a Spotlight című film. Ez aztán a kis magyar projektet egy sokkal szélesebb dimenzióba emelte. Amikor pedig a Spotlight Oscar-díjat nyert, még inkább megnövelte jelentőségét. Ráébredtünk, hogy gyakorlatilag mi arról beszélünk, ami a Spotlight után történt. A visszaélési botrány kitörése (2002) után ugyanis egy éven belül a Bostoni főegyházmegye megkezdte az egyházmegye átszervezését és 83 templom bezárását hirdette meg. Ez ugyanolyan méretű megbotránkoztatást keltett a hívek körében, mint előtte a visszaélési ügyek.

 

Tüntetők a templom bezárása ellen – Forrás: foreclosingonfaith.com

– Számos érintett hívővel találkoztál az ügy dokumentálása- majd a forgatások során. Számodra, katolikusként milyen érzés volt a filmben is látható megosztásokkal, panaszokkal, véleményekkel való szembesülés?

Őszintén megvallom, nagyon mélyen megdöbbentett mindaz, amivel szembe találtam magam. A bostoni és a New York-i forgatás után súlyos lelki válságba kerültem a látottak, hallottak miatt. Távolról rátekintve egy problémára talán fel sem merül az emberben, hogy milyen mély rétegei lehetnek és milyen súlyos hatásaival kell számolni különböző szinteken. Amikor aztán szemtől szembe kerül az ember a templombezárásokat megélőkkel, illetve az ezeket a veszélybe került közösségeket segítő személyekkel, szervezetekkel, egy egészen más dimenzió tárul fel. Bevallom, teljesen kívülállóként kezdtem neki ennek a filmtervnek, racionálisan megközelítve a problémát. Amikor aztán az interjúalanyokkal átéltem a történteket és beleláttam a helyzetbe, elképzelhetetlen lett a hűvös távolságtartás. A szenvedés láttán nem maradunk közönyösek. Jeff, aki pusztán szakmai, a katolikus egyháztól független szempontból tekintett a témára, sem tudta kivonni magát a látottak hatása alól.

– Hogy fogadták a hívek az érdeklődéseteket?

Örömmel fogadták, hogy valaki odafigyel rájuk, meghallgatja őket és elmondja fájdalmas történetüket, felhívja erre a csendben zajló pusztításra a figyelmet. A média ugyanis fel-felkapja ezeket az eseményeket, de csak villanásszerűen és nem nyer igazán teret a templombezárások híre, hacsak nem mint tény, hogy ez megtörtént. A legszomorúbb az, hogy a katolikus médiában szinte egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a súlyos problémával. A legtöbb vonatkozó hír a világi sajtóban jelenik meg.

Templomuk bezárása ellen tüntető magyar hívek –
Forrás: foreclosingonfaith.com

– Jól értem, hogy a magyar katolikus közösségek voltak/vannak leginkább kitéve a templombezárásoknak?

Nemcsak a magyar katolikus közösségeket érinti a templombezárási hullám az Egyesült Államokban. Engem elsősorban az érdekelt, hogy a magyar plébániák sorsáról adjak hírt, de a filmben bemutatásra kerül más etnikai illetve amerikai templomközösségek kálváriája is, mert őket ugyanúgy eléri ez a csapás.

– A filmben kiderül, hogy a bezárt templomok közösségeinek 40%-a rövid időn belül elhagyja a hitét és nem tér vissza az egyházba. Tapasztalataidból fakadóan mivel magyarázható ez? Hogyan vélekednek erről az “árván” maradt hívek?

Előrebocsátom, hogy ezek az adatok az Egyesült Államokra vonatkoznak. A hivatalos statisztikák és a templomuk elvesztésére ítélt plébániaközösségeket segítő kánonjogászok saját felmérései is egyaránt alátámasztják ezt a 40%-os arányt, ami elképesztően magas szám. A kánonjogászok kérdőívei alapján az derül ki, hogy több tényező eredményezi ezt a döntést. Pl. a templombezárási folyamaton áteső közösségek tagjai mélyen megbotránkoznak az eljárás lefolytatásának módján, az egyházi hierarchia és a plébánia hívei közötti közvetlen, személyes kommunikáció hiányán, a plébániának, mint élő valóságnak a pusztán üzleti szempontú megközelítésén. Továbbá alapjában rendül meg a bizalmuk az egyházi hierarchiában. Úgy élik ugyanis meg a templomuk bezárását, hogy a püspök, akinek elvileg jó pásztorként a nyáj védelme a szerepe, ehelyett szétszéleszti a nyájat. A mai világban, amikor egyébként is komoly kihívást jelent a hit megőrzése és gyakorlása, a templombezárás súlyosan károsítja az egyházi közösségeket.

Az USA-ban több egyházmegyében is tanácsadó cégeket vonnak be a templombezárási folyamatokba. Az interjúalanyok, de vatikáni személyek, bíborosok is nagyon rombolónak találják ezek szerepét. Egyrészt, egyfajta lökhárítóként jelennek ugyanis meg, elszigetelve a közvetlen kommunikációt a püspök és a hívek között. Ezek a cégek vezetik le az egész folyamatot, amely évekig is eltart. Másrészt kockás papíron, pusztán gazdasági megfontolások alapján intézik el a plébániák sorsát, teljesen figyelmen kívül hagyva azok spirituális és számos más dimenzióját.

 

– Folytatjuk. –
Az interjú második részét szerdán tesszük közzé, melyben megosztjuk Somogyi Viktória válaszait a következő kérdésekre:

– Tanult a papság a pedofil és homoszexuális botrányaiból vagy újra ismétlődik, ismétlődhet a történet? Vannak-e erre vonatkozó információid?

– Mivel magyarázható az, hogy a hívek adományaiból felépített templomokat a püspökök, bíborosok képesek értékesíteni cégeknél ismert átszervezések racionalizálása gyanánt? Esetenként még akkor is, amikor életképes közösségről beszélünk?

– A film egy olyan képet is megszellőztet, mely szerint templomok, plébániák közösségei sorvadnak el. Mivel magyarázható ez az Amerikai Egyesült Államokban?

– Az új püspöknek milyen a hozzáállása a plébániákhoz és azok közösségéhez?

– Európában már számos templomot adtak el, mert Isten háza hívek nélkül maradt. Időről-időre előkerül egy-egy ügy, megbotránkoztató fotókat láthatunk a szentélyek új rendeltetéséről. Már Magyarországon is találunk problémás egyházmegyéket, ahol a hívek száma megcsappant vagy egyszerűen súlyos paphiánnyal küzdenek. Mit javasolsz az amerikai tapasztalataidból fakadóan?

 – Milyen értékeléseket, üzeneteket kaptatok a nézőktől? Milyen a film utóélete?

– Sokan sokféleképpen értelmezhetnek egy filmet. Téged mi vezetett?

Keresztény médiaszakember, a Katolikus.ma alapító-főszerkesztője. Meggyőződése, hogy az evangéliumnak helye van a multimediális térben (is), mert a megélt istenkapcsolatot, szeretetet, örömöt terjeszteni kell az emberek között. Lásd még a Mt 5,13-at.

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Aktuális

Schneider püspök nyílt levele Ferenc pápának a Traditionis Custodes kapcsán

Közzétéve

Szerző:

Athanasius Schneider püspök

‘Miközben a szinodalitásról szóló 2023-as Zsinat felé vezető szinodális úton haladunk, egy seb nyílt meg Krisztus misztikus testében, az Egyházban’.

Athanasius Schneider püspök jóindulatú, de egyenesen fogalmazó levélben reagált, amelyben Ferenc pápát a vitatott Traditionis Custodes kezdetű motu propio visszavonására szólítja fel.

Schneider püspök, aki közismerten a konzervatív katolikus tanítás és hagyomány védelmezője, a napokban egy “lelkipásztori reflexiót” tett közzé, amelyben kérleli Ferenc pápát, hogy fejezze be a hagyományos latin mise elleni hadjáratot. Konkrétan arra kérte a pápát, hogy helyezze hatályon kívül mind a Traditionis Custodes kezdetű motu propriót, mind a Vatikán Responsa ad dubia (Válaszok a kételyekre) c. dokumentumát, amelyek korlátozták a régi mise celebrálásának, illetve a katolikusok számára a régi misén való részvételnek a lehetőségét.

„Miközben a szinodalitásról szóló 2023-as zsinat felé vezető szinodális úton haladunk, egy seb nyílt meg Krisztus testében” – írta Schneider.

“Természetesen arra a lelki fájdalomra és igazságtalanságra utalunk, amelyet Ferenc pápa 2021. július 16-án megjelent Traditionis Custodes kezdetű apostoli levelének és az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2021. december 4-én megjelent Responsa ad dubia című válaszainak közzététele okozott számtalan, mindenféle életkorú jó katolikus hívőnek, világiaknak és papoknak egyaránt ” – folytatta a segédpüspök.

A pápa saját szavait idézve Schneider hozzátette: “Bárcsak felismerné Ferenc pápa, hogy rosszul döntött, pásztori bátorságot, alázatot és igaz szeretetet mutatna az Egyház e peremre szorított fiai és leányai iránt, és visszavonná a két fent említett dokumentumban előírt kánoni rendelkezéseket”. Ha ezt tenné, minden bizonnyal “sebeket kötözne be és megtört szíveket gyógyítana meg Isten balzsamjával”.

Schneider arra is emlékeztette a pápát, hogy “a római egyház értékes és teljes régi liturgikus öröksége” olyan “közös lelki javakat” jelent, aminek “nem szabad elvesznie”. Azt üzente püspöktestvéreinek, hogy “kötelességük nyilvánosan és őszintén kifejezni mélységes aggodalmukat” Ferenc kemény döntéseivel kapcsolatban.

Sok katolikus tartott attól, hogy a Traditionis Custodes drasztikusan korlátozni fogja a hagyományos latin miséhez való hozzáférést. Ezek az aggodalmak aztán még jobban felerősödtek, amikor a Vatikán decemberben kiadta a Responsa-t, így válaszolván meg a motu proprióval kapcsolatos nyilvánvaló kételyeket és kérdéseket (dubia), amelyek arra utaltak, hogy Ferenc pápa hosszú távú célja a hagyományos mise megszüntetése.

A dokumentumok leginkább aggasztó intézkedései között szerepel, hogy megtagadják a papoktól a szentségek hagyományos formában történő kiszolgáltatását, és a plébániatemplomokban csak korlátozott körülmények között engedélyezik a régi misét. A dokumentumok megtiltják a papoknak, hogy ugyanazon a napon új és régi misét is celebráljanak, valamint baljós módon céloznak a hagyományos mise teljes megszüntetésére.

Schneider püspök arra bátorítja Ferencet, hogy gondolja át ezeket az igazságtalan kánonjogi intézkedéseket. Elmélkedését Szent Iréneusz életének és tetteinek említésével zárta. Ferenc pápa nemrégiben jelentette be, hogy Szent Iréneuszt az Egyház Doktorává fogja nyilvánítani: ez a magas megtiszteltetés csak azoknak adatik meg, akik már kanonizált szentek.

“Ebben az összefüggésben jól tesszük, ha felidézünk egy nagy szentet, Lyoni Szent Iréneuszt (+202), aki valódi béketeremtőként vonult be az egyháztörténelembe. Amikor a 2. század végén a Szentszék a húsvét megünneplésének időpontját illetően a lex orandi egyedi, egyedülálló módját akarta ráerőltetni a papság és a hívek egy csoportjára, elutasítva ezáltal más legitim liturgikus hagyományokat, akkor az Egyház történelmének eme kritikus pillanatában Szt. Iréneusz közbelépett, és teljes tisztelettel tiltakozott I. Viktor pápánál (+197). Emlékeztette őt elődei pásztori nagylelkűségére és mértékletességére. Különösen Anicetus pápát idézte fel (+168), aki annak ellenére, hogy Szent Polikárpétól (János apostol tanítványától) eltérő liturgikus szemléletet képviselt, mégis megengedte egy másik liturgikus hagyomány zavartalan folytatását (vö. Caesareai Eusebius: Historia ecclesiastica V., 23). Úgy tűnik, I. Viktor pápa meghallgatta Szent Iréneusz testvéri felhívását.

A béketeremtő és leendő Doctor unitatis [az egység doktora] Szent Iréneusz példáját felidézve… Ferenc pápának oda kellene figyelnie a római egyház régi rítusaihoz kötődő sok gyermek, fiatal, apa és anya, szeminarista és pap hangjára, és biztosítania kellene az istentisztelethez való megállapított jogukat a római rítus minden liturgikus könyve szerint , amelyek a legutóbbi liturgikus reformig használatban voltak. Ily módon az Egyház e peremre szorult fiai és leányai érezni fogják, hogy ők is “a közösség életének részei anélkül, hogy akadályozva, elutasítva vagy elítélve lennének”.

A hagyományos liturgiáért küzdő nemzetközi Una Voce Szövetség új elnöke, Dr. Joseph Shaw méltatólag szólt Schneider leveléről. A LifeSiteNews-nak a mai napon úgy nyilatkozott, hogy “Schneider püspök helyesen mutat rá arra, hogy az egyház politikája mindig is a liturgikus sokszínűség megengedése, sőt elősegítése volt, éppen az egység megőrzése érdekében. Schneider püspök a világ ősi liturgiához ragaszkodó katolikusainak nevében beszél, akiket nem érdekel az, amit Ferenc pápa “terméketlen vitának” nevez, de akiknek azt a vágyát, hogy az Egyház által évszázadok óta jóváhagyott módon imádkozzanak, eretnekségként kezelik.”

Schneider nem az egyetlen prominens főpap, aki fellép Ferenc pápának a régi misével szembeni támadásai ellen. December 30-án Joseph Strickland püspök (Tyleri egyházmegye, Texas) a Twitteren közzétett egy idézetet XII. Pius pápától, amely óva int a katolikus egyház hagyományos liturgiájának és teológiájának megváltoztatásától. Stickland arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak Ferenc pápáért, mivel kérlelhetetlen támadásokat intéz a latin mise és a hagyományos szentségek ellen a Traditionis Custodes és a Vatikán Responsa című dokumentumában.

“Aggasztanak a Boldogságos Szűznek az üzenetei, amelyeket a Fatimai Luciának küldött” – idézi Strickland XII. Piust. „Mária kitartó üzenetei az Egyházat fenyegető veszélyekről isteni figyelmeztetést jelentenek: a hitnek, liturgiájának, teológiájának és lelkének megváltoztatása öngyilkossággal ér fel. Körülöttem mindenhol újítókat hallok, akik le akarják bontani a Szent Kápolnát, el akarják pusztítani az Egyház igaz hitének egyetemes lángját, elvetik díszeit, és lelkiismeretfurdalást akarnak kelteni benne történelmi múltja miatt.”

„Imádkozzatok Ferenc pápáért, hogy szembe tudjon szállni ezekkel az erőkkel, amelyek ellen elődje több mint 70 évvel ezelőtt harcolt. ‘Jöjj el, Uram Jézus, töltsd be híveid szívét és újítsd meg a föld színét’” – tette hozzá a texasi püspök.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Lifesitenews

Olvasás folytatása

Aktuális

Olaszország: Egy katolikus püspök megtiltja az áldoztatást az oltatlan papoknak

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Daniel Ibanez/CNA

Egy olasz püspök megtiltotta a nem beoltott papoknak és világiaknak az áldoztatást, mivel Olaszország szigorítja a COVID-19-re vonatkozó korlátozásokat.

Giacomo Cirulli, a dél-olaszországi Teano-Calvi és Alife-Caiazzo egyházmegye püspöke január 8-án egy levelet adott ki, amelyben új szabályokat ír elő a koronavírus terjedésének megfékezésére.

“Megtiltom az Eucharisztia kiosztását azoknak a papoknak, diakónusoknak, szerzeteseknek és világiaknak, akik nincsenek beoltva” – írta a püspök.

“Az oltásokkal kapcsolatban emlékeztetni szeretnék arra, amit Ferenc pápa mondott: “Az oltás beadása … a szeretet cselekedete. Az is a szeretet cselekedete, ha segítünk abban, hogy az emberek többsége beoltassa magát. Szeretet önmagunk iránt, szeretet a családunk és barátaink iránt, szeretet minden ember, minden nép iránt” – írta a püspök.

A levélben Cirulli püspök bejelentette azt is, hogy az egyházmegyében felfüggeszti a személyes jelenléttel járó összes lelkipásztori, hitoktatási és képzési tevékenységet.

Pappá szentelése előtt Cirulli püspök orvosnak tanult Nápolyban. A 69 éves püspök 2020 novemberében COVID-19 vírussal került kórházba, és felgyógyult.

Arra kérte az egyházmegye katolikusait, hogy tartsák be az olasz kormány által kiadott COVID-19 korlátozásokat.

A héten új olasz kormányzati szigorítások léptek életbe, amelyek megtiltják a nem beoltott állampolgároknak, hogy éttermekbe járjanak, igénybe vegyék a tömegközlekedést, edzőtermeket, színházakat és sporteseményeket látogassanak.

“A legtöbb probléma, amellyel ma szembesülünk, annak köszönhető, hogy vannak be nem oltott emberek” – mondta január 10-én este egy sajtótájékoztatón Mario Draghi miniszterelnök.

Tavaly októberben Draghi kormánya előírta, hogy Olaszországban minden munkavállaló minden héten a munkahelyére való belépés előtt köteles igazolni, hogy megkapta a védőoltást, vagy pedig negatív tesztet kell bemutatnia.

Az olasz kormány a múlt héten azt is bejelentette, hogy február 15-től a munkaviszonytól függetlenül kötelezővé teszi a védőoltást minden 50 év feletti ember számára.

Az egészségügyi hatóságok szerint Olaszországban a 12 évesnél idősebbek több mint 86%-a teljes mértékben be van oltva. A COVID-19 Omicron változatának terjedésével összefüggésben ugyanakkor az elmúlt öt napban Olaszországban naponta több mint 100 000 új COVID-19-es esetet regisztráltak.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aciafrique.org

Olvasás folytatása

Röviden

A Szeretet Misszionáriusai ismét megkaphatják Indiában a nekik küldött külföldi adományokat

Közzétéve

Szerző:

A szombaton kapott vatikáni hírek szerint az indiai kormány rendezte a szerzetesrend engedélyét, hogy külföldről származó pénzadományokat fogadhasson el munkájához. A rend az év első napjaiban már arra kényszerült, hogy adagolja a szegényeknek szánt élelmiszereket és egyéb cikkeket, ami nagy nyugtalanságot és aggodalmat váltott ki a rászorulók körében.

Sunita Kumar, a rend szóvivője nagy megkönnyebbülésükről számolt be. A 2021 márciusában zárult pénzügyi évben a külföldi pénzadományok összege 13 millió dollárt tett ki; a szervezet teljes bevétele nem publikus.

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!
Hírdetés Adventi ráhangoló videós lelkigyakorlat

Népszerű