Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

A hit kiárusítása – Ami a film és az ügy mögött van – interjú (I. rész)

Közzétéve

Fotó: foreclosingonfaith.com

Los Angelesben, a La Femme Nemzetközi Filmfesztiválon tartották az amerikai templombezárásokról készült magyar dokumentumfilm világpremierjét, mely A hit kiárusítása címet viseli. A Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa, Somogyi Viktória és az Emmy-díjas Jeff MacIntyre operatőr-producer munkája által tekinthettünk bele az amerikai egyházmegyék botrányos ügyeibe január 7-én, a Duna World csatornán keresztül. A helyi hívek számára is megrázó volt az üggyel való megismerkedés, sokak a közösségi médiában is hangot adtak megjegyzéseiknek, véleményüknek. A felmerülő kérdésekre a katolikus.ma szerkesztősége megpróbált választ keresni és megkérdeztük Somogyi Viktóriát, a film társrendezőjét.

Somogyi Viktória és Jeff MacIntyre rendezők és producerek Los Angelesben a La Femme Nemzetközi Filmfesztiválon

– Te Rómában élsz. Hogy jutott el hozzád az amerikai egyház igen csak problematikus ügye?

Az elmúlt tíz évben az USA-ban tett látogatásaim során felkerestem a magyar közösségeket, plébániákat és tudatára ébredtem, hogy mennyire fontos szerepet töltenek be az ott élő magyarok magyar identitásának, hagyományainak, kultúrájának megőrzésében. 2010-től kezdve egyre több helyről érkeztek hozzám hírek ezeknek az alapvető jelentőségű közösségépítő és összetartó erőknek a bezárásáról. Felmerült bennem a vágy, hogy feltárjam az okokat és megértsem, hogy milyen tényezők és segítő erők járulhatnak hozzá megmentésükhöz. Másrészt pedig kíváncsi voltam arra, hogy mire van szükség egy veszélybe került közösségben a túléléshez.

– A történet vonala ott kezdődik, ahol az Oscar-díjat nyert Spotlight című film véget ért, rávilágítva a bostoni visszaélési botrány egyik, a hívek által feltételezett következményére. Milyen indíttatásból döntöttél / döntöttetek az ügy dokumentumfilm formában történő feldolgozásán?

Amikor 2014-ben elkezdtem gondolkodni a templombezárások problémájáról, az volt a vágyam, hogy szélesebb közönség elé tárjam ezt az ügyet. Erre a dokumentumfilmet találtam megfelelő csatornának. Egy évvel előtte ismertem meg egy Los Angeles-i filmest, Jeff MacIntyre-t, akivel aztán a témáról beszélgetve eldöntöttük, hogy együtt fogunk dolgozni rajta. Nagyon hálás vagyok neki, hogy felvállalta ezt az először kis magyar projektnek induló filmtervet. Angolul akartam készíteni, mert nemcsak magyarokat érint a jelenség, hanem más etnikai templomokat és amerikai plébániákat is. Emiatt úgy tűnt, hogy érdekes lehet egy magyar fókuszú, de egy nagyobb amerikai publikum figyelmét is felkeltő film elkészítése.

Az első forgatási kör után ébredtünk rá, hogy nem beszélhetünk a templombezárások problémájáról Boston nélkül. Éppen a bostoni és New York-i forgatásra készültünk 2015 novemberében, amikor a mozikba került az USA-ban a Spotlight című film. Ez aztán a kis magyar projektet egy sokkal szélesebb dimenzióba emelte. Amikor pedig a Spotlight Oscar-díjat nyert, még inkább megnövelte jelentőségét. Ráébredtünk, hogy gyakorlatilag mi arról beszélünk, ami a Spotlight után történt. A visszaélési botrány kitörése (2002) után ugyanis egy éven belül a Bostoni főegyházmegye megkezdte az egyházmegye átszervezését és 83 templom bezárását hirdette meg. Ez ugyanolyan méretű megbotránkoztatást keltett a hívek körében, mint előtte a visszaélési ügyek.

 

Tüntetők a templom bezárása ellen – Forrás: foreclosingonfaith.com

– Számos érintett hívővel találkoztál az ügy dokumentálása- majd a forgatások során. Számodra, katolikusként milyen érzés volt a filmben is látható megosztásokkal, panaszokkal, véleményekkel való szembesülés?

Őszintén megvallom, nagyon mélyen megdöbbentett mindaz, amivel szembe találtam magam. A bostoni és a New York-i forgatás után súlyos lelki válságba kerültem a látottak, hallottak miatt. Távolról rátekintve egy problémára talán fel sem merül az emberben, hogy milyen mély rétegei lehetnek és milyen súlyos hatásaival kell számolni különböző szinteken. Amikor aztán szemtől szembe kerül az ember a templombezárásokat megélőkkel, illetve az ezeket a veszélybe került közösségeket segítő személyekkel, szervezetekkel, egy egészen más dimenzió tárul fel. Bevallom, teljesen kívülállóként kezdtem neki ennek a filmtervnek, racionálisan megközelítve a problémát. Amikor aztán az interjúalanyokkal átéltem a történteket és beleláttam a helyzetbe, elképzelhetetlen lett a hűvös távolságtartás. A szenvedés láttán nem maradunk közönyösek. Jeff, aki pusztán szakmai, a katolikus egyháztól független szempontból tekintett a témára, sem tudta kivonni magát a látottak hatása alól.

– Hogy fogadták a hívek az érdeklődéseteket?

Örömmel fogadták, hogy valaki odafigyel rájuk, meghallgatja őket és elmondja fájdalmas történetüket, felhívja erre a csendben zajló pusztításra a figyelmet. A média ugyanis fel-felkapja ezeket az eseményeket, de csak villanásszerűen és nem nyer igazán teret a templombezárások híre, hacsak nem mint tény, hogy ez megtörtént. A legszomorúbb az, hogy a katolikus médiában szinte egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a súlyos problémával. A legtöbb vonatkozó hír a világi sajtóban jelenik meg.

Templomuk bezárása ellen tüntető magyar hívek –
Forrás: foreclosingonfaith.com

– Jól értem, hogy a magyar katolikus közösségek voltak/vannak leginkább kitéve a templombezárásoknak?

Nemcsak a magyar katolikus közösségeket érinti a templombezárási hullám az Egyesült Államokban. Engem elsősorban az érdekelt, hogy a magyar plébániák sorsáról adjak hírt, de a filmben bemutatásra kerül más etnikai illetve amerikai templomközösségek kálváriája is, mert őket ugyanúgy eléri ez a csapás.

– A filmben kiderül, hogy a bezárt templomok közösségeinek 40%-a rövid időn belül elhagyja a hitét és nem tér vissza az egyházba. Tapasztalataidból fakadóan mivel magyarázható ez? Hogyan vélekednek erről az “árván” maradt hívek?

Előrebocsátom, hogy ezek az adatok az Egyesült Államokra vonatkoznak. A hivatalos statisztikák és a templomuk elvesztésére ítélt plébániaközösségeket segítő kánonjogászok saját felmérései is egyaránt alátámasztják ezt a 40%-os arányt, ami elképesztően magas szám. A kánonjogászok kérdőívei alapján az derül ki, hogy több tényező eredményezi ezt a döntést. Pl. a templombezárási folyamaton áteső közösségek tagjai mélyen megbotránkoznak az eljárás lefolytatásának módján, az egyházi hierarchia és a plébánia hívei közötti közvetlen, személyes kommunikáció hiányán, a plébániának, mint élő valóságnak a pusztán üzleti szempontú megközelítésén. Továbbá alapjában rendül meg a bizalmuk az egyházi hierarchiában. Úgy élik ugyanis meg a templomuk bezárását, hogy a püspök, akinek elvileg jó pásztorként a nyáj védelme a szerepe, ehelyett szétszéleszti a nyájat. A mai világban, amikor egyébként is komoly kihívást jelent a hit megőrzése és gyakorlása, a templombezárás súlyosan károsítja az egyházi közösségeket.

Az USA-ban több egyházmegyében is tanácsadó cégeket vonnak be a templombezárási folyamatokba. Az interjúalanyok, de vatikáni személyek, bíborosok is nagyon rombolónak találják ezek szerepét. Egyrészt, egyfajta lökhárítóként jelennek ugyanis meg, elszigetelve a közvetlen kommunikációt a püspök és a hívek között. Ezek a cégek vezetik le az egész folyamatot, amely évekig is eltart. Másrészt kockás papíron, pusztán gazdasági megfontolások alapján intézik el a plébániák sorsát, teljesen figyelmen kívül hagyva azok spirituális és számos más dimenzióját.

 

– Folytatjuk. –
Az interjú második részét szerdán tesszük közzé, melyben megosztjuk Somogyi Viktória válaszait a következő kérdésekre:

– Tanult a papság a pedofil és homoszexuális botrányaiból vagy újra ismétlődik, ismétlődhet a történet? Vannak-e erre vonatkozó információid?

– Mivel magyarázható az, hogy a hívek adományaiból felépített templomokat a püspökök, bíborosok képesek értékesíteni cégeknél ismert átszervezések racionalizálása gyanánt? Esetenként még akkor is, amikor életképes közösségről beszélünk?

– A film egy olyan képet is megszellőztet, mely szerint templomok, plébániák közösségei sorvadnak el. Mivel magyarázható ez az Amerikai Egyesült Államokban?

– Az új püspöknek milyen a hozzáállása a plébániákhoz és azok közösségéhez?

– Európában már számos templomot adtak el, mert Isten háza hívek nélkül maradt. Időről-időre előkerül egy-egy ügy, megbotránkoztató fotókat láthatunk a szentélyek új rendeltetéséről. Már Magyarországon is találunk problémás egyházmegyéket, ahol a hívek száma megcsappant vagy egyszerűen súlyos paphiánnyal küzdenek. Mit javasolsz az amerikai tapasztalataidból fakadóan?

 – Milyen értékeléseket, üzeneteket kaptatok a nézőktől? Milyen a film utóélete?

– Sokan sokféleképpen értelmezhetnek egy filmet. Téged mi vezetett?

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...

Keresztény médiaszakember, a Katolikus.ma alapító-főszerkesztője. Meggyőződése, hogy az evangéliumnak helye van a multimediális térben (is), mert a megélt istenkapcsolatot, szeretetet, örömöt terjeszteni kell az emberek között. Lásd még a Mt 5,13-at.

Aktuális

2019-ben Ferenc pápa Romániába látogat

Közzétéve

Ioan Robu érsek-metropolita, Ferenc pápa és Jakubinyi György érsek - romániai püspökök ad limina látogatása a Vatikánban Fotó: Vatican News

Ioan Robu bukaresti érsek-metropolita, a Romániai Püspöki Kar alelnöke az olasz katolikus hírügynökségnek (ACI Stampa) egy interjúban elmondta, hogy Ferenc pápa egész biztosan Romániába látogat.

„Szeretném aláhúzni, hogy Ferenc pápa jövőre Romániába érkezik; nem tudjuk még pontosan mikor. De a látogatása már közel biztosnak mondható. Még hátra van a román állami hatóságok és a Szentszék közötti egyeztetés a részletek kidolgozására. Bizonyára megbeszélés kezdődik a román Ortodox Egyházzal, mert ez a többségi egyház az országban.”

A nyilatkozat a romániai püspökök Ferenc pápával való személyes találkozásukat követően született, ugyanis ad limina látogatáson vesznek részt a Vatikánban.

Az apostoli út pontos programja nem ismert, ezért imádkozzunk azért is, hogy a Szentatya Erdélybe, de akár Székelyföldre is ellátogasson. 

 

A Magyar Katolikus Lexikon szerint az ad limina látogatás (lat. visitatio liminum): a megyéspüspökök szabályos időközönként kötelező látogatása az apostolok küszöbénél, azaz Szent Péter és Pál sírjánál Rómában. Be kell számolniuk egyházmegyéjük állapotáról a pápának és az illetékes szentszéki hivatalnokoknak.

ACI Stampa / Catholica.ro

Kövess minket a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Aktuális

Szent szelídség! Szentnek öltöztek a gyerekek Halloween alkalmából

Közzétéve

Szentnek öltözött gyerekek - Fotók forrása: @mycatholickids, Instagram / @donfatmiri, Instagram / @ewtnmedia, Instagram / @marebearmom, Instagram / ChurchPOP

Nem gondoltuk, hogy Halloween után az idén e témakörben még cikkezni fogunk. De e mellett most nem tudunk elmenni. Egyébként micsoda véletlen: Kertész Tibor újságíró kollégánk cikke pont erről szólt. (Szerk.) 

Elég élesen cikkeztünk október utolsó napjaiban halloweenről. Ez a cikk most a korábbiaknak teljes ellentettje, ugyanis a ChurchPop beszámolója alapján feltehetőleg Amerikában számos gyerek öltözött be, azaz inkább számos gyereket öltöztettek fel a szüleik szentnek. De ahogy a szentek önmagukban nem, úgy a gyerekek sem lettek a halloweeni mércével mérve rémisztőek netán horrorisztikusak. Az ötletből fakadóan a szülőknek ez alkalommal pont nem ez volt a céljuk.

Lehet ez akár a keresztény amerikai családok válasza halloweenra feltéve, hogy nálunk nincs farsang. Te hogy gondolod, kedves olvasó? -írd meg kommentben.

Figyelem! Erősen mosolyt csaló képsorozat következik. 🙂

Kalkuttai Szent Teréz anya, @donfatmiri, Instagram

 

Szent Faustina nővér @ewtnmedia, Instagram

 

Angelica anya, @ewtnmedia, Instagram

 

Szent II. János Pál pápa, @ewtnmedia, Instagram

 

@catholictshirtclub, Instagram

 

Sziénai Szent Katalin, @diannakennedy, Instagram

 

Assissi Szent Ferenc, , @ewtnmedia, Instagram

 

Szent II. János Pál pápa @mycatholickids, Instagram

 

Lisieuxi Kis Szent Teréz @tressamaciagphoto, Instagram

 

Szent Ferenc és Jácinta Marto @ewtnmedia, Instagram

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Aktuális

Stephen Hawking: Kiváló tudós, gyenge teológus – állítja Robert Barron püspök

Közzétéve

Szerző:

Stephen Hawking kiváló tudós és elméleti fizikus volt. Talán Einstein óta a legfontosabb. Nem véletlen, hogy Newton mellé temették a Westminsterben. Továbbá egy olyan személyiség volt, aki kitartó és bátor, aki óriási eredményeket tudott elérni betegsége ellenére. És azt is meg kell jegyeznem, hogy jó humorérzéke volt és tehetséges volt a barátságkötés művészetében. De öcsém, rendkívül idegesítő volt, amikor a vallásról beszélt!

Életének utolsó évében egy új könyvén dolgozott, amelynek címe: Tömör Válaszok a Nagy Kérdésekre. E könyvben esszéket találunk olyan dolgokról, mint például az időutazás, a földön kívüli élet lehetőségeiről, a fekete lyukak fizikájáról stb. Az első fejezet címe azonban: Létezik Isten? Meglepetésemre, mivel követtem éveken keresztül a témában munkáját, a válasza: nem. Nos, azok számára, akik az evangelizálásban érintettek, és leginkább a fiatalok szomorúan jegyezhetik meg: Íme, a világ legokosabb embere megmondta: nincs Isten. A probléma azonban az, hogy egy adott ember rendkívül tehetséges és okos lehet egy dologban, míg a másikban teljesen tudatlan és naiv. Úgy érzem ez érvényes Stephen Hawkingra is, hiszen amikor a filozófia és vallás területére lép, pusztán néhány felületes gondolattal megelégszik.

A fejezetben már rosszul kezdődnek a dolgok, amikor ezt mondja:

A tudomány egyre inkább olyan kérdésekre ad választ, amelyek régebb a vallás körébe tartoztak.”

Bár lehetséges, hogy primitív vallások a tudomány kérdéseit próbálják megválaszolni, de esszenciálisan a vallás (a maga előrehaladott formájában) nem a tudomány síkján kíván kérdéseket feltenni és válaszokat megadni.

Robert Barron püspök Fotó: Facebook

Hawking hajlamos arra, hogy minden valóságot és tudást a tudomány keretei közé szorítsa. A tudósok valóban empirikus megfigyeléseikkel rengeteget tudnak mondani nekünk a realitás egy részéről. De arra nem tud választ adni például, hogy mitől szép egy festmény, mitől jó egy politikai berendezkedés, mi a különbség a jó és rossz között. Ezek filozófiai és/vagy vallási kérdések, és amikor e kérdésekben a fizikus tudós próbál eligazodni, nagyon furcsa és ügyetlen eredmények jönnek.

Engedjék meg, hogy bemutassam ezt. Hawking elmondása szerint Isten léte fölösleges, mert a kvantum szinten is semmiből jönnek elő és tűnnek el részecskék oktalanul. Tehát a nagy robbanáshoz, a világegyetem keletkezéséhez (Big Bang) sem kell egy Isten. A tudós levonja  a konklúziót:

„az univerzum egy ingyen ebéd.”

Az első probléma ebben a gondolatvezetésben az – és sokan Hawking követői közül elkövetik ezt a hibát –, hogy nem pontosan értelmezik a semmi fogalmát. Hiszen Hawking számára a semmi az voltaképpen egyfajta energia, ahonnan ezek a kvantum részecskék is előjönnek, vagy eltűnnek. Amikor valahonnan előjönnek és valahova eltűnnek, itt egy valamiről beszélünk, ami nem egyenlő a semmivel, hiszen az energia is létező! Valójában, amikor ezt a részt olvastam, hangosan nevettem.

A következő ponton továbbmegy Hawking:

„Úgy gondolom, az univerzum spontán keletkezett a semmiből, a tudomány törvényei szerint.”

Hát, bármit is akarunk mondani a tudomány törvényeiről, itt nem a semmiről, az abszolút semmiről beszélünk. Amikor a tudósok erről az elméletről beszélnek, megemlítik, hogy kvantum szinten vannak még más tényezők, amelyek eleve adottak (a létezés szintjén), és ezek teszik lehetővé az eltűnést és felbukkanását a részecskéknek.

Újból tehát, ezekről a tudósok által elmondott „más tényezőkről” nem lehet azt mondani, hogy ez semmi. Itt fel kell tennünk a kérdést, hogy miért kellene adottak legyenek bármilyen tényezők? A vallás klasszikus válasza a kérdésre az, hogy nem lehet sohasem kielégítő választ kapni, mert minden dolognak van egy végső oka, valamilyen okozónak lennie kell. Ez az úgynevezett ok nélküli okozó. Ez az okozó pedig az, amit a vallásos ember Istennek nevez, mert neki lényegéhez tartozik lenni. Hawking legerősebb próbálkozása ellenére sem tudott érdemi érveket felhozni arra, hogy nincs Isten. Az érveket amiket felhozott, még mindig magyarázatot igényelnek, ti. hogy miként lehetett az abszolút semmiből mégis létezés?

Zárószóként szeretném megjegyezni, hogy én valójában kedveltem Stephen Hawking utolsó könyvét. Amíg saját tudományterületén belül marad, megbízható, humoros, kreatív és tanulságos az írása. De  bátoríthatom az olvasókat arra, hogy ne vegyék többnek egy jókora szemcse sónál, amikor az Isten dolgairól ír?

Aleteia, Word on Fire

Ez a cikk Enyedi László önkéntesünk fordítása. Ha te is fordítanál hasonló cikkeket, írj nekünk a kapcsolat oldalon keresztül. 

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Népszerű