fbpx
Connect with us

Az Istent keresőknek minden a javukra válik :)

Reflexió

A katolicizmus döbbenete

Fotó: Cathopic

A tegnapi gyóntatás végén különböző érzelmek öntöttek el. Egyfajta keveréke volt ez az isteni kegyelem és a katolikus hit elképesztő elvárásai fölött érzett csodálkozásnak.

Újfajta módon vágott mellbe, hogy mennyire sokkoló is valójában a katolikus egyház, és ezt a gondolatot a gyónások meghallgatása tette bennem a helyére.

Gondoljanak csak bele egy pillanatra. A Katolikus Egyház azt mondja az embereknek: „Elvárjuk tőletek, hogy őszinték és tisztességesek legyetek, hogy másokat helyezzetek előtérbe, ne pedig magatokat. Elvárjuk, hogy ne csaljatok, ne hazudjatok, ne akarjatok bosszút állni, hanem bocsássatok meg az ellenségeiteknek. Ja, és egyébként tilos mással szexelnetek, mint a házastársatok, akihez elköteleztétek magatokat egy egész életre szóló kapcsolatra. Ennek a házastársnak az ellenkező nemhez kell tartoznia, és nem házasodhatott össze mással is. Ha bármilyen okból nem cselekedhettek így, akkor ne toljátok le a nadrágotokat, szorítsátok magatokhoz a kezeteket (ne nézzetek pornót és ne kényeztessétek magatokat), és aludjatok egyedül. Továbbá adakozzatok bőkezűen a szegények javára, segítsétek a rászorulókat, legyetek együttérzők a mosdatlanokkal, a kevéssé szeretetreméltókkal, a betegekkel és az ostobákkal. Ezen felül minden nap olvasgatnotok kell egy kétezer éves könyvet, minden héten el kell mennetek egy archaikus liturgiára, és meg kell próbálnotok imádkozni.”

Micsoda őrület ez? Figyelembe véve a jellemző emberi állapotot, a lécet hihetetlenül magasra tették. Ki az, aki ezt képes betartani? Ki az, aki így akar cselekedni?

És mégis, ez a mérce nemcsak a szuperhős lelkületű embereknek szól, hanem a hétköznapi embereknek is. Hihetetlen ugyan, de azután én a gyóntatás során találkozom ezekkel a hétköznapi emberekkel. Tinédzserekkel, fiatal, húszas-harmincas éveikben járó férfiakkal és nőkkel, idősekkel – olyanokkal, akik hallják a hívást és komolyan is veszik. És ez az, ami olyan döbbenetesen megindít engem. Itt vannak. Az enyéim. Itt jönnek – elismerik, bevallják kudarcaikat és hibáikat, de azzal az őszinte vággyal, hogy utána felálljanak és kitartsanak.

Ilyenkor újra meg újra rájövök, hogy nem valamilyen felpuhított evangéliumra vágynak. Nem egy könnyebb utat akarnak. Nem azt akarják, hogy felmentsem őket, vagy azt mondjam nekik, hogy “ez igazából nem is bűn”, vagy hogy “Isten ilyennek teremtett téged, és te jó vagy, ne nyugtalankodj”. Hasonlóak a sportolókhoz, akik egy díjat akarnak megnyerni, és nem kívánnak maguknak olyan edzőt, aki süteményeket ad nekik. A célt akarják elérni. Szentek akarnak lenni.

Számomra ez tűnik a legdöbbenetesebbnek a katolicizmusban, és ha valaki ezt az egész dinamikát a nekem juttatott új látásmóddal tudja látni, az ugyanúgy el fog ámulni ezen a nagyszerű valláson.

Ha figyelembe veszem ezt a megdöbbentő igazságot, nem is lep meg, és különösebb csalódást sem okoz, ha az emberek kudarcot vallanak a törekvéseikben. Ez várható. Az, aki meg akarja dönteni a magasugrás rekordját, gyakran le fogja dönteni a lécet. Ami meglepő, az az, hogy egyáltalán megfeszíti erejét, hogy sikerüljön.

És mi az a „léc”, amit át akarnak ugrani? „Az, hogy Krisztus Jézus teljes emberségévé nőjünk fel” – váljunk istenivé – alakuljunk át Krisztus képmásává – alakuljunk át teljesen, belülről kifelé. Ezért annyira sekélyes hazugság korunkban az a próbálkozás, amellyel a kereszténységet valamiféle terápiaként vagy az önbecsülés javításának módszereként akarják eladni. Ez pedig nem egyéb, mint egy hamis vallás és egy olcsó átverés. Olyan, mintha bemennél egy steak vendéglőbe, ahol egy vegán menüt kínálnának neked, s mellé egy álszent prédikációt arról, hogy milyen jó is ez neked.

Tartsátok csak meg magatoknak. Tartsátok meg a sekélyes, kellemes álkereszténységeteket, ami semmi mást nem kínál, csak erényre utaló “kedveskedést” és üdvözlőkártya-szintű spiritualitást, lágy rockzenével és közhelyszerű prédikációkkal elegyítve.

Nekem pedig adjátok oda azt a réges-régi történetet a bűn sötétségébe és kétségbeesésébe zuhant emberiségről és a Megváltóról, aki leszáll hozzánk, megváltja mindazokat, akik megbocsátásra vágynak, és képessé teszi őket arra, hogy a tökéletesség keresésének élethosszig tartó zarándokútjára induljanak.

Írta: Dwight Longenecker atya
Fordította: Solymosi Judit

Forrás: dwightlongenecker.com

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
2 hozzászólás

2 Comments

  1. Urbán Lajosné

    2023-01-11 at 12:02

    Tetszik az írás,majdnem mindennel egyetértek,csak azzal nem hogy ez a katolicizmus.
    Nem. Ez az Istenben hívő élet, legyen bármilyen felekezetu.

  2. Klára

    2023-01-13 at 00:56

    Jó az írás, jó amit ki akar fejezni, de rettenetes ez a felsorolás-lista! Olyan hiányos szemléletmód! Nem ilyen szörnyű a vallásos életvitel! Az evangéliumi élet boldoggá tesz,Jézus a középpontja, Akit szeretünk, Akivel élő kapcsolatban vagyunk a testvéri közösség, az ima és az Euch.által,stb. Ebből a felsorolásból főleg a savanyú gyötrelem,valami kibírhatatlan szabálytartás sugárzik..Amúgy nem olyan sokkoló, hogy tisztességes embernek kell lenni! Akik így látják, lehet, nem tapasztalták a szent életvitel örömét, a liturgia gyönyörűségét, Isten Igéjének személyes alakító hatását a szentek életének boldogságát sem…Evangélium=Örömhír! Szerencsére.
    Nyilván ezért törekszenek Krisztus képmásává válni.
    Üdv.: M.Klára

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó...

Reflexió

A német katolicizmussal kapcsolatban gyakran beszélnek egyházszakadásról. De az egyházszakadás szó nem írja le megfelelően a német krízist. A „Szinódusi Út” dokumentumaiban megjelenő német...

Bemutatjuk

A Külső-Hebridák szigetcsoport déli szigetei a reformáció előtti skót katolicizmus egyik bástyáját jelentik. Ha a Brit-szigetekre és a katolicizmusra gondolunk, bizonyára Írország jut eszünkbe....

Aktuális

Prágában február 5-én kezdődik a Szinodalitásról szóló Szinódus utolsó előtti, kontinentális szakaszának európai gyűlése. Ez a szakasz ékelődik a korábbi egyházmegyei szintű, illetve az...

Aktuális

Isten olyannak szeret minket, amilyenek vagyunk, és hajlandó segíteni, hogy túlnőjünk hibáinkon és hiányosságainkon. „Szeressétek ellenségeiteket” (Mt 5,44). Erről mindig eszembe jut egy pap...