fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Bakancslista

A katolikus egyház hivatalos útmutatója képregények olvasásához

Közzétéve

Fotó: Shutterstock

Az Egyház már néhány alkalommal kifejtette álláspontját a képregényekkel kapcsolatban, részletezve mind a jó, mind a rossz vonatkozásaikat.

Superman 1938-as bemutatkozása óta a szuperhősök és más képregényszereplők rabul ejtették a felnőttek és a gyerekek képzeletét egyaránt. A képregény az egyik különösképpen népszerű médiatípussá vált és számos kasszasiker létrejöttét inspirálta, melyek dollármilliárdos bevételt hoztak a filmipar számára minden évben.

Habár a katolikus egyház rendszerint távol tartja magát a sajátságos dolgoktól, amikor irodalomról vagy a művészet bármely más formájáról van szó, mégis már több alkalommal említést tett a képregényekről.

A képregények pozitívumai

A Tömegkommunikáció Pápai Tanácsának 1971-ben publikált lelkipásztori határozata, a Communio et Progressio utalást tesz arra, hogyan lehet a képregényeket a katolikus egyházban jó célra felhasználni.

Ma a vallásos irodalom minden klasszikusa elérhető bárki számára puhakötésű könyvek, nyomtatványok és mindenféle brosúrák formájában. Ugyanez a helyzet minden nemzet saját irodalmi mesterműveivel, tudományos munkáival és bárminemű könnyű olvasmányával, melyek kellemes kikapcsolódást nyújthatnak. A képregényeket és illusztrált történeteket nem szabad alábecsülni. Példának okáért használhatjuk őket a Szentírás és a szentek életének illusztrálására. A sajtó összes ehhez hasonló terméke megérdemli a támogatásunkat és érdeklődésünket. (136)

Akkoriban a képregények felettébb népszerűek voltak, de sokan gyanakvóan tekintettek rájuk. Az Egyesült Államokban egy 1953-as kutatás során – egyfajta próbatételként – azt vizsgálták, hogy vezethetnek-e a képregények fiatalkori bűnözéshez. Ennek következtében megalakult a „Képregénykód Hatóság”, amely több évtizeden át ellenőrizte a képregénytartalmakat, egészen addig, amíg a 2000-es évek elején fel nem oszlatták.

Katolikus képregények

Fontos megjegyezni, hogy a katolikus egyház abban az időben fontosnak tartotta, hogy a képregényeket jó célokra használják, és ne nézzék le ezt a médiumot.

Az Egyesült Államokban ez ahhoz vezetett, hogy megindult a Képregények Kincsesládája (Treasure Chest Comics) című katolikus képregény-folyóirat, mely 1946-1972 között rendszeresen megjelent. A folyóirat bibliai történetek sorát mutatta be, szentek életét, és más kreatív történeteket, melyek szórakoztatóak voltak.

A Marvel Comics még Assisi Szent Ferenc, Szent II. János Pál és Kalkuttai Szent Teréz anya életrajzát is publikálta az 1980-as években.

Újabban sok katolikus kiadó, többek között a Sophia Institute Press, a Tan Books, a Pauline Books és a Voyage Comics ismét elkezdett új katolikus képregényeket kiadni.

Nem mindig szükségszerű az, hogy a katolikus képregények a hitet oktassák, amint ezt Szent II. János Pál írta a művészekhez szóló levelében, kiemelve, hogy a művészet mi módon képes elménket az Úr irányába fordítani.

A szépség iránti mélységes tisztelet e szellemében a II. vatikáni zsinat Sacrosanctum Consilium című konstitúciója a Szent Liturgiáról emlékeztetett arra, hogy az Egyház történelme során baráti viszonyt ápolt a művészettel, különösen a szakrális művészettel, a vallásos művészet „csúcsával”. A művészeket úgy tartja számon, mint olyanokat, akiknek az a nemes feladat jutott, hogy munkáik valamely módon visszatükrözzék Isten végtelen szépségét, és az emberek elméjét az Úr felé fordítsák.

Ha igazsággal, szépséggel és jósággal párosulnak, a képregényeknek számtalan pozitívuma van.

A képregények veszélyei

Bár a képregényeket jó célokra is felhasználhatjuk, potenciális veszélyforrásokká is válhatnak. Szent II. János Pál említést tett a képregényekről a 14. Kommunikációs Világnapra küldött üzenetében.

Rendszerint a szülők éberen figyelik azt, hogy gyermekeik milyen típusú emberekkel barátkoznak, ugyanakkor nem gyakorolnak hasonló éberséget olyankor, amikor arról van szó, hogy a rádió, televízió, felvételek, újságok és képregények révén milyen információ kerül be otthonaik “védett” és “biztonságos” meghitt környezetébe. Ily módon a tömegkommunikációs eszközök gyakran a legfiatalabb családtagok életébe furakodnak be, lehetőséget sem hagyva a szülőknek és a nevelőknek a szükséges magyarázatra és korrekcióra. Pedig ha lenne lehetőség néhány fontos tényező elmagyarázására, az semlegesíthetné az esetleges káros tényezőket, és elősegítené azt a folyamatot, amely során a gyermekek fokozatosan értelmes felnőttekké alakulnak át.

Nem mindenki használja a képregényeket jó és szent célokra. Ez azt eredményezi a gyermekeknél, hogy az által formálódnak, amit látnak, és amikor felügyelet nélkül hagyjuk őket, előfordulhat, hogy tanúi lesznek annak, hogy a szuperhősök erkölcstelen döntéseket hoznak vagy bűnös tevékenységet folytatnak. Ez összezavarhatja őket, és saját maguk keresztény hitével és lelkiismeretükkel is konfliktusba kerülhetnek.

Fontos, hogy a szülők felismerjék ezt a valós veszélyt és mindezt gyermekeik tudtára hozzák. Ehhez elengedhetetlen figyelemmel kísérni azt, hogy milyen tömegkommunikációs eszközöket használnak (nem csupán képregényekről van szó), megbizonyosodva arról, hogy gyermekeiket Krisztus, és nem Superman alakítja.

Mindent összevetve, a katolikus egyház támogatja a képregényeket és a szuperhősöket, de fontos, hogy bármi, ami megjelenik,      az igazságban, a jóban és a szépségben gyökerezzen.

Fordította: Beregi Veronika
Forrás: Aleteia

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Bakancslista

XVI. Benedek pápa különleges „bizonyítéka” a kereszténységre: a zene

Közzétéve

Szerző:

Fotó: OSSERVATORE ROMANO | AFP

„A nyugati zene teljesen egyedi, nincs hozzá hasonló más kultúrákban. És ez – úgy látom – gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket.”

Nagy Szent Gergely pápa ünnepén megemlékezünk a szakrális zene gazdag történetéről, a gregoriántól napjainkig.

Ezzel kapcsolatban talán nem is lehet fontosabbat mondani a zenéről, mint ahogyan azt 2015-ben XVI. Benedek megfogalmazta, amikor a lengyelországi Krakkóban a II. János Pál Pápai Egyetem, és a Zeneakadémia tiszteletbeli doktori címét vette át.

A zeneszerető német pápa, aki maga is zongorista, azt mondta, hogy a nyugati zene kiemelkedő teljesítménye a hit megtapasztalásában gyökerezik, és megmutatja a kereszténység igazságát. Arra utalt, hogy ez a fajta zene a hitvédelem sajátos formája.

Nézzük meg közelebbről:

„Ezen a ponton egy gondolatot szeretnék kifejteni, amely az utóbbi időben foglalkoztat, éspedig azt, hogyan fonódnak egyre inkább össze a különböző kultúrák és vallások. A különböző kultúrák és vallások területén nagyszerű irodalom, nagyszerű építészet, kitűnő festmények és szobrok léteznek. És mindegyikben jelen van a zene is.

Azonban egyetlen más kultúra zenéjében sincs meg az a nagyság, mint amely a keresztény hitből fakadt: Palestrinától Bachig, Händelig, egészen Mozartig, Beethovenig és Brucknerig. A nyugati zene teljesen egyedi, nincs hozzá fogható más kultúrákban. És ez – úgy látom – gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket.

Természetesen a nyugati zene nagymértékben túlmutat a vallási és az egyházi szférán. Legmélyebb eredetét azonban a liturgiában kell keresnünk, az Istennel való találkozásban. Bachnál, akinél a zene végső célja Isten dicsőítése, ez teljesen nyilvánvaló.

A nyugati zene nagyszerű és hamisítatlan válasz: abból az Istennel való találkozásból fakad, aki a liturgiában megjelenik közöttünk Jézus Krisztusban. Számomra ez a zene mutatja meg a kereszténység igazságát.”

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Aleteia

Olvasás folytatása

Bakancslista

6 másik feltámadás, amiről a Biblia beszél

Közzétéve

Szerző:

A careftai özvegyasszony fia, Jairus lányának a feltámasztása - Vasili Dmitrievich (1844-1927) festménye - Fotó: Museum of Fine Arts Academy, St. Petersburg (Florida).

Ugyan Jézus az egyetlen, aki visszatért a holtak birodalmából, de nem ő az első és az egyetlen, aki feltámadt… Hat másik embert is életre keltett Isten kegyelme. A Katolikus Egyház Katekizmusa rövid magyarázatot ad ezekről a feltámadásokról és Krisztussal való kapcsolatukról.

„Krisztus föltámadása nem a földi életbe való visszatérés volt, mint azon föltámasztások esetében, melyeket Ő húsvét előtt végzett. … E tények csodás események voltak, de a személyek, akikkel a csoda történt, a “megszokott” földi életet nyerték vissza Jézus hatalma által. A maguk idejében újból meg fognak halni. Krisztus föltámadása lényegében különbözik ettől. Föltámadott testében a halál állapotából átmegy egy időn és téren túli, másik életbe. Jézus testét a föltámadásban a Szentlélek eltölti hatalommal; dicsőségének állapotában az isteni életben részesedik, úgy, hogy Szent Pál elmondhatta Krisztusról: Ő a mennyei ember.” (KEK 646)

Ezek a feltámadások megelőzik és hirdetik minden idők végső feltámadását. Az a céljuk, hogy reményt adjanak arról, hogy a halál legyőzhető és megvigasztalják az embereket. Íme egy lista ezekről a csodákról az Ószövetségből és a négy evangéliumból.

1. A careftai özvegyasszony fia

A Királyok könyvében, amikor Illés próféta Careftába ment, találkozott egy özvegyasszonnyal, aki vendégül látta. Ekkor hirtelen az özvegy elvesztette gyermekét. Illés ezután az Úrhoz könyörgött, hogy adja vissza neki: «Majd háromszor a fiúra borult és segítségül hívta az Urat: „Uram és Istenem, engedd, hogy visszatérjen a lélek ebbe a fiúba!” 22S az Úr meghallgatta Illés könyörgését, a lélek visszatért a fiúba, úgyhogy újra életre kelt.” (1Kir 17, 21-22)

2. A sunemi asszony és fia

Még mindig a Királyok könyvéből: Elizeus, hogy megköszönje a sunemi asszony vendéglátását, könyörgött az Úrhoz, hogy adjon neki egy fiúgyermeket. Ez a fiú azonban heves fejfájások után hirtelen meghalt. Elizeus az ágya mellé ment. „Amikor Elizeus belépett a házba, a fiú ott feküdt holtan az ágyán. Bement, magára zárta az ajtót és az Úrhoz könyörgött…. Végül tüsszentett a fiú és kinyitotta a szemét.” (2Kir 4, 32-35)

3. Az elizeus közelében eltemetett férfi

 Elizeus közbenjárása halála után is ugyanolyan erősnek tűnik. A Királyok könyve arról számol be, hogy egy ismeretlen férfi feltámadt, miután teste a próféta testével érintkezett. „Elizeus meghalt és eltemették. De aztán minden esztendőben moábita portyázók törtek rá az országra. Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt.” (2Kir 13, 20-21)

4. A naimi özvegy fia

Lukács evangéliuma arról számol be, hogy Jézus Naim városán ment keresztül, ahol meglátott egy özvegyet, aki éppen a fiát temette. Együttérzés fogta el, megérintette a koporsót az elhunytra emlékezve. „Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: „Ne sírj!” 14Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” 15A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának.” (Lk 7, 13-15)

5. Jairus lánya

Jairus, a zsinagóga elöljárója azért jött és könyörgött, hogy Jézus mentse meg haldokló lányát. Amikor megérkeztek, a kislány már nem élt. De Jézus nem hagyta őt a halál kezében. „Mindenki sírt, jajgatott, gyászolta a leányt. „Ne sírjatok! – szólt rájuk. – Nem halt meg, csak alszik.” Kinevették, mert tudták, hogy meghalt. De ő megfogta a kezét, és emelt hangon felszólította: „Leány, kelj föl!” Erre visszatért a lélegzete, és rögtön fölkelt. Ezután meghagyta, hogy adjanak neki enni.” (Lk 8, 52-55)

6. Lázár

A Bibliában kétségtelenül a legismertebb a feltámadottak közül a betániai Lázár, Márta és Mária testvére. Maga Krisztus hívta vissza őt az életbe négy nappal halála után, ahogyan János meséli. „E szavak után hangosan beszólt: „Lázár, jöjj ki! S a halott kijött. Lába és keze be volt pólyázva, az arcát meg kendő födte. Jézus szólt nekik: „Oldjátok fel, hogy tudjon járni.” (Jn 11, 43-44)

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia

Olvasás folytatása

Bakancslista

Lackfi János őszinte gondolatai a szeretetről

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Pixabay

Az alábbiakban Lackfi János költő #joejtpuszi sorozatának egyik részét adjuk közre.

Azt mondod, Isten nélkül is létezik
szeretet, lám, milyen szépen élnek
teljesen ateista emberek,
nevelik odaadóan a gyerekeiket,
gondozzák az idős rokonaikat,
a szerelmesek is minden isteni segítség
nélkül megtalálják egymás pici száját,
még jobban el is vannak,
nem nyomorítja őket, ugye,
a sok bibliai szabály.
Nyilván, csakhogy őket is
a szeretet Istene teremtette,
méghozzá szeretetre teremtette őket,
azért, hogy továbbadják, sokszorozzák,
gyurmázzák, dagasszák a szeretetet,
hadd borítsa be a világot.
Persze ha már használjuk a szeretetet,
ami isteni szabadalom,
nem árt elolvasni hozzá
a használati utasítást,
abból kiderül, hogy a szeretetet
nem elég csak használni,
fontos jól használni,
hiszen a szeretetre hivatkozva
öltek meg, csaltak meg, csaptak be,
kínoztak meg embereket,
a szeretet nevében háborúkat robbantottak ki,
gyerekek jövőjét vették el,
ha a szeretet csak üres hivatkozási alap,
és azzal töltjük meg, amivel akarjuk,
önzéssel, hatalomvággyal, bosszúszomjjal,
szadizmussal, nem sokra megyünk vele.
Mondhatom, hogy van saját szeretetem,
nem kaptam senkitől, de ez kicsit olyan,
mint ha azt állítanám, van saját vizem,
kifizettem a Vízműveknek, csak az enyém,
de aligha lenne vizem a jókra és rosszakra
egyaránt hulló eső nélkül,
a döbbenetes bőséggel hömpölygő folyók
és a duzzadó tavak nélkül,
Isten minden vizei nélkül,
melyek elöntik a világot,
és a szívünket is, ha hagyjuk.

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű