fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Interjú

A kereszt fényében – Szent István öröksége címmel nyílt kiállítás a Szent István-bazilikában

Közzétéve

Több mint ezeréves keresztény kulturális értékeinket mutatja be az a mindez ideig egyedülálló, impozáns össznemzeti kiállítás, amelyet a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Alapítványa és a Józsa Judit Művészeti Alapítvány hívott életre, a XV. Ars Sacra Fesztiválhoz és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan. A Szent István-bazilika altemplomában a keresztet idéző alakban kialakított tárlaton 83 művész mintegy 200 alkotását tekintheti meg a szemlélő. A 83 szám jelképes: ennyi évvel ezelőtt rendezett először eucharisztikus kongresszust Budapest. A festő-, grafikus-, textil-, ipar-, tűzzománc-, fotó- és népművészeti munkákat, kerámia- és faragott szoboralkotásokat csokorba gyűjtő kiállítást Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg szeptember 7-én a bazilika zsúfolásig telt templomterében. 

Az ünnepségen a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány elnöke, Zachar Péter Krisztián is köszöntötte a megjelenteket, Petrás Mária Príma Primissima-díjas népdalénekes, a NEK hírnöke pedig – Kiss Krisztián, Szokolay Dongó Balázs, Nyíri László és Pánczél Kristó zenészbarátaival – imádságos moldvai énekeket, köztük az Ó, Szent István dicsértessél kezdetűt fűzte az ünnepi gondolatokhoz. Az áldás szavait Horváth Zoltán protonotárius kanonoktól, a Szent István-bazilika plébánosától és Makláry Ákos görögkatolikus parókustól hallhattuk. 

A kiállítás megnyitása után Józsa Judit kerámiaszobrászt, művészettörténészt, a kiállítás kurátorát, az est háziasszonyát kérdeztük, aki körbe is vezetett bennünket a kivételes tárlaton.

– Tudatos törekvése volt-e az, hogy ezt a tárlatot magáénak érezze a Kárpát-medence, az Ars Sacra Fesztivál, a NEK és a Szent István-bazilika egyaránt?

– Igen, az volt. Meggyőződésem, hogy az eklézsia alapjából kiemelkedő, kereszt formájú installációban a Kárpát-medencei keresztény magyar kortárs alkotóművészek műveiből megrendezett nagy reprezentatív kiállítás, közel 3000 négyzetméteren, csaknem 200 műtárggyal méltó a Szent István-bazilikához és Szent István szellemiségéhez, így az Ars Sacra méltán kiemelt programja, amellyel a Kárpát-medencei keresztény magyar kortárs alkotóművészek méltó módon képviselik nemzetünket a NEK idején.

Kásler Miklós és Józsa Judit

– Miben áll ennek a kiállításnak az egyedülállósága?

– Többek között abban áll, hogy a Kárpát-medencei szétszakítottságban is összetartozó kortárs magyar művészeti alkotásokon keresztül, nemzeti összetartozásunkat és több mint ezeréves keresztény kulturális értékeinket és örökségünket mutatjuk be. Az egyedülállóság az összművészeti kiállítási anyag sokszínűségében is rejlik és az egyes művészek életművéből válogatott legkiemelkedőbb alkotások magas színvonalában is.

Az installáció külső oldalán, Szent István örökségéből a legfontosabb ránk hagyott értékek közé sorolható Intelmek, azaz Országalapító Szent István királyunk Imre fiához írt Intelmei olvashatók. Ezek ezer év múltán, ma is érvényesek és mindannyiunkhoz szólnak. Légy „irgalmas”, „erős”, „alázatos”, „mértékletes”, „szelíd”, „szemérmes”, „becsületes” – ezeket a szavakat nemcsak a szent király, hanem minden magyar édesapa örökül hagyja gyermekének. Ősi kultúránk, hagyományaink, népművészetünk, erényeink a magyar örökség részét képezik, és csak úgy maradhatnak fent, ha vannak magyar családok s abban vannak gyermekek. A családban öröklődik a hagyomány, itt formálódik a lélek és a nemzettudat is. A Szent István és fia, Imre herceg közötti családi kötelék párhuzamaként a kiállításra többek között olyan alkotóművészeket is felkértünk, akik a saját családi örökségüket, művészetüket és nemzettudatukat is apáról fiúra hagyományozzák. Ez is egyedülállósága a kiállításnak. 

Mégis talán a legkiemelkedőbb egyedülállóság a Kereszt formájú installáció, amely befogadja a Kárpát-medencei keresztény magyar kortárs alkotóművészek tárlatát, így a műalkotások a kereszt fényében kelnek életre. A kiállítási tér ugyanis az eklézsián belül és annak alapjából felragyogó kereszt, amelybe a látogatónak be kell mennie és fel kell fedeznie. A kiállítást befogadó kereszt formájú installáció metszéspontjánál, a középpontba helyezve, az altemplomi lépcsőn kiemelve a tárlat névadója, Országalapító Szent István királyunk szarkofágjának múzeumi másolata látható, amely a Bazilika tulajdona. Fölötte egyik oldalon a Napba öltözött Babba Mária, másik oldalon a Szent Korona magaslik, a koronázási palást részletei Szelényi Károly 1978-as híres fotóin, Szent István kardja Vinczellér Imre festményén sejlik fel. 

– Milyen elv szerint sorakozik fel a nyolcvanhárom műalkotás?

– A teljesség igénye nélkül említve: a tárlatba belépőt Molnos Zoltán Attila és a Csodaszarvas című szürreális olajfestményei a magyar hitregék világába vezetik. Az ősvallásunk korából sétálunk át Szent István király segítségével a kereszténységbe, olvassuk Madarassy István ötvös- és szobrászművész gravírozott fémlapjain az Intelmeket, majd találkozunk Szent Lászlóval, aki elérte, hogy I. Istvánt szentté avassák. Ezek után olaj, pasztell- és táblaképek, passiójelenetek, kerámiák és Párkányi Raab Péter stációdomborművei, a keresztény ikonográfia és hitélet legcsodálatosabb kortárs alkotásai tárulnak elénk. A főbejárattal szemben Kuti Dénes erdélyi festőművész A Kereszt ígéret című olajfestménye a zöld színekből kivilágító sejtelmes Krisztus testével a reményt hordozza és a megváltást ígéri. A keresztszár egyik végében Cech Gábor életnagyságú Keresztrefeszített Krisztus szobra, a másik végében a Magyar erények keresztem látható. A külső oldalon a kereszt egyik végében Márton Áron, a másik végében a nemsokára Budapestre érkező Ferenc pápa fogadja az érkezőt Valovits László kolozsvári festőművész alkotásain. 

Egyes művészek a történelmi téma sajátos feldolgozását választották, másoknál erős a lokálpatriotizmus, mint például Duncsák Attila Az én Kassám című festményén. Egyes alkotók a szülőföld, a magyar föld szépségét, mások a trianoni magyar sorsot tárják elénk Szent István örökségében. De ott látjuk kiemelt helyen a katolikus egyház és a magyar nemzet legnagyobb alakjait: Márton Áront, Erdély püspökét, Mindszenty József hercegprímást és Eszterházy János mártírt is. Az összművészeti kiállításban a népművészeknél az istenhit mellett a szimbolikus üzenetet hordozó ősi motívumok, a népzene és a néptánc, a hagyománytisztelet is igen erős. Azt, hogy Csíksomlyón ezer székely leány találkozik, id. Józsa János korondi fazekasmester, a Népművészet Mestere nagyméretű 80 cm átmérőjű dísztálán láthatjuk. Az ifjak legényest táncolnak és halljuk a szép magyar népdalt, mint ahogy Vinczellér Imre olajfestményei révén Bartók és Kodály is hallja azt Szent István örökségében…

*

A Szent István öröksége című kiállítás meghívásos pályázat alapján és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet együttműködésével jött létre, fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A tárlat szeptember 19-ig, 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Fotók: Gedai Csaba és facebook.com/kasler.miklos.hivatalos 

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű