Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

A keresztényüldözés különféle formáiról

Közzétéve

Májusban már írtunk arról, hogy napjainkban a legveszélyeztetettebb vallás a kereszténység. A keresztények üldözésének legdöbbenetesebb példái természetesen a véres merényletek. Idézzük fel, hogy márciusban muszlim szélsőségesek több mint 30 keresztényt öltek meg Nigériában, Húsvétkor többszáz halottat követelt a Srí Lanka-i vérengzés, és sorozatosan kapjuk a gyilkos támadásokról szóló híreket Burkina Faso-ból, Eritreából, Egyiptomból és máshonnan.

A keresztényellenes támadásoknak vannak szelídebb, de alattomosabb, sokoldalúbb, lélekgyilkosabb módszerei is. A fő hangsúly itt nem a halottak vagy sebesültek számán van, hanem azon, hogy a keresztények folyamatosan érezzék: nem kívánatos a meggyőződésük, a hitük, ma már más világnézet kell (de jó lesz az elvek, a világnézet teljes hiánya is), mivel a katolikus gondolkodás, hit és erkölcs elavult, nevetséges, merev, sőt káros. A változatos eszköztárat egy spanyolországi elemzés alapján mutatjuk be.

Történelmileg évszázadokon át Spanyolország volt a katolicizmus egyik bástyája Európában. Mára a vallásgyakorlás, más európai országokhoz hasonlóan, itt is megkopott. Igaz, a spanyolok háromnegyede katolikusnak vallja magát, de egy 2006. októberi felmérés szerint a felük egyáltalán nem, vagy csak igen-igen ritkán jár templomba. Egy ötödük látogatja hetente rendszeresen az Isten házát, míg a többiek havonta vagy évente csak néhányszor mennek templomba. A spanyol alkotmány szerint az országnak hivatalos vallása nincs.

A 2010-es évek második felében egyre látványosabbá váltak a világi erők agresszív támadásai a spanyol egyház ellen. És itt nem az esetleges iszlám támadásokra gondolunk, hanem a spanyol társadalmon belül érlelődő ideológiai radikalizációra, egy rendkívül nyugtalanító, virulens keresztényellenességre. Nézzük a megdöbbentően sokrétű példákat. Ezek valóban csak kiragadott példák a folyamat illusztrálására, a felsorolás távolról sem teljes.

Vallási jelképek ellen

2014 júliusában a granadai Állami és Világi Egyetem Védelmére Alakult Egyesület felszólítást adott ki, hogy az egyetemről távolítsák el a vallási szimbólumokat. Az Ateisták és Szabadgondolkodók Valenciai Egyesülete ötletesen továbbfejlesztette a felhívást: 5 eurós jutalmat ajánlott fel minden eltávolított vallási szimbólumért. Pamplonában vandál módon megrongáltak egy életnagyságú betlehemet.

Rendezvények ellen

Ide sorolhatjuk azokat a támadásokat, amelyekkel a vallási rendezvények megrendezését akadályozzák vagy lehetetlenítik el. Ilyen volt, amikor betiltották a vallási körmenetet (Hospitalet de Llobregat), az ünnepen tilos volt használni a vallási jelképeket (Barcelona), a vigiliára, esti imára készülődő közösség elől bezárták az egyetem kápolnáját (Madrid). Húsvétkor a nagyhéti processziót majmolta egy feminista csoport, miközben obszcén szavakat és fenyegetéseket kiabáltak. 2015-ben a Podemos baloldali párt bejelentette, hogy ők bizony eltörlik a Nagyhét megünneplését, ha hatalomra kerülnek, Cenicientos polgármestere pedig betiltotta a Keresztutat, hogy „tiszteletben tartsa a vallás nélküli és az iszlámhívő embereket”. Mindennapos gyakorlat a közterületekről a keresztek eltávolítása (Cádiz, Ciudad Real, Córdoba és Palma de Mallorca). 2016-ban egy temetőből a madridi önkormányzat leszedette azt az emléktáblát, amelyet nyolc fiatal karmelita kivégzésének emlékére állítottak.

Épületek ellen

2014 júniusában radikális feminista aktivisták a madridi Almudena katedrálisban a kereszthez láncolták magukat, hogy így tiltakozzanak egy, az abortuszt szigorító törvénytervezet ellen. Ugyanez a csoport megszentségtelenített egy madridi katonai temetőt, ahol a polgárháború 7000 halottja nyugszik. 2014 októberében Malagában, majd 2015 augusztusában O Grove városában gyújtottak fel egy templomot.

Fotó: Pablo Blazquez Dominguez/Getty Images

Az oktatás ellen

A hitoktatást a támadó körök agymosásnak minősítik és azt követelik, hogy töröljék a tantervből (Valenciai regionális parlament). A törvény által előírt minimumra: heti 45 percre csökkentették a hittanoktatást Andalúziában, Kasztíliában, a Baszkföldön, a Kanári-szigeteken, Galíciában és Asztúriában. Panasz érkezett be az Európai Bizottsághoz, amiért a tantervben szerepel a vallási nevelés. Egy baloldali párt azzal kampányolt, hogy választási sikere esetén a hitoktatást törli a tantervből.

Az egyházi személyek ellen

A papság ismétlődő zaklatásnak van kitéve. Figyelik a szentbeszédeket. A madridi érseket azért kritizálták meg, mert figyelmeztetett azokra a veszélyes viselkedésformákra, amelyek egy új polgárháborút provokálhatnak ki. A spanyol LMBT Szövetség beperelt egy püspököt, amiért „gyűlöletet szított és erőszakra szólított fel LMBT személyek ellen”. Ugyanezt a főpapot egy hónappal később „száműzetésre” kívánták ítélni, amiért „halálvonatnak” merte nevezni az abortuszt propagáló úgynevezett „szabadságvonatot”. Az andalúz regionális kormány megtiltotta, hogy a córdobai püspök látogatást tegyen az iskolákban. A katalán függetlenségért küzdő párt arra szólította fel Barcelona polgármesterét, hogy tiltsa be az Isten Báránya kolostor apácáinak tevékenységét és kergesse szét őket. Valenciában és Málagában meg is vertek egy-egy papot.

A politikában

A spanyol autonóm közösségi kormányokban a radikális baloldali képviselők minden igyekezetükkel korlátozni akarják a vallásszabadság gyakorlását. Megsokszorozódtak az állam és az egyház közti kapcsolatot szabályozó konkordátum kritikái; a katolikus egyház úgymond túl sok privilégiumot élvez. Vitatják az egyházat és intézményeit érintő adókedvezményeket, amelyekből egyenesen következnek a pénzügyi csalásokra vonatkozó vádaskodások. Andalúzia kormánya el akarja kobozni a córdobai székesegyházat, amely a VII. században mecsetnek épült, de 1236 óta a város katedrálisa.

A „kultúrában”

Kulturális tevékenységek, műalkotások egész sorának céltáblája a katolikus vallás. Csak egy eklatáns példa: a pamplonai városházán egy olyan, 242 megszentelt ostyából készült művet állítottak ki, amely a pederasztia szót formázta. A „művész”, aki lopással jutott a szentostyákhoz, meztelenül fényképezkedett közöttük. Amikor szentségtörésért beperelték, a bíró felmentette, mondván, az „ilyen kicsiny, kerek és fehér tárgyak” felhasználása egy műalkotásban nem profanizálás. A fotókat kiállították Madrid város egyik kiállítóhelyén, az ostyákat pedig eladták: a művész bevétele az amerikai Catholic News Agency szerint 268.000 dollár volt.

A baloldali pártok nagy vehemenciával törekszenek arra, hogy a közterületekről és a hivatalos iratokról minden, vallási utalást tartalmazó szó vagy kifejezés eltűnjön, legyen az utcanév, egy iskola vagy egy közintézmény neve. A vezényszó a vallástalanítás, a laicizálás.

Fotó: José Miguel Gaona @doctorgaona

Azért van remény…

Amikor azonban azt olvassuk, hogy az ostyakiállítás után a pamplonai érsek által celebrált engesztelő szentmisén 4500 hívő vett részt, talán mégiscsak felcsillan valami remény. Ugyanúgy, mint amikor megtudjuk, hogy a madridi polgármesterasszony 2015-ben és 2016-ban ugyan megtiltotta a híres Puerta de Alcalá diadalívnél a betlehem felállítását, és csak vallási utalás nélküli díszítéseket óhajtott az ünnepeken látni, de a madridiak százával mentek a diadalívhez és helyeztek el a földön kisebb-nagyobb betlehemeket. Én pedig itt Magyarországon csak hálát tudok adni az Úrnak, hogy a mi családunk városmajori körmeneteit nem zavarja meg semmi, és kisunokáim békésen járhatnak a közeli katolikus iskolába.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Francia-orosz szakos bölcsészdiplomával, német, angol nyelvvizsgával egész életemben a nemzetközi kapcsolatok terén dolgoztam. Néhány éve nyugdíjasként boldog nagymama vagyok. Nagyon szeretek fordítani, írni, tájékoztatni, ismereteket átadni.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű