Lépj kapcsolatba velünk

Életmód

A (komolyan gondolt) bocsánatkérés 5 lépése Aranyszájú Szent János szerint

Közzétéve

Illusztráció - Fotó: dailytimes.com.pk

Elkerülhetjük az őszintétlenséget, ha megtartjuk a helyes bocsánatkérés fontos elemeit

Néha azért kérek bocsánatot, mert elfáradtam. Már régóta tart a vita, belefáradtam, és rájövök, hogy csak úgy szabadulhatok ki szorult helyzetemből, ha gyorsan bocsánatot kérek. Egyrészről úgy hiszem, hogy ez az alázat jele. Többé már nem ragaszkodom ahhoz, hogy igazat adjanak nekem, vagy hogy győzedelmeskedjek ellenfelem felett. Így hát félreteszem büszkeségem, mondom, amit ilyenkor mondani kell, és tovább lépek. Másfelől azonban lehet tettemet cinikusan is értelmezni. Azoknak, akik ismernek, ez a leginkább kézenfekvő magyarázat. Tudom, hogy nem sajnálom igazán, de mégis őszintétlen bocsánatkéréssel próbálkozom, abban a reményben, hogy valami kellemesebb tevékenységbe foghatok.

Úgy tűnik, hogy vékony mezsgye választja el a békét ajánló bocsánatkérést a teljes őszintétlenségtől, és mi mindannyian ott vagyunk a két végpont között. De bárhol is foglaljunk helyet e mozgó skálán, biztos vagyok benne, hogy egyikünk sem értene egyet azzal az állítással, hogy ideális forgatókönyv úgy lezárni egy vitát, hogy gyorsan elnézést kérünk. Az igazi bocsánatkéréshez sokkal nagyobb eltökéltségre és „végigvitelre” van szükség. A „végigvitel” azonban elgyengülhet. Mi kell hát egy igazi, őszinte bocsánatkéréshez?   

Nemrég a bocsánatkérés művészetére kiváló magyarázatot találtunk Aranyszájú Szent János művét olvasva. Aranyszájú a 4. században élt, s azon túl, hogy püspök volt, termékeny íróként és szónokként tartották számon. Azért hívták „aranyszájúnak”, mert messze földön híres volt ékesszólásáról. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy bármiből ki tudta magát magyarázni bocsánatkéréssel vagy anélkül. Ehelyett azonban azt választotta, hogy a mélyére tekintsen mindannak, amitől a bocsánatkérés valóban őszinte és hatékony lesz.   

Aranyszájú Szent János – Fotó: Wikipedia

Szent János szerint a helyes bocsánatkérés öt elemből áll:

1. VÁLLALD A HIBÁT

Aranyszájú Szent János azt mondja: „Hozz magad felett ítéletet.” Ezen azt érti, hogy ahhoz, hogy őszintén tudjunk bocsánatot kérni, be kell vallanunk a hibánkat.

Véleményem szerint a világ legrosszabb bocsánatkérése az az, amikor valaki azt mondja, hogy „sajnálom, ha megsértett, amit mondtam”. Ez a mondat, megjegyzés szépen feloldozza a beszélőt az alól, hogy valami rosszat tett. A hiba teljes egészében az áldozatot terheli – rosszul hallottad. Túl érzékeny vagy. Nem reagáltál megfelelően. A te hibádért én kérek bocsánatot. A legtöbb ember ilyenkor kapcsol, és rögtön megérti, hogy a bocsánatkérés nem igazi, tehát nem jó semmire. Jobb őszinte önvizsgálatot végezni, és szimplán bevallani, hogy mi volt a szereped és mely hibákért kell felelősséget vállalnod.

2. SZABADULJ MEG A HARAGTÓL

Aranyszájú arra figyelmeztet, hogy „ne tartsunk haragot.” Az igazi bocsánatkérésnek ára van, amihez hozzátartozik az is, hogy elengedjük a rossz szándékot és azt, hogy belülről mégiscsak azt gondoljuk, hogy nekünk van igazunk. Erre azért van szükség, hogy legalább megpróbáljuk a másik szemszögéből nézni a dolgokat. Különben az egész vitás helyzet ismét felszínre fog törni a jövőben. Még ha egyetértünk is abban, hogy nem értünk egyet, életbevágóan fontos, hogy a bocsánatkérés megtisztítsa a levegőt, és hogy ne vigyünk tovább negatív érzéseket a kapcsolatban.  

3. KÉRJ BOCSÁNATOT

Szent János azt javasolja, hogy ha valakitől bocsánatot kérünk, akkor az „jöjjön a szívünk mélyéről.” A bocsánatkérés szimpla aktusa lehetővé teszi a másik fél számára, hogy részt vegyen a folyamatban. Életem során gyakran észrevettem, hogy csoda történik, és a feszült érzelmi helyzet feloldódik, a bocsánatkérés hamar viszonzásra talál.

4. TEDD JÓVÁ

Szent János azt mondja, hogy a jóvátételnek „nagyobb ereje van, mint gondolnád.” Számomra a legjobb jóvátétel az, ha lépéseket teszek annak érdekében, hogy a vitát kiváltó ok megszűnjön. Lehet, hogy ez azzal jár, hogy a beszédmódomon változtatok, érzékenyebb leszek arra, ahogy más emberek éreznek, vagy elhagyok egy sértő szokást. Az igazi bocsánatkérés változást von maga után viselkedésünkben. Ez a legnehezebb része, de az igazi kiengesztelődéshez elengedhetetlen.

5. MEGTARTANI AZ ALÁZATOT

Visszavonom; az alázat a legnehezebb rész. Szent János azonban hangsúlyozza, hogy ez szükséges, és azt mondja, hogy ez legalább olyan fontos „mint a kimondott szavak.” Tapasztalatom szerint teljesen igaza van. Azt vettem észre, hogy sokkal megbocsátóbb vagyok mások kisebb-nagyobb hibáival szemben, ha ők alázatosak és kedvesek, talán épp azért mert nyilvánvaló, hogy nem szándékosan sértettek meg. Én azonban nem vagyok szelíd (dolgozom rajta), tehát tetteim, még ha jó szándékúak is, nem mindig nagyon kedvesek. Ha valódi bocsánatkérésről van szó, akkor az alázat elengedhetetlen, mert az teszi lehetővé számunkra, hogy bocsánatot nyerjünk, és azt készségesen el is fogadjuk.   

Miután megismerkedtünk a bocsánatkérés főbb elemeivel, elgondolkodhatunk azon, hogy miért kérünk bocsánatot, és hogyan tegyük azt hatékonnyá. Számomra ez segítség, visszatart attól, hogy egyszerűen odavessek egy bocsánatkérést, anélkül, hogy átgondoltam volna, mit is jelent, és hogyan is vihetném végig, amit kimondtam. Számotokra talán abban segít, hogy fel tudjátok ismerni, és válaszolni tudjatok egy őszinte bocsánatkérésre. Végezetül, nem a szavak a lényeg, hanem maga a kiengesztelődés.

Forrás: Aleteia via Pécsi Egyházmegye

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű