Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

A pápát támadók – számokban

Közzétéve

Ferenc pápa - Fotó: Shutterstock

A Ferenc pápa ellen irányuló támadások megnövekedett számát tapasztalva több újságíró és társadalomkutató nekifogott, hogy felkutassák és kielemezzék a pápával szemben álló csoportosulásokat és indítékaikat. [1]  Voltak, akik személyesen végiglátogatták e csoportokat (vagy azok vezetőit) és a blogok-honlapok szerkesztői közül az elérhetőeket, hogy személyesen tudakozódjanak motivációjukról, céljaikról. A beszélgetéseket magnóra, filmre vették, és megegyeztek partnereikkel, hogy ezeket a nyilvánosságra hozhatják. [2]

A pápa elleni kritikák eredetéről számos összefoglalást jelent meg nagy nyugati újságokban, és sok írás található a világhálón is. Külön figyelmet keltett egyik – könyv alakban is megjelent – kutatás, ezért ennek vezetőjével (aki ismert olasz újságíró, a La Stampa napilap Vatikán szakértője) sok médium készített interjút. Amellett hogy kikérdezték őket vizsgálat lefolyásáról, az egyes csoportokkal vagy személyekkel való találkozásokról, a pápát támadó vagy kritizáló honlapok elemzésének eredményeiről (melyekről a későbbiekben szólunk), feltették a kérdést: van-e elképzelésük a számokról.

 

– Hány ember vesz részt a pápa támadásában, illetve hányan helyeslik azt?

Arra az eredményre jutottunk, válaszolta, hogy „Ferenc pápa nyugodtan aludhat”, és nyugodtan alhatnak a katolikusok is, akik aggódtak, hogy e támadások nem sebzik-e meg nagyon az egyházat. – A kutatás során törekedtünk megtudni a számokat, és ilyen céllal vizsgáltuk témával foglalkozó honlapok látogatottságát is. (Az interjú megadja az pápát támadó olasz honlapok, blogok nevét és látogatottságuk számát, s utal más országok ilyen lapjaira.) – Mindezeket összevetve megállapítottuk, amit kezdettől is sejtettünk, hogy a támadók kevesen vannak: például az olasz a honlapokat, blogokat mindössze 29.123 ember látogatja rendszeresen. Meglepő, hogy ilyen kis csoport, képes ekkora zajt csapni, és országos visszhangot kelteni. Persze a zaj-keltők közé tartoznak mások is, mint néhány tiltakozó főpap, s mellettük több szenzáció-vadász újság, újságíró. De a hírek gerjesztését és továbbadásának jelentős részét mégis e csoportok, és az ő internetes médiájuk végzi, amelyek jelentőségét tehát a köztudat messze nagyobbra értékeli, mint a valóság.

A helyzet megítéléséhez azt is tudni kell, hogy a lefebvrista vagy X. Piuszos honlapok és csoportok mellett néhány más pápa ellenes irány is megjelenik az interneten. Vannak köztük, akik katolikusnak vallják magukat, de XVI Benedek pápát sírják vissza. Ők arra a rég megcáfolt hitre építenek, hogy Ferenc pápa választása nem volt törvényes, és ennek alapján támadják őt. Más, magukat katolikusnak mondó csoportoknak elsősorban Ferenc pápa egyes nyilatkozatai ellen van kifogásuk, különösen az Amoris Laetitia közismert lábjegyzete, illetve az elvált újraházasodottaknak áldozása ellen. Sokan közülük ezen a torzító lencsén át szemlélik Ferenc pápa minden szavát és tettét. Önálló csoportot alkotnak, akik politikai indítékokból és ezen témákban kritizálnak, és kevéssé érdeklik őket a pápa liturgikus vagy hitet érintő megnyilvánulásai.[3] Őket mindannyiukat csak az internet kapcsolja (látszólag) össze, és az hogy Ferenc pápát támadják. Mindennek ellenére vádjaik egyetlen kórussá látszanak olvadni, s ez azt a benyomást kelti sokakban, hogy az ellenfelek egy nagy egységes összefogást alkotnak.

 

– Mennyien lehetnek a pápával szemben álló püspökök?

– Mintegy 10 bíboros és püspök nyilatkozott ilyen értelemben és néhány csoport teológus. Közülük csak néhányan írnak vagy tartanak előadásokat a pápát kritizáló szellemben, mint Athanasius Schneider kazahsztáni segédpüspök, akinek több írása megjelent a pápát kritizáló magyar honlapokon is. – Kívülük számba kell még venni a rejtekben ellenzőket. Ezek egy része a vatikáni Kúriában dolgozik, mások szerte a világon. De ezekkel együtt is a főpapok (és a teológusok) döntően nagy többsége Ferenc pápa szemlélete mellett áll; és vallják, hogy a pápával való egység alapvető teológiai jelentőségű a Katolikus Egyház számára.

Ferenc pápa arca közelről – Fotó: akacatholic.com

A Kúria a Vatikánban

 Kúriának nevezik az egyház központi vezetőségét. Ennek részei az un. kongregációk, illetve pápai tanácsok, amelyek úgy működnek az egyházban, mint egy országban a minisztériumok. Létezik a hittel, a liturgiával, a világiakkal, papsággal, püspökökkel, szerzetesrendekkel, a családokkal, neveléssel, kispapneveléssel, a missziókkal stb. stb. foglalkozó kongregáció, illetve tanács. E vezető hivatalok mintegy 2500 embert foglalkoztatnak, és 800 körül van nyugdíjasaiknak száma. A dolgozóknak ma csak kisebb része főpap, pap vagy szerzetes, és sok a világi alkalmazott. A dolgozók 19%-a nő.[4] (A Vatikánban dolgozó nők szabadon mehetnek szülési szabadságra, s a világ talán egyetlen állama ez, ahol a nők fizetése azonos a férfiakéval.)

A kongregációk vezetői bíborosok, püspökök szoktak lenni (a kuriális bíborosok), de Ferenc pápa újított e téren is. A Kommunikációs Dikasztérium élére egy világi szakembert nevezett ki 2017-ben. A Kultúra Pápai Tanácsának tagjai között is sok világi van, egyetemi tanárok, vállalkozók, politikusok, művészek, újságírók.

A Kultúra Pápai Tanácsán belül női tagokból álló tanácskozó testületet hozott létre 2015-ben, azzal a céllal, hogy hangot és teret adjon a nőknek. A testület koordinátora egy egyetemi tanárnő. (Eddig egyetlen nő sem volt a e tanácsban vezetői szinten.)[5] – A Világiak, Család és Élet Kongregációja titkárhelyettesévé egy jogásznőt nevezett ki. – Először nevezett ki a Hittani Kongregációba három női tanácsadót (egyetemi teológiai tanárokat) 2018-ban  A Nemzetközi Teológiai Bizottságnak már régebb óta vannak nő tagjai.

– A Kúria egyházi és világi munkatársai között sokan vannak, akik a pápa szemléletét támogatják, de vannak olyanok is, akik az „eddig nem így volt” elv alapján tartózkodóak- vagy szemben állnak az újításokkal (elsősorban az idősebb főpapok), bár ezt csendesen teszik, hiszen a pápa „beosztottjaiként” dolgoznak. Ők azok, akik általában féltik az egyházat a változásoktól, s a pápa törekvéseitől.

Már Szent XXIII. János pápa elmondta R. Tucci későbbi bíborosnak, hogy több támogatója mellett, milyen erős ellenállást tapasztalt egyes vatikáni munkatársak, esetenként bíborosok részéről is, újításaival szemben.[6]

Ennek érhető a magyarázatáról szóltunk már: hogy az intézményt vezető munkatársak képesek általában a legkevésbé a megújulásra. Hiszen ők hivatalból képviselik és védik az intézmény előírásait, jogszabályait. Az ő feladtuk, hogy megakadályozzák az evangéliumtól és az egyházi hagyománytól eltérő tanítások terjedését. A II. vatikáni zsinat előtt a Kúriai munkatársaknak 400 éven át az volt a feladata, hogy védjék az egyház fennálló jogszabályait, és változhatatlanságát, egységben a pápával. Villámcsapásként hatott tehát számukra, amikor megjelent egy pápa, aki meg akarta változtatni e 400 éve szentnek tartott előírásokat. Így érthető a gyanakvás, amely XXIII. János pápa újításait fogadta, s amely fogadja többek részéről (akiket még nem járt át a II. Vatikáni Zsinat szelleme) ma is Ferenc pápát.[7]

– Ferenc pápa különösen nehéz helyzetbe került a Kúriával kapcsolatban, hiszen pápává választásakor már sok bíboros és valamiképp az egész egyház az ő feladatai között tartotta számon a Kúria megújítását, jelen korhoz alakítását. E megújítás már a zsinat óta esedékes. És bár sok lépés történt e téren, a lényegi átalakítás halasztódott. Ennek oka, hogy ez nem egy olyan egyszerű folyamat, mint egy ház technikai berendezéseinek lecserélése. Hiszen itt élő emberek, csoportok, s egy élő emberek által képviselt (bár sokban idejét múlt) struktúra az átalakítás célzottja. A Kúria munkatársai között ezért vannak, akik partnerei a pápának, míg mások, akár teológiai szemléletükből, akár személyes érintettségükből kifolyólag nem idegenkednek az átszervezés gondolatától. Utóbb Müller bíboros, a Hittani Kongregáció korábbi vezetője vallotta meg, hogy a Kúria munkatársainak egy része őt kérte, hogy vezesse azt a csoportot, mely össze akar fogni, hogy a pápa veszélyes újításaival szemben „fék” legyen, és védjék az egyháznak szerintük változatlan tanítását, formáit. A bíboros azonban, a pápával való egység szellemében elutasította a felkérést, bár vannak a szentatyának újításai, amelyekkel ő sem ért egyet. [8]

A katolikus sajtó évről évre beszámol, hogy egy-egy alkalommal a pápa körvonalazta a Kongregációkat vezető bíborosok, illetve munkatársaik előtt, milyen hibákat, torzulásokat kell megújítani a Kúriában, az egyház vezetésében. (A megújulás alapvető elemének tartják számon pl. a Kúria nemzetközibbé és ember-közelibbé tételét, az évszázadokon át megnövekedett munkatársi létszámnak, és a bizottságoknak csökkentését – összevonását -, az adminisztráció egyszerűsítését stb.) – „A kúria reformja kényes folyamat – fogalmazott a szentatya -, melynek megéléséhez a következőkre van szükség: hűség a lényegeshez, evangéliumi bátorság, egyházi bölcsesség, konkrét lépések előre, feltétlen engedelmesség, de első helyen a Szentlélek vezetésére való ráhagyatkozás, és sok, sok ima!” – A reform néhány fő irányelve: „a lelkipásztori irányultság, missziós törekvés, észszerűség, szakszerűség, korszerűség, működőképesség, fokozatosság, szubszidiaritás, szinodalitás, katolicitás.”[9]

A megújítás a pápa megválasztása után rövidesen elkezdődött és lépésről lépésre haladt, a vatikáni pénzintézetek vezetőségének átalakításával, több dikasztérium összevonásával és néhány új létrehozásával, megújult célok és egyszerűbb struktúra kijelölésével. – Ferenc pápa kinevezett egy 9 bíborosból álló nemzetközi bizottságot, amelynek feladata, hogy a vele közösen dolgozzon a Kúria megújításának tervén. E bizottság 2018-ban átadta neki a tervezetet, a Kúria még hátralevő megújításáról.[10]

 

[1] Giacomo Galeazzi A kyber háború Ferenc pápa ellen. RaiNews 2016.10.18 http://www.rainews.it/dl/rainews/articoli/Cyber-guerra-Papa-Francesco-Giacomo-Galeazzi/;  Pl. Matteo Matzuzzi Porpora: Utazás tradicionalisták közt, akik Ferenc pápa megszállott ellenségei. http://formiche.net/2013/11/papa-francesco-tradizionalisti/;  Giacomo Galeazzi: im.

[2] Az ultrakonzervatív katolikusok Ferenc pápa ellen. https://www.ilsalto.net/papa-francesco-attacchi-critiche/;

https://www.wir-sind-kirche.de/files/002666_ARNTZ_und_FAGGIOLI.pdf ; Pápaellenes mozgalom – Bergoglio ellenesek terve http://www.ilgiornale.it/news/cronache/movimento-contro-papa-ecco-piano-degli-antibergoglio/ ; A pápa ellenségei az egyházban vannak, és harcot viselnek. https://www.agi.it/cronaca/papa_francesco_nemici_in_vaticano-2297892/news/2017-10-27/

Giacomo Galeazzi, Andrea Tornielli: Katolikusok Ferenc ellen, akik Putyint imádják. http://www.lastampa.it/2016/10/16/italia/quei-cattolici-controfrancesco-che-adorano-putin/; Ellenállás a Vatikánon belül – https://www.theguardian.com/news/2017/oct/27/the-war-against-pope-francis; http://notizie.tiscali.it/cronaca/articoli/francesco-resistenze-dentro-vaticano/ stb.

[3] Ki hallgattatja el ezt az embert? (Kritika helyett szavaikkal támadnak a pápára). Wer bringt diesen Mann nur zum Schweigen?” Verbale Attentate auf den Papst statt Kritik;

1 http://www.katholisches.info/2016/08/02/wer-bringt-diesen-mann-nur-zum-schweigen-der-papst-der-islam-und-ein-schlag-gegen-die-eucharistie/

[4] Vö. Érszegi Márk A.: Pápa, Szentszék, Vatikán – SZIT, 2014; Klaus Mertens sj: Aminek az egyházban meg kell változnia. Koinonia 2014. okt. 2664-2666

[5] Boldog VI. Pál pápa tett nagy lépéseket a nők bevonása terén. Mindenki meglepetésére 23 női ügyhallgatót nevezett ki a zsinatra. Majd 1970-ben egyházdoktornak hirdetett ki egy nőt, Sziénai Szent Katalint. Az első volt abban is, hogy az egyházi kormányzás egy posztjára nőt nevezett ki: a Világiak Pápai Tanácsának egyik altitkárává.

[6] P. Roberto Tucci: Giovanni XXIII e la preparazione del Concilio Vaticano II. Nei diari inediti del direttore della Civiltà Cattolica. Libri Civiltà Cattolica 2012

[7] Vö: Tomka Ferenc: Intézmény és karizma az egyházban. im.

[8] Müller bíboros elutasítja a pápa elleni összefogás vezetését. http://www.today.it/rassegna/cardinale-muller-papa-francesco.html

[9] Vö. MK 2018. 06.19.

[10] Hogyan folyik a Római Kúria reformja?  Magyar Kurír 2016.12. 24; Elkészült a Római Kúria új apostoli konstitúciójának vázlata. MK 2018.06.19.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű