Lépj kapcsolatba velünk

Család

A patikus – olvasmányok gyerekeknek nagyhétre

Közzétéve

Kedves Olvasóink!

A hét folyamán napról napra küldünk gyermekeiknek egy-egy kis olvasmányt, amelyhez Rideg Anna tanárnőnek, a budapesti Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola hittanoktatójának kedvességéből jutottunk. A történeteket az iskola Hittan Munkaközösségének tagjai gyűjtötték össze és ajánlották a tanulóknak nagyböjt idejére. Reméljük, tetszésükre szolgálnak majd a tanulságos, elgondolkodtató történetek. Javasoljuk, hogy a szülők is olvassák őket együtt a gyermekekkel, és a kisebbekkel beszéljék is meg, milyen üzenetet közvetítenek ezek a történetek, és mire akarják a gyermekeket megtanítani. Örülnénk, ha a kis sorozat megnyerné tetszésüket.

A szerkesztőség


Március 31.- Nagyszerda

A patikus

Istennek számtalan lehetősége van arra, hogy egy-egy emberi szívet önmagához fordítson. Sault a damaszkuszi úton kezdte meg átformálni Pál apostollá. Mindenkinek, aki megtért embernek vallja magát, megvan a saját története. Az alábbiakban is olvashatunk egyet.

„Istennel bizony nem sokat törődő gyógyszerészsegéd voltam egy kis faluban. Gazdám nem nagyon szeretett éjjel ügyeletet tartani. Ez rendszerint rám hárult.

Egyik éjjel már harmadszor keltem fel kimerülten, idegesen, ingerülten. Mikor kinyitottam az ajtót, egy copfos kis parasztlányka állt előttem recepttel a kezében. Dühömben majdnem hozzávágtam a kulcsot.

– Ne haragudjon, patikus bácsi, nagyon beteg az édesanyám – mondta.

Dühösen, álmosan elkészítettem neki az orvosságot. A kislány fizetett, egy „Isten fizessé”-t is mondott. Én eltettem a pénzt, a receptet is el akartam tenni, amikor véletlenül ismét rápillantottam. Egy pillanat alatt átfutott az agyamban a rettenetes felismerés: Jaj, mit tettem?! Sokszoros adagot adtam az egyik alapanyagból, ami már méreg, és az az édesanya reggelre halott lehet.

Mint a bolond, rohantam az ajtóhoz, ki az utcára és hangosan kiabálva hívtam: Kislány, kislány! – De nem jött vissza. Már messze járt.

Betámolyogtam a hátsó kisszobába, térdre estem, kezemet összekulcsoltam, és imádkozni kezdtem ahhoz, akihez gyermekkorom óta nem imádkoztam:- Hát áldj meg és segíts, ha tudsz, Isten, ha vagy az Égben!

Valami effélét mondhattam, és azt sem tudom, hogy meddig tartott. Ha rövid volt is, ezer esztendőnek tűnt. És ekkor megint belehasított a csöndbe a csengő.

Rohantam az ajtóhoz. Megdermedten álltam, nem akartam hinni a szememnek. Megint a copfos kislány lépett be, sírástól maszatos arccal. Néztünk egymásra. Tán már meg is halt az anyja? Akkor a kis copfos hebegve megszólalt:

– Patikus bácsi, ne haragudjon rám. Részeg emberektől megijedtem, elejtettem az üveget és eltörött… de nincs több pénzem.

Lelkendezve újból elkészítettem az orvosságot… és megsimogattam a kis copfost. És azóta hiszek és imádkozom.”

(Bognár Cecil bencés egyetemi tanár jegyzete alapján)

Neked mi volt az utad? Lehet, hogy nem egyik pillanatról a másikra történt a megtérésed, és nem tudod megnevezni a napot és az órát, amikor Jézus megragadta a lelkedet, de az a fontos, hogy Benne bízz, Neki élj, Őt szolgáld! Ezek ugyanis azt mutatják, hogy valóban Isten megváltását elfogadó tanítvány vagy!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű