Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

A rattus jelenség kérdésköre – rágcsáló a politika nyelvhasználatban

Közzétéve

Susan Paquette: Egér rajz

A rattus a Római Birodalom nyelvén patkányt jelent. Az ember néha arra kényszerül, hogy latin megnevezéseket használjon: ezáltal afféle tudományos jelleget kívánok adni e soroknak, és persze jelezni szeretném, hogy az objektivitás fontos számomra. Pontosan ezért nem arról akarok írni, hogy ki mit mondott, és ez mennyire felháborító. Megbotránkoztató események mindig vannak, lesznek is – sajnos. A fontos kérdés ez: mit eredményez a magyar társadalom életében, ha a politikai nyelvezet stilisztikailag egyre inkább távolodik a normatív nyelvhasználattól, és közeledik a hétköznapi nyelv felé? – talán mondhatjuk a tolvajnyelv szúrós iróniája felé. Itt talán mosoly születik az olvasó arcán és megállapítja: nyelvére talál lassan a szakma, ha a politikus tolvajnyelvet használ. E sorok írója azonban nem ide akar kilyukadni. Nem tartom megoldásnak azon nézet szajkózását, miszerint a politikusoktól semmi jót nem lehet várni. Úgy gondolom azoktól az emberektől, akik a közjót akarják szolgálni nagyon is sokat kell elvárni. Rájuk bízzuk az adóinkat, az egészségügyet, a közös nemzeti vagyonunkat, hogy azzal sáfárkodjanak. Balgaság elfogadni, ha ezzel visszaélnek, és azzal nyugtatni magunkat: áh, a politika ilyen – ezzel egy önmagát megerősítő rendszert hozunk létre, melyben a politikus azt gondolja, hogy rendben van, ha ’szent lévén maga felé húz a keze’.

Visszatérve a politikai nyelv stilisztikai elmozdulására: az olvasót szeretném meghívni arra, hogy elmélkedjünk: mi történik, ha a politika nyelvhasználata olyan irányba halad, ahol nincsenek korlátok? Ebben egyébként felelős lehet minden politikai alakulat: jobb és baloldal, ellenzék és kormány. A politikai nyelv méltóságának megőrzése mindenki feladata, ez pártpolitikát meghaladó kérdés. Amennyiben elindul a lavina, és természetessé válik a rattus jelenség, akkor ebből az állapotból rendkívül nehéz lesz kikerülni. A nyelv szimbólum, és éles karddá válhat, ha rossz kézbe kerül, vagy rosszra használják. Magyarország egy olyan hely például, ahol Mikszáth Kálmán és Jókai Mór parlamenti képviselő volt (és lehetett!). Nagyon kár lenne ezt az örökséget elveszíteni.

További tény, hogy amennyiben a politikai nyelv színvonala süllyedni fog, az szélsőséges magatartáshoz vezethet nemcsak a politikában, hanem a mindennapi életben is. Beindul a ’ha a vezetőknek szabad, akkor nekem is szabad’ mechanizmusa, és arra ébredhetünk egy napon, hogy politikai kultúránk visszafejlődik olyan szintre, amely vállalhatatlanná válik. A diktatúra jellegzetessége, hogy olyan nyelvi környezetet teremt, amelyben a megsemmisítendő felet megalázó és kirekesztő megnevezésekkel illeti; ha ez a demokráciában is elfogadottá, illetve természetessé válik, alapjaiban rengeti meg a társadalom életét.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

A rendszerváltás után 3 évvel születtem Erdélyben. Katolikus hitem adja életem alapját. Alapszakos bölcsész vagyok, mesteri diplomámat Nemzetközi tanulmányokból fogom megszerezni. Pilinszkytől hallottam Rilke gondolatát először: "Rettenetes, hogy a tényektől sohasem tudhatjuk meg a valóságot." Ez az idézet adja meg cikkeim hangvételének és szemléletének világát. Meggyőződésem, hogy a nemzet jövője az egészséges családokon, mint a társadalom alappillérén múlik a teljes Kárpát-medencében.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű