Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

A Titok című film kapcsán… – Így ne nézz filmet!

Közzétéve

A napokban egy ismerősöm átküldte a TITOK című (nagy sikerű) riportfilmet. Első benyomásom: látszik, nem kis költségvetéssel készült. Profik gyártották, akik mögött komoly pénzek lehetnek. A kérdés, mi volt a cél? Mit akartak elérni? Szerintem azt érik el, hogy az élet értelme után kutatókat még jobban összezavarják.

Mint minden ilyen filozófiában, ebben a filmben is van sok igazság, de az csak a csomagolópapír, hogy jobban el lehessen adni. Az, hogy ez mennyire igaz, misem igazolja jobban, mint az, hogy a komolyan hívő embereket is megtéveszti – elgondolkodnak… ezért azt javasoljuk, hogy ha ilyen és hasonló filmekre bukkanunk csakis közösségben nézzünk meg – beszéljük meg és leplezzük le közösen a rosszindulatú ködösítéseket – azt a jót, ami meg a csomagolópapír tartalmaz – szűrjük le.

Egy felvidéki plébánia csoportjának egy része a közösségi esten.

Ajánlatos minimum egy lelkész, vagy legalább egy mentálhigiéné tanfolyamot végzett keresztény jelenléte. Ne feledjük, a féligazságok sokkal veszélyesebbek, mint a hazugságok. A Titok és hasonló zsánerű film készítői bizonnyal arra számítanak, hogy mindenki majd otthon egyedül fogja nézni, emészteni – és pont itt a kereszténység, a mi (ellen)erőnk.

Egységben az erő – mondogatták régente – s az utóbbi időkben ez lett (lesz?) újra aktuális. A közösségi oldalak az embereket el is tudják magányosítani. Ezen oldalakon megosztott gondolatok, filmek arra kell, hogy ösztönözzenek, hogy jöjjünk össze, egy élő, eleven közösségben (kisközösségben) beszéljük meg. Tudomásul kell vennünk, hogy a közösség ereje nincs jelen a közösségi oldalak magányos lapozgatói életében.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

1989-ig akik nem ismertek Frankie-nek hívtak,– tudni illik minden földalatti szerzetesnek volt egy-egy álneve. Akik meg csak látásból ismertek, egy Jean Reno-t láttak bennem. Kaptam is pár ilyen testhezálló feladatot a titkos földalatti egyházban. Még jóanyám se tudta, - aki 1960-ban hozott a világra, hogy fia jezsuita lett. A helyi magyar gimnázium elvégzése után előbb egy állami árvaházban, majd Szlovákia akkori egyetlen onkológiai intézetében helyezkedtem el. Mindkét munkahely lehetőséget teremtett egyrész betekintést szerezni az emberi nyomorúságba, másrészt a munka mellett elvégezni a szerzetesi főiskolát (is). 1992-ben szenteltek pappá, majd küldtek rendi elöljáróim Rómába, hogy egy konkrét lelkiségi területen szakosodjak, amit szerencsémre szabadon választhattam. Mivel az ún. szexuális forradalom kellős közepén voltam tinédzser, így abból idővel kinőve a film, a virtuális világ okozta szenvedélybetegségek váltak szívügyemmé. Ahhoz, hogy normális maradhassak Kárpátalja és Erdély nyújt a mai napig táptalajt. A renden belül járhatnám a nagyvilágot, de az én világom a Kárpát-medence – itt igyekszem segíteni a kisebbségben élő magyarokat, szerkeszteni a katolikus.ma –t.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírdetés Élő szentmise közvetítések
Hírdetés

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű