Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

#advent: Tétovázás az istálló előtt!

Közzétéve

Balla Imra atya adventi ráhangoló sorozatának záró cikke. Az első, a második, a harmadik és a negyedik a szavakra kattintva érhető el.

Ha az adventi idő történései összecsengenek a gyermeket váró édesanya megéléseivel, akkor érdemes ezt a megtett utat a végéről is megszemlélni. A hegymászó a megérkezés előtti pillanatokban, mielőtt átadná magát a látvány és az élmény gyönyörűségének, felméri a megtett utat, annak veszélyeit és kihívásait… Majd örül.

Az ünnep előtt mérlegre kell tenni a bejárt lelki utat! Keresztényként pedig nincs más mérleg, mint maga a szeretet mérlege. Hogyan is áll akkor a dolog?

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
 Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
 Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik” (1Kor 13)

Ezen a mércén mérve szinte mindenki talál magában kivetnivalót, hiányosságot és elégedetlenséget. Mit kezdünk a sikertelenséggel, a csalódással, az önmagunkkal szembeni elmarasztalással? Sajnos sokszor csak a beletörődés marad: hát én már csak ilyen vagyok, nem is lesz ez jobb, én szerencsétlen… Hajlamosabbak vagyunk a rosszat meglátni magunkban, a tévedő, botló, vétkes embert, és kevésbé azt, aki néhányszor megfogta az Isten kezét és vele haladt, benne növekedett.

Ott toporgunk az istálló bejárata előtt, és fő kérdésünk: méltó vagyok? Nekem szabad? Megérdemlem?

Gyakran beszélnek a szakemberek prenatális (születés előtti) traumákról. Ezek kép nélküli emlékek a szeretetlenségről. Ezek a drámák azonban nem kell, hogy egy életen át keserítsék az ember életét. Van orvosság. Szakember segítségével a jelenbe hozhatóak, és feldolgozhatóak. A mi adventi öncsalódásaink is elkerülhetetlenül a felszínre törhetnek és megmérgezhetik az ünnepet… ne engedjük meg ezt! Most az advent utolsó óráiban hozzuk Jézus jelenébe!  Az ő gyógyító és elfogadó szeretetébe!

Hogyan is történt? Sötét puszta és egyszerű pásztoremberek, akik nem önmagukban bíztak, hanem abban az ígéretben, hogy meg fog születni és uralmának nem lesz vége! A mi megtett utunk (az advent) sem a mi ügyeskedésünknek és kitartásunknak a gyümölcse (nincs önmegváltás), hanem ajándék, amiben meg kell látnunk Isten felénk nyújtott kezét, akibe kapaszkodhattunk, aki ölelt és vezetett…

És számolnunk kell az örömeinkkel, mint gyöngyökkel. Azzal, hogy mégiscsak eljutottunk a küszöbig, és nem tévedtünk el az éjszakában! Milyen jó, hogy itt vagyunk már!

Ott toporgunk az istálló ajtajában… Sőt, bennünk van az istálló… Erre a tisztátalanságra esik Isten választása. Nem vagyunk méltók, de ha Ő csak ezt nézné, akkor nem születhetne meg soha! Nem kell neki a palota! Térjünk csak bátran vissza az önámítás palotáinak az árkádos kapuiból az istállónk ajtajához, és halljuk meg a hívogató hangot: Nézd, én ünnepi ruhát készítettem neked! Vedd fel! Ajándék!

Adventi utunk végén megszületünk gyermeknek a Gyermek számára. Az egyéni küzdelmeinkben való kitartás és a lehajló isteni kéz műve az, aki most felölti a gyermekség ünnepi ruháját: Én vagyok, az a bűneim tudatával és megszólítás örömével… Én kész vagyok belépni!

Te, barátom és testvérem meddig tétovázol még?  Lépjünk be együtt!

(Ágnes Vanilla – A Szeretet himnusza)

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Aktuális

“A magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult” – KÉSZ-közlemény

Közzétéve

Szerző:

Közleményben reagált a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a közéletben érzékelhető, közbeszédet érintő vulgarizálódásra. A közleményt teljes egészében közreadjuk tekintettel arra, hogy a Katolikus.ma szerkesztősége egyetért az abban megfogalmazottakkal.

 

KÉSZ-közlemény a közbeszéd tisztasága védelmében

„Figyeljetek ide és értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert.” (Máté 15,10–11)

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vezetősége és tagsága aggodalommal tapasztalja azt a folyamatot, ahogyan a magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult.

A legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat sajnos mindennapossá vált nemcsak az utcai beszédben, hanem az interneten és a médiában is. Különös aggodalomra ad okot az, hogy már a nyilvánosan megszólalók körében is elterjedt mások vulgáris és obszcén kifejezésekkel történő gyalázása. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a felnövekvő nemzedékek és gyermekek számára ez legyen a követendő példa. A közönséges stílus elsősorban az azt használót jellemzi és szennyezi be, de az emberi személy tiszteletét, a demokrácia alapértékét is megtiporja. Az ilyen szóbeli gyűlölködés szélsőséges, emberhez nem méltó viselkedéshez teremt alapot, és így könnyen igaza lehet a közmondásnak: „aki szelet vet, az vihart arat”.

Felhívjuk minden megnyilatkozó figyelmét, hogy saját maga, gyermeke és családja, valamint a magyar nemzet érdekében tartózkodjon a másik ember személyét, hitét gyalázó vagy becsmérlő véleményformálástól és beszédtől!

Budapest, 2019. január 14.

a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöksége

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Mélyzuhanásban a katolikusok aránya Európában

Közzétéve

Szerző:

Illusztráció - Megemlékezés a belga terrorcselekmény áldozataira (2016, Belgium) Fotó: AFP Photo / Patrik Stollarz / Getty Images

– De a népességet vizsgáló szervezet határozott trendeket érzékel a kontinensen.

A Pew Center harmincnégy európai ország lakosságát vizsgálta, mely alapján vallás szempontjából eltérő különbségeket észlelt keletről nyugatra és északról délre haladva.

Dél- és Kelet-Európa országai általában katolikusabbak, és minél jobban haladunk keletre, annál konzervatívabbak.

Egy dolog azonban egyértelműen kiemelkedik. Annak ellenére, hogy Európa a Római Katolikus Egyház otthona, Európa ma sokkal kevésbé katolikus, mint egykor volt.

Példának okáért 1910-ben a kontinens a világ katolikusainak 65%-át tette ki. Egy évszázaddal később már csak a 24%-át adja.

Hova lettek tehát a katolikusok? A Pew Center rámutat, hogy Latin-Amerika ma több katolikusnak ad otthont (a világ katolikusainak 39%-át), mint Európa vagy az összes többi régió. A Szaharától délre fekvő Afrikában az arány 16%, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig 12%.

A legtöbb katolikus lakossággal rendelkező európai országok többnyire Dél-és Közép-Európában találhatóak. „Például a felnőttek legalább háromnegyede Lengyelországban (87%), Olaszországban (78%) és Portugáliában (77%) katolikusnak vallotta magát, ahogyan a többség Spanyolországban (60%) és Magyarországon (56%) is.” –mutat rá a felmérést végző szervezet FactTank nevezetű blogján. „De vannak kivételek ebből a mintából: Írország 72%-a, míg Litvánia 75%-a katolikus. A kontinens további területein szétszóródva találunk jelentős katolikus közösségeket, ide értve az Egyesült Királyságot és Hollandiát a maga 19%-val, míg Ukrajnát a csupán 10%-al.”

Ateista és keresztény egy asztalná – Fotó: pravmir.com

A Pew rámutat, hogy nem csak a közép-európai országok katolikusabbak, hanem a közép- és kelet-európai országokban élők is szignifikánsan sokkal vallásosabbak, mint Nyugat-Európában:

Közép- és Kelet-Európa katolikusai nagyobb valószínűséggel vallják, hogy havonta látogatják a templomot (az átlag 44% vs. 13%), és hisznek Istenben (91% vs 80%). Az ukrajnai katolikusok többsége (56%) [akik görög katolikusok] mondták, hogy naponta legalább egyszer imádkoznak, míg ebben az időben Franciaországban nagyjából 1 a 10-ből az arány (azaz 9%). Ez a keleti-nyugati szakadék a katolikusok között nagyobb regionális dinamikát tükröz: összességében az egész kontinensen a közép- és kelet-európai országokban élő emberek, függetlenül a felekezeti hovatartozásuktól, inkább vallásosabbak, mint a Nyugat-Európában élő társaik.

Budapest Pride felvonulás – Fotó: hvg

Ráadásul a közép- és kelet-európai katolikusok társadalmilag inkább konzervatívabbak, mint a nyugati barátaik. „Minden olyan nyugat-európai országban, ahol elegendő a katolikusok számaránya az elemzéshez, a katolikusok többsége támogatja a legális melegházasságot,  beleértve a kimagasló országokat, mint Hollandia (92%) és Belgium (83%). Ezzel szemben a közép- és kelet-európai katolikusok többsége ellenzi a meleg házasságot, köztük a tízből kilenc Ukrajna és Bosznia-szerte. A közép- és kelet-európai katolikusok nagyobb valószínűséggel támogatják a törvényes abortuszt, mint az azonos neműek házasságát, de a törvényes abortusz támogatása még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat-európai katolikusoknál (az átlag 47% vs. 71%).

Végül a Pew Center rámutat, hogy a nyugat-európai katolikusok inkább elfogadják a muszlimokat, mint társaik más európai országokban. „A legtöbb nyugat-európai országban a katolikusok legalább fele állítja, hogy hajlandó lenne elfogadni egy muszlim hívőt családtagként” – mondja a felmérést végző szervezet. „Ezzel ellentétben a közép- és kelet-európai katolikusok kevésbé mondják el ezt magukról, Magyarországon 21%, Lettországban pedig csak 15% százalék fogadna el muzulmán családtagot. Tehát még egyszer, a muszlimok iránti katolikus attitűdök regionális különbségei ismét tükrözik Európában a kelet és a nyugat közötti szakadékot.”

Forrás: Aleteia

Ezt a cikket önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha te is fordítanál a Katolikus.mának, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Szent Ágoston újévi üzenete

Közzétéve

Szent Ágoston Philippe de Champaigne festménye alapján (1650) - Fotó: Catholic Herald

Találtunk egy idézetet Szent Ágostontól. Úgy gondoljuk ez mindannyiunk számára felér egy újévi üzenettel vagy inkább tanítással? Íme:

„Légy mindig elégedetlen azzal, ami vagy, ha oda akarsz jutni, ahol még nem vagy. Mert ahol magadnak tetszel, ott maradsz. Ha meg azt mondod: »ez elég!«, máris elvesztél. Mindig adj a meglévőhöz, mindig járj, mindig haladj; ne maradj az úton állva, ne fordulj vissza, ne térj le. Lemarad, aki nem halad; visszafelé megy, aki oda vetődik vissza, aminél már továbbjutott; letér, aki a hitet elhagyja. Jobban jár az úton a sánta, mint az úton kívül a rohanó.”

Szent Ágoston

Boldog Új Évet!

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű