Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

#Advent: Tippek, hogy felemeld adventben a szívedet!

Közzétéve

Balla Imre atya adventi sorozatának első cikke. Ha még nem olvastad ajánljuk figyelmedbe az Imre atyával készült interjúnkat.

 

Mi, keresztények az élet kezdetét nem a születéstől, hanem a fogantatástól számítjuk. Sok keresztény testvérünk bevallása szerint a karácsony, a születés ünnepe új kezdetet, új lendületet, reményt és lelkesedést hoz a megszokott mindennapokba a szeretet gyakorlása terén is. De a lelkiélet nem csupán ekkor kezdődik.  Ilyen összefüggésben érdekessé válik az adventi időszak szerepe, amely úgy viszonyul Jézus születésének ünnepéhez, mint a fogantatásunktól elkezdődött időszak a megszületésünk nagy pillanatáig.

Ebben az adventi időben ezen a hasonlaton keresztül szeretnék gyakorlati megfontolásokat és támpontokat nyújtani a lelki előrehaladásunkat segítve.

Amikor gyermeket váró házaspárokkal találkozom, akkor kíváncsian érdeklődöm afelől, hogy mit jelent számukra ez a változás. Hogyan élik meg? Mivel kell szembenézniük? Milyen szépséget látnak ebben a változásban? Sok kérdés, ami a szülővé válás alapjaira vonatkozik. A hölgyeknek könnyebb erről a külső-belső változásról beszélni, hiszen bio-kémiailag és érzelmileg is jobban érintve vannak, de a férfiak is meg tudják fogalmazni a magukon észlelt apává (szülővé) válás jeleit.

Nos, hát? Mi számunkra az advent?

A valamivé avagy a valakivé válás időszaka. Elsősorban felelős személlyé kell váljunk, aki tudja, hogy mi történik vele, mert figyeli a jeleket kívül és belül. Másodsorban pedig a gyermeki bizalom szabad vándorává kell alakuljunk, akinek a keze minduntalan az Atya vezetésébe kapaszkodik.

Az Úr Jézus így figyelmeztet minket e változásunk hajnalán, az advent kezdetén:

Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek… (Lk 21,34)

A nehéz szívű ember a nehézségére figyel elsősorban. Nem érzékeli a változás lehetőségét maga körül és önmagában. Ebben az adventben jó lenne minél gyakrabban meghalljuk a liturgiánk felszólítását: Emeljük fel szívünket! Hogyan emeljük fel, ha tele van és nehéz? Úgy, hogy kiszedjük belőle azt, aminek semmi köze sincs Istenhez! Úgy, hogy tudatosítjuk magunkban azt, hogy az Atya keze értünk nyúl és felemel! Hogy ezen az úton biztosan számíthatunk a mi Istenünkre, a mi Egyházunkra, a mi lelki testvéreinkre, és családtagjainkra! A cél közös, így hát csak rajtunk áll, hogy elindulunk-e?

Illusztráció – Forrás: Depositphotos

Így induljunk! Nézzük meg a következőket ezen a héten, és valakivel beszéljük át, osszuk meg. (Ne feledjük: nem egyedül haladunk az úton! ) Lehet ez az egyéni imánk témája, lehet lelki csoportunk számára egy ajándék vagy a családi elmélkedésünk és megosztásunk tárgya.

  • Mit jelent számodra az advent?
  • Hogyan élted eddig meg, és most hogyan szeretnéd?
  • Milyen kihívással kell szembe nézned?
  • Milyen szépségét látod most?
  • Kivé/mivé szeretnél válni az advent végéig?
  • Miktől nehéz a szíved?
  • Milyen jeleket látsz a változásra vonatkozóan magadban és magad körül?
  • Kire/kikre számítasz?

„Gyenge vagyok, ember
megkavar az élet.
Nem tudom a szívem meggyógyítani.
Túl sok, ami fájhat
én nekem és másnak.
Nélküled a lelkem porszem szélvészben.
Itt a szívem kemény föld,
pusztaság lett, törd most föl!
Itt a szívem száraz kút,
áss le mélyre, törjön út!…”
(DOBNER ILLÉS & ÉVI – ITT A SZÍVEM DALSZÖVEG)

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű