A koronavírus-járvány mindannyiunk számára válságot jelentett különböző módon. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy eltart egy ideig, mire az élet visszatér a normális kerékvágásba. Amikor egy válság nem oldódik meg gyorsan, a stressz erősödik, újra és újra rémísztő arcát mutatva az újságok legfrissebb címsoraiban és ajánlásaiban.
Ilyenkor a szentek és szellemi nagyjaink írásaihoz és példáihoz fordulhatunk, hogy segítsenek nekünk szorongásunkat új látószögből szemlélni, és az örökkévalóságot szem előtt tartva közelítsünk életünkhöz. De van egy apró bölcsesség Albert Einsteintől is, amelyet érdemes a szívünkbe vésni válság idején. Így szól: „Minden válság mélyén nagy lehetőség rejlik.”
Kicsit közhelyesen hangzik, ettől függetlenül igaz. A lehetőség válság idején gyakran meghívás az élet megkérdőjelezésére, megvizsgálására, újraértékelésére; meghívás arra, hogy ássunk mélyebbre, engedjünk el dolgokat, szeressünk jobban.
Lássuk hát: milyen lehetőségek kínálkoznak nekünk? Mire hív Isten: mit kell átgondolni, mit kell cselekedni?
Négy területen kereshetünk választ ezekre a kérdésekre.
A lelki életünk
A félelem nem Istentől való. Valójában a „ne félj!” és a „ne aggódj!” parancsot Jézus számos alkalommal megismételte az evangéliumokban. Keresztényként arra vagyunk elhívva, hogy bízzunk és szeretetben válaszoljunk az előttünk álló kihívásokra. Az ehhez szükséges kegyelmet és erőt megtapasztalhatjuk az ima és a szentségek által. Itt az idő, hogy elgondolkozzunk: nem kellene-e többet vagy másképpen imádkozni? Talán Isten arra hív, hogy kezdjük el naponta olvasni a Bibliát, imádkozzunk rózsafüzért minden reggel, töltsünk több időt csendes imádságban Vele, vagy járuljunk szentgyónáshoz. A világjárvány ideális alkalom arra, hogy elmélkedjünk az ún. „négy végső dologról”: a halálról, az utolsó ítéletről, a mennyről és a pokolról.
A kapcsolataink
Sokunkat a járvány hosszú időre megfosztott attól, hogy szeretteinket láthassuk. Néhányunk feszültséget tapasztal a családdal, barátokkal, munkatársakkal és szomszédokkal való kapcsolatokban. Ez az időszak számos nehézséget támasztott. De talán itt az ideje, hogy többet áldozzunk az embereknek és hidakat építsünk. Kérjünk bocsánatot és bocsássunk meg mi is. Talán itt az ideje, hogy óvatosan elengedjünk bizonyos kapcsolatokat, és nyitottak legyünk az újakra. Milyen lehetőségek kínálkoznak számunkra ezen a téren?
A munkánk
A világjárvány kezdete óta sokan megtanultunk otthonról dolgozni, és vannak, akik már soha nem szeretnének napi szinten visszatérni az irodába. Mások elvesztették állásukat, és kénytelenek más irányba indulni karrier szempontjából. És mi hogyan vagyunk ezzel? Ideális alkalom ez az időszak arra, hogy felismerjük, merre vezet a mi utunk. Új utat válasszunk, vagy új célokat tűzzünk ki? Van olyan álom, melynek valóra váltását mindig halogattuk? Lehet, hogy itt az ideje valami újba fogni.
Egészségünk
Világméretű a járvány, muszáj foglalkoznunk az egészséggel is. Az is egyértelmű, hogy bizonyos szokások egészségesebbé tesznek, segítségükkel képesebbek leszünk leküzdeni bármilyen vírust, ami az utunkba kerül. Itt az ideje, hogy új fogadalmakat fogalmazzunk meg magunknak az étrenddel, a testmozgással, a friss levegővel és a pihentető alvással kapcsolatban, a pihenés és a kikapcsolódás előtérbe helyezésével, valamint az imádságra fordított idővel. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg a mentális egészségünkről, ami éppen úgy fontos. Van lehetőség a test és a szellem megerősítésére, csak meg kell ragadjuk!
Ahhoz, hogy a válságot lehetőséggé változtassuk, gyakran újra meg kell vizsgálnunk az adott helyzetet, vagy más szemszögből kell rátekintenünk. Ha a folyamatban lévő járvány hullámhegyeit és hullámvölgyeit úgy közelítjük meg, hogy közben keressük, mi Isten ránk vonatkozó terve, akkor megtapasztalhatjuk, hogy szert tettünk a legfontosabb ismeretekre, amikre csak szükségünk lehet akkor, amikor végre minden visszaáll a régi kerékvágásba.
Fordította: Marek Éva
Forrás: Aleteia
