Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

Áldozhat-e Joe Biden Wilton Gregory érseksége alatt?

Elemzés: Gregory érsek nem fogja visszautasítani Biden szentáldozását. Hogyan reagálnak majd erre a katolikusok?

Közzétéve

Washington érseke, aki november 28-án lett bíboros, néhány nappal korábban azt mondta egy újságírónak egyházmegyéjében, hogy ő nem fogja megtagadni a szentáldozást egy olyan politikustól, aki elkötelezte magát, hogy a szövetségi jogrendben rögzíti az abortuszhoz való jogot, és szövetségi forrásokat nyit meg az abortuszok végzéséhez. Ez a politikus a megválasztott elnök Joe Biden.

Wilton Gregory érsek megjegyzése biztosan kérdéseket vet fel arról, mennyire áll ki az Egyház az élet védelme mellett. De néhány katolikus számára az USA püspökeinek őszinteségével kapcsolatban is kérdések merülhetnek fel az egyházi reformot illetően.

2004-ben Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció feje azt üzente az USA püspökeinek egy feljegyzésben, hogy az a katolikus politikus, aki „következetesen kampányol és szavaz az abortusz és az eutanázia joga mellett”, az „nyilvánvalóan” súlyos bűnben részes és „formálisan együttműködik” a bűnnel. Ez esetben a politikussal „találkozzon lelkipásztora, tájékoztassa őt az Egyház tanításáról, világosítsa fel, hogy ne járuljon szentáldozáshoz, amíg meg nem szünteti a folyamatos bűn állapotát; és figyelmeztesse, hogy különben meg fogják tagadni tőle a szentáldozást” – írta Ratzinger. Ha a hívő kitart a súlyos bűnben, de odamegy áldozni, a „szentség kiszolgáltatójának vissza kell utasítania számára a szentáldozást”.

Ratzinger feljegyzése az Egyházi Törvénykönyv 915. kánonának alkalmazása, amely kimondja, hogy „ne engedjék oda (szentáldozáshoz) azokat (az egyéb személyeket sem), akik nyilvánvaló, súlyos bűnben makacsul kitartanak.” Röviden: Ratzinger feljegyzése irányelveket adott a püspököknek, hogyan alkalmazzák az egyházjogot. November 24-én Gregory érsek azt nyilatkozta, hogy nem tervezi, hogy ehhez tartsa magát.

Néhány katolikus tiltakozását fogja kifejezni Gregory nyilatkozata ellen. Életvédő aktivisták azt mondják majd, hogy a püspököknek ki kéne állniuk a meg nem születettekért, és az Eucharisztia kiszolgáltatása a „választáspárti” (=abortuszpárti) politikusoknak azt üzeni, hogy az abortusz nem egy súlyos erkölcsi kérdés. Néhányan az érseket azzal fogják vádolni, hogy inkább enged a világ nyomásának a kényelmetlen evangéliumi tanúságtétellel szemben.

Pontosan ezeket az érveket használták a katolikusok akkor, amikor Timothy Dolan bíboros, new yorki érsek 2019-ben azt mondta, hogy ő nem fogja megtagadni az Eucharisztiát Andrew Cuomo new yorki kormányzótól, aki aláírta az ország történetének egyik legmegengedőbb abortusztörvényét, majd ugyanez év októberében Dolan azt is kijelentette, hogy Bidentől sem fogja megtagadni az Oltáriszentséget.

Ha a történelemből a jövőre következtethetünk, más katolikusok dicsérni fogják Gregoryt mint az udvariasság és tolerancia tanúját. Azt fogják mondani, hogy nem kell átpolitizálni az Eucharisztiát, és a szentáldozás megtagadása nem lelkipásztori vagy bölcs dolog.

Nem ők lesznek az elsők, akik így beszélnek.

2004-ben, amikor az Egyesült Államok püspökei megtárgyalták a „választáspárti” politikusok szentáldozásának kérdését, egy bíborost megvádoltak azzal, hogy Ratzinger bíboros püspököknek szóló feljegyzéséről összefoglalót készített, mivel a feljegyzést még kevesen kapták meg közülük addigra. A bíboros igen elnagyoltan interpretálta a feljegyzést, mondván, hogy a téma teljesen az USA püspökeinek belátására van bízva.

„A kérdés számunkra nem egyszerűen az, hogy lehetséges-e a szentáldozás megtagadása, hanem az, hogy ez lelkipásztorilag bölcs dolog-e” – mondta a bíboros. Ez a bíboros Theodore McCarrick volt.

2004 tavaszán az Egyesült Államok püspökeinek denveri ülésén McCarrick pontatlanul összegezte a Vatikán iránymutatását a szentáldozásról, kihagyva belőle Ratzinger normatív utasítását. McCarrick hatására a püspökök úgy határoztak, hogy a legjobb lesz, ha a kérdést a püspökök egyéni döntésére bízzák. Ratzinger feljegyzését mellékesen még az ülés előtt elküldték két amerikai püspöknek: McCarricknek és a püspöki konferencia elnökének, Wilton Gregorynak.

McCarrick közelmúltbeli botránya nyomán nem csak az életvédők fognak keseregni Gregory Bidennel kapcsolatos döntésén. Feltehetően azoknak a katolikusoknak is lesznek aggályaik, akiket foglalkoztat az egyházi reform ügye.

McCarrick botránya után Gregory kapta meg a washingtoni egyházmegye vezetését, mivel komoly kérdések merültek fel az ő közvetlen elődével, Donald Wuerl bíborossal kapcsolatban is. Az érseket azzal vádolják, hogy a reform rendbehozásán és törvénybe iktatásán tevékenykedik,  és arra esküdött fel, hogy így fog cselekedni.

Kritikusai azonban a Bidennel kapcsolatos megjegyzéseiben  reformot akadályozó tényezőt látnak. Néhányan azzal fognak érvelni, hogy Gregory saját döntésével helyettesítette az egyházjogot és a Vatikán instrukcióit, hogy hogyan kell a kánonokat alkalmazni. Ez a gyakorlat, mondják majd, az a fajta klerikalizmus, ami lehetővé tette a McCarrick-botrányt.

Gregory valószínűleg nem így látja az ügyet, vagy azt hiszi, hogy semmibe veheti a 915. kánont. De ha a papjai úgy gondolják, hogy nem veszi komolyan az egyházjogot, az ő reformterve súlyos veszélybe kerülhet.

Jose Gomez érsek azt mondta a múlt héten, hogy Biden elnöksége „bizonyos kihívásokat” tartogat az amerikai püspökök számára. Ahogyan Gregory vitába keveredik a 915. kánon körüli  ellentmondások miatt, ezek a kihívások hamarosan láthatóak lesznek.

Forrás: CNA

Fordította: Erdős Attila atya

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű