Szent Bernát a mai Menthonban, Franciaországban született a 10. század végén. Az alpesi közösségeknek szentelte életét, és olyan hegyi menedékházakat hozott létre, amelyek számtalan utazónak segítettek biztonságosan átkelni az Alpok veszélyt rejtő hegyein.
A tél sokunk számára az az idő, mikor végre gyönyörködhetünk a csodálatos hegyvonulatokban. Az itt kiránduló, síelő hívő katolikusok pedig talán örülnek annak, hogy Szent Bernát, az Alpok védőszentje vigyáz rájuk.
Szent Bernát, az Alpok védőszentje
Menthoni Szent Bernát 996 körül született a mai Haute-Savoie megye területén. Nemesi élet várt reá, és remek partinak számított a legmagasabb társadalmi körökben. Ehelyett úgy döntött, hogy az olasz Alpokban, Aosta archidiakónusának, Péternek az irányítása alatt belép az egyházba.
Bernát éveket töltött az evangélium terjesztésével a hegyi közösségekben, és hamarosan kinevezték, közvetlenül a püspök alá rendelve, az aostai székesegyház archidiakónusává. Hosszú élete során – Szent Bernát 1081-ben halt meg az itáliai Novarában – csodák és megtérések kísérték útját, és közismert volt, hogy szerepet játszott egy észak-itáliai nemesek közötti konfliktus megoldásában.
Az utazókat segítő szállások
De leginkább azért emlékeznek Szent Bernátra, mert gondját viselte az utazóknak akkoriban, amikor még csak gyalogosan, a két méter magas hókupacokon átvágott kis ösvényeken lehetett átkelni a hegyen. 1050-ben Szent Bernát egy kanonokságot és egy fogadót alapított egy alpesi átjáró legmagasabb pontján, amely ma Szent Bernát-átjáró néven ismert, és amely az olaszországi Aostától a svájci Valais kantonig szeli át a Pennini-Alpokat.
Néhány évvel később egy másik fogadót is alapítottak a Graiai-Alpok egyik átjáróján, amely Kis Szent Bernát-hágó néven ismert. Mindkét szálláshely pápai jóváhagyással, rendi kanonokok vezetésével működött, védőszentjük Myrai Szent Miklós, az utazók védőszentje volt.
A szállók számtalan utazónak biztosítottak szállást, élelmet, az Alpokon átvezető útjuk során megsérülteknek pedig orvosi segítséget. A kanonokoknak, akiknek adományokra is szükségük volt a megélhetéshez, hűséges segítőik voltak a bernáthegyi kutyák.
Ezek a kifejezetten az Alpok hideg időjárási körülményeire kitenyésztett, nagytermetű és kiegyensúlyozott természetű kutyák nagy segítséget jelentettek az utazók megmentésén fáradozó kanonokoknak. Egyes kutyák egy életen át akár 40 embert is megmentettek a lavináktól. Az első megörökítése egy bernáthegyi kutyának 1690 körül készült, Salvator Rosa olasz festő egyik festményén. A mai bernáthegyi kutyák másképp néznek ki, mint azok, amelyek a múltban életeket mentettek, mivel a fajtát a molosser fajtákkal keresztezve „finomították”, kecsesebbé tették, hogy megfeleljenek a kutyakiállítások kritériumainak. De, ahogy a képek mutatják, a mai bernáthegyiek még mindig őseik ikonikus barna-fehér bundáját viselik, és természetük ugyanolyan szelíd.
A Szent Bernát szállók napjainkban már nem játszanak olyan nagy szerepet, mint az elmúlt évszázadokban. Az Olaszországból Svájcba átkelni szándékozók ma már biztonságosan áthaladhatnak a csaknem 5800 méter hosszú Szent Bernát-alagúton, a modern technika csodáján, amely a be- és kijárat mindkét oldalán lavinavédelemmel van felszerelve.
De Szent Bernát továbbra is erősen jelen van az Alpokban. Miután 1681-ben szentté avatták, XI. Pius 1923-ban az Alpok védőszentjének ismerte el, és pártfogása ma kiterjed az alpesi sízőkre, snowboardosokra, túrázókra és hegymászókra. A nevéhez fűződő kis szentélyek Franciaországtól Olaszországig az Alpok egész területén megtalálhatók. A svájci területen, az ÉSZ 45,86918° / KH 7,17109° alatt még mindig működő Szent Bernát Hospice pedig mintegy 35 kanonok irányításával Európa egyik legősibb hegyi menedékhelye.
A Szent Bernát Hospice ma is látogatható
A Szent Bernát Hospice meglátogatásához a [email protected] címen vagy a +41 27 787 12 36 telefonszámon kell jelentkezni. Nyáron autóval elérhető, télen azonban csak hótalpakon vagy pályán kívüli síeléssel lehet megközelíteni Gignod, Etroubles, St. Oyen és St. Rhémy-en-Bosses településekről.
Fordította: Marek Éva
Forrás: Aleteia
