Lépj kapcsolatba velünk

Életmód

Az 5 „K”: érvek, amiért érdemes katolikusnak maradni

Közzétéve

Fotó: Cathopic

… és amiért – egyikük kivételével – önmagában egyik érv sem elegendő.

A Pew Research Center nevű független amerikai agytröszt nemrég közzétett adatai szerint a kereszténység hanyatlása egyre gyorsabban folytatódik az Egyesült Államokban, különösen a fiatalok körében. Az elmúlt évtizedben az önmagukat kereszténynek vallók száma 77%-ról 65%-ra csökkent, míg a nem vallásos felnőttek száma 17%-ról 26 %-ra emelkedett.

A csökkenés különösen súlyosan érintette a katolicizmust. Egy új megtérő emberre 6,5 vallását elhagyó jut. A felnőtt lakosságnak csupán 20%-a tartja magát katolikusnak, egy korábbi tanulmány szerint pedig a megkérdezettek 13 %-a azt mondta, régebben katolikus volt, de már elhagyta vallását. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a két szám hamarosan össze fog érni, találkozni fog, sőt, az eddigi magasabb szám (az aktív hívőké) immár alacsonyabb lesz, mint az egyházat elhagyóké.

A Katolikus Egyházat elhagyók indokai között természetesen sok eltérő magyarázat található. Azonban valamennyi indoknak van egy közös vonása: az elpártolás mellett szóló érvek súlyosabbnak bizonyultak a maradás mellett szólóknál.

Vajon mik lehetnek ezek az érvek? A kérdésen gondolkodva 5 klasszikus „K” indokra jutottam, amelyek miatt a katolikusok megmaradnak katolikusnak, kitartanak hitük mellett. Mindegyikük a katolikus életmód értékes és fontos aspektusait képviselik. A kérdés azonban az, hogy végső soron elég erős érvek-e ahhoz, hogy híveink megmaradjanak hitükben.

1. Kultúra

Az első ok az, hogy a katolicizmus nagyon szoros kapcsolatban áll kultúránkkal – lett légyen az a kultúra ír, lengyel vagy mexikói katolikus. Kultúránk, történelmünk szentjei, himnuszaink, egyházi énekeink mélyen zsigereinkben gyökereznek. Az egyházi ünnepek és liturgia fejlődésével együtt alakultak ki családi, iskolai és társasági szokásaink. És bár a szentségek kiszolgáltatásai a szertartásokhoz kötődnek, a köztudatban mégis kialakult egy „ennek így kell lennie” érzés. A katolicizmus jelenti az otthon melegét, és ha ennek hátat fordítanánk, akkor egyúttal történelmünket is megtagadnánk.

Bárki, akit ebben a szellemben neveltek, még ha „lazábban is”, de érzi ennek a következményeit. De vajon ez elegendő kényszerítő erővel bír, hogy katolikusok maradjunk – vagy legalább egyike legyen a kényszerítő okoknak? A Nyugat erősödő globalizálódásával és iparosodásával egyidőben a családi és baráti kötelékek lazábbá váltak, a helyi kultúra súlya messze nem olyan jelentős, mint volt hajdanán. Manapság sok fiatal nem érez szoros kapcsolatot önkifejezése, kultúrája és katolikus volta között – így ez a tényező nem jelent gátat.

2. Közösség

Egy másik klasszikus érv, hogy a katolicizmusnak közösségalkotó ereje van. Ez megnyilvánulhat a szentmiséket követő fiatal felnőtt csoportos összejövetelekben, családi találkozásokban, vagy a különböző plébániai tevékenységekben, melyek önkéntesen szolgálják a helyi közösségeket.

Ezeket a nagyszerű dolgokat mind kínálja a Katolikus Egyház, és mindezeknek nagyon fontos szerepe van Isten országának építésében és gazdagításában. De ha az alapvető célunk az, hogy közösségi élet részesei legyünk, ezt az élményt számtalan más helyi egyházban vagy közösségben is megtalálhatjuk – gyakran sokkal érdekesebb és újszerűbb módon. Ezen túlmenően pedig meg kell említsük az internetet is, mely lehetővé tette, hogy az emberek helyi közösségeikből kilépve érdeklődési körüknek megfelelően bárkivel, a világ bármely pontján összeköttetésbe kerüljenek. Szóval, ha valaki közösséget keres, akkor az Egyház csak egy lehetőség a sok közül.

3. Kapaszkodó

A harmadik vonzó indok, hogy a katolikus vallás számos megbízható kapaszkodót nyújt bizonytalan világunkban. A vallásos élet – gyakran a kultúra és közösség által is megerősítve – pozitív pszichológiai erőt ad, amint ezt a tudomány és közvéleménykutatási adatok egyaránt megerősítik. Gyönyörűségei között vannak olyan tényezők, mint a jó közérzet, a családi élmények és a biztonság érzése.

Sötétség és megpróbáltatások közepette a hit számtalan embernek nyújtott kapaszkodót, ezt egy pillanatra sem szeretném alábecsülni. De ha végső soron kapaszkodót keresünk, miért nem más felekezetnél tesszük ezt, amelyik talán nagyobb mértékben kecsegtet ezzel? Tulajdonképpen miért nem felejtjük el ezt az egész hit dolgot, és keresünk inkább vigasztalást az alkoholban, az evésben, szexben, utazásban, szórakozásban? Ezek nem járnak annyi lemondással és nem igényelnek akkora önuralmat, mint amennyit a kereszténység megkövetel. C.S. Lewis azt mondta, „ha olyan vallást keresel, amelyben „kényelmesen ellehetsz”, semmiképp sem ajánlom a kereszténységet”. Ugyanebben az összefüggésben viszont XVI. Benedek pápa ezt mondja: „A világ a kényelmet kínálja. Az embert azonban Isten nem kényelemre teremtette. Hanem arra, hogy növekedjen és naggyá váljon”.

4. Kódex, útmutató az élethez

A negyedik érv az, hogy az Egyház világos útmutatást ad az egyénnek és a családnak, mintegy keretet adva ahhoz, hogyan strukturálja az életét – ahogyan azt az ex-katolikus Joe Rogan nemrégiben kifejtette. A világ gyakran nagyon zavaros, az erkölcsi relativizmus olyan mértékben terjed, hogy lassan mindent ural, azonban a katolikus plébániák és iskolák még mindig a hagyományos értékeket képviselik és ültetik a gyermekekbe: az önzetlenséget, szolgálatot, fegyelmet. Ezek által az Egyház fontos mentőövet nyújt az ember számára, mint élő, tanító intézmény, világosan kinyilatkoztatva és iránymutatást adva ahhoz, hogy mi a helyes és mi helytelen.

Ez szintén nélkülözhetetlen. Ha katolikus voltunk lényege a lelki egyensúlyunk megteremtése a világban tomboló erkölcstelenségben, a mérleg mindig pozitív lesz. Az Egyház nem csupán képviseli a tradicionális értékeket; hanem olyan szigorú elvárásokat is megfogalmaz, különösen a szexualitás területén, amelyek az átlagos 21. századi ember számára egyre nehezebbeknek, túlságosan eltérőeknek tűnnek. És az Egyház nem csupán megparancsolja nekünk, hogy erkölcsösen éljünk; hanem megköveteli az állandó szeretetet is ami, ahogyan Dosztojevszkij megfogalmazta, „kemény és félelmetes dolog” lehet. Az Egyház nem csak jó polgárokat, de szenteket akar látni.

5. Katolicizmus

Az ötödik „K”, mint érv a katolicizmus mellett, a katolicizmus maga. A szentségek, a szentek, a liturgia, a művészet, a teológia, a filozófia, a történelem – a gyönyörűség, jóság és igazság megannyi formáját varázsolja elénk, táplál minket és kiküld bennünket vissza egy olyan világba, ahol a „jót hirdethetjük”, még egy olyan sötét időszakban is, amely kétségtelenül nehéz az Egyház számára.

És a Katolicizmus középpontjában áll még egy „K”: maga Krisztus. Az Egyház dicsősége nem esendő tagjaiban és a csökkenő lélekszámban rejlik, hanem Annak a dicsőségében, aki megváltotta az emberiséget. Az Egyház, ahogyan azt Pál megfogalmazta, Krisztus titokzatos teste.

Fotó: Cathopic

Következtetések

Az első négy „K” valóban értékes és fontos érv; erős vonzerőt jelenthetnek az embereknek, hogy átlépjenek a katolicizmus kapuján. De csupán önmagukban – sőtmég együttesen is – nem nyújtanak elegendő támaszt az embereknek. A társadalom szekularizálódása, a „semlegesnek maradás” előretörése, valamint az Egyházon belüli botrányok erősen megrendítették a hithű katolikusokat is. És az ötödik „K” nélkül, mely a valódi mély és erős kapcsolódást, valamint a maradásra való okot jelenti, egyre több katolikus fog nyomós okot találni arra, hogy elforduljon az Egyháztól.

A következmények egyértelműek. Egy olyan katolikus család vagy egyházközösség, melynek célja csupán a kultúra megélése, a közösség építése, kapaszkodó és útmutató nyújtása a híveknek mára kevésnek bizonyul. Ellenben egy olyan katolicizmus, melynek középpontjában az egyetlen igazán szükséges dolog (Lk 10:42) – az isteni elsőszülött, Krisztus nyújtotta valódi kincsek tára – áll, éppoly vonzó tud maradni, mint hajdanán.

Mindez azonban nem hagy bennünket magunkra egy elvonatkoztatott, spiritualizált térben – egyáltalán nem. C.S. Lewis mondásának parafrázisaként úgy is fogalmazhatunk: a katolikus hívők a Katolikus Egyházban megkaphatják a katolikus életformának minden egyéb aspektusát: az Egyház körül virágzó és lüktető kultúrát, az alapigazságon alapuló eleven közösségi életet; mély vigasztalást, melyet Jézus Szentséges Szíve áraszt ki ránk, és azt a kegyelmet, hogy életünket az Ő kiáradó szeretetének fényében alakíthatjuk. Még az is könnyen előfordulhat, hogy eddig soha nem tapasztalt módokon részesülhetünk mindebben – olyan szokatlan katolikus újítások formájában, melyek inkább alakítják, nem pedig majmolják a körülöttünk levő világot.

Korunk nagy kihívása az, hogy vállaljuk ezt a kockázatot.

Írta: Matthew Becklo / Aleteia

Fordította: Kántorné Polonyi Anna

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű