Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

„Az Egyház megújításáért”

Közzétéve

Rudolf Voderholzer regensburgi püspök és Ferenc pápa - Fotó: Susanne Brucker / CNA Deutsch

Rudolf Voderholzer regensburgi püspökről, új könyve kapcsán

Kortársaink közül sokan úgy vélekednek, hogy a keresztény hitnek már csak egyfajta kulturális-nosztalgikus jellege van. Aki pedig az egyházat nem ismeri el a szentségek hordozójaként, és csak a jelenben él, az nem gondolkodik elég nagy távlatokban. A Római Katolikus Egyház nincs fent az UNESCO világörökségi listáján, és nem is a Nyugat kultúrtörténetének a múzeuma. Az Egyházzal kapcsolatosan a lényegre kell összpontosítanunk. Azaz a mai keresztények – az egyház tagjai és a világi hívők – küldetésére és feladatára, amint ez Rudolf Voderholzer regensburgi püspök „Az Egyház megújításáért” c. új kötetében összegyűjtött lelki bátorításaiból is markánsan, célratörően és világosan, mégis hétköznapi katolikus értelemben kiderül.

A könyvben a XVI. Benedek pápa által 2012-ben Szt. Wolfgang püspöki székhelyére kinevezett és 2013-ban püspökké szentelt Voderholzer, a trieri teológiai fakultás egykori dogma- és dogmatörténet tanára világosan állást foglal a posztmodern, különösen a szinódusi útnak nevezett, az egyházban, a teológusok körében és a médiában is sokat emlegetett egyházmegújítási elképzelések kérdésében. A püspök, akinek nézetei a legjobb értelemben véve az Egyház által vallott hitben gyökereznek, és aki a II. Vatikáni Zsinat teológiai tételeivel is tisztában van, szót emel egy új dinamika, a hit elmélyítése, az evangelizáció és a Jézus által alapított Egyházhoz való hűség mellett. „Az Egyház hitelességének visszanyeréséhez erősebb hitre, Isten szavával szemben engedelmességre, de mindenekelőtt az egyházi szentség megélésére van szükség.” A püspök elutasítja az Egyházat megrázó, ahhoz méltatlan szexuális botrányoknak az egyházpolitikai célokra való kiaknázását, és megerősíti, hogy „nem a katolikus szexuális erkölcs vezetett […] a sajnálatos bűncselekményekhez, hanem annak notórius semmibe vétele.”

Voderholzer magáénak vallja az egyház erkölcsről szóló tanítását: „Aki manapság még mindig úgy gondolja, hogy meg kell óvnia az embereket az egyházi erkölcsi tilalmaktól, az ahhoz a vészjelzőhöz hasonlatos, amely a tűz eloltása után jelzi a tüzet, holott a valóságban már árvíz fenyeget. Itt mégiscsak arról van szó, hogy az embereket nem utolsósorban a társadalomban kétségtelenül túlzott mértékben jelenlévő szexualitás negatív hatásaitól kell megvédenünk.”

A püspök nézetei egészen közel állnak XVI. Benedek pápa megfigyeléseihez és elemzéseihez, és legalább ugyanennyire egyeznek Ferenc pápának az új evangelizáció és az Egyház Jézusban való megújítása mellett mondott beszédeivel. Szintén nagyon fontosnak tartja, ahogyan Szent II. János Pál pápa is, „a házasság spiritualitásának erősítését” és a házasság szentségére való törekvést. Az Egyház szent, de nem azért, mert „csupa tökéletes és minden szempontból feddhetetlen emberből áll.” „Az Egyház szentsége alatt nem a tagjai szentségét kell érteni, hanem azt az isteni ajándékot, amely a szentséget az emberi gyarlóságba helyezi. Az Egyház az, amely gyarló emberek közvetítésével Isten szavát juttatja el hozzánk, és amely az élet kenyerét és az üdvösség kelyhét adja nekünk. Amely lehetővé teszi, hogy a Szentmisében az Úrral találkozhassunk, és nem azért, mert mi úgy akarjuk, hanem mert az Úr az Egyházon keresztül önmagát adja nekünk ajándékba.”

Nem az egyházi struktúrákról kell itt vitázni, és nem is az Egyházat kell valamiféle mondvacsinált bibliai magyarázattal a modern világhoz igazítani, ami nem jelent egyebet, mint az Egyház mindenkori tanításától való eltérést, hanem a hit hírnökeire van szükség, akik a feltámadásról tesznek tanúbizonyságot.

Voderholzer püspök tavalyi húsvéti prédikációjában így fogalmazott: „Manapság ugyanúgy szükség van képzett tanúkra, mint a régi időkben is, akik a feltámadt Jézus közelében és a vele való barátságban éltek, és onnan mentek ki az emberek közé, a mondanivalójukkal pedig képesek voltak az emberekben a hit tüzét lángra lobbantani és azt táplálni. Az ilyen tanúságtétel semmiképp sem volt az apostolok kiváltsága, hanem minden keresztény feladata.” Az Egyház magját a tanúk közössége alkotja: az Egyház nem valamiféle rendi közösség vagy gyűlés, ahol a hitigazságokat a többség szavazata alapján módosítani lehet vagy éppenséggel akár ki is lehet iktatni.

A püspök kiáll a papi nőtlenség, engedelmesség és szegénység mellett. Szerinte nem látszatszegénységre, hanem hiteles és a lelkiségben gyökerező szegénységre van szükség, a papi hivatás spirituális kisugárzása és jövője érdekében is. Lomha, tétlen elteltségből – és ez a világiakra is igaz – nem fénylik elő a kívülállók számára a hit öröme.

A házasság szentségét Voderholzer ugyanígy védelmébe veszi, a genderelmélet dogmáitól pedig elhatárolódik. A „keresztény Nyugat” fogalmát pozitív értelemben használja, amikor kijelenti, hogy „Európának egy közös szellemisége, lelke van. Ez a szellemiség tette hazánkat annyira élhetővé és szeretetre méltóvá, ez a szellem pedig nem más, mint a keresztény hit. Nagyon fontos, hogy ezt a szellemiséget ne hagyjuk kihunyni, hanem jó kedvvel éljük meg.”

Franz Josef Strauß halálának 25. évfordulóján, 2013 októberében Voderholzer pozitív értelemben tett említést a mindig jókedvű egykori bajor miniszterelnökről, aki „soha nem tagadta meg vallásos gyökereit, és nem kért bocsánatot azért, hogy hisz.” Majd hamiskás mosollyal fűzte hozzá: „Strauß gyakran imádkozott latinul. Humán végzettsége volt, ezért a latin nyelvtudás tekintetében bármelyik pappal vagy püspökkel felvehette a versenyt.”

Rudolf Voderholzer püspök új könyve bátorítást és számos megfontolásra érdemes, eredménnyel kecsegtető ötletet ad olvasóinak a hit elmélyítésére. Az olvasásra feltétlenül érdemes kötet ugyanakkor egy olyan püspök erőteljes, nagy hatású és az olvasót megérintő hitvallása, aki pontosan tudja, hogy a hivatása az evangélium hirdetése és az Egyház tanításaihoz való hűség. Manapság nagyon nagy szükség lenne ilyen bátran fellépő és tanító főpásztorokra, mint Rudolf Voderholzer.

Forrás: CNA

Fordította: Frick József

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
1 Hozzászólás

1 Hozzászólás

  1. sebestyén péter

    2020-06-02 at 08:26

    Le a kalappal!

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírdetés Élő szentmise közvetítések

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű