Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

Az Egyházellenes EU – Miért látja jónak a katolikus képviselő, hogy a Brexit megvalósuljon?

Közzétéve

Brexit és az EU - Fotó: briefingsforbrexit.com

A nagy kérdés, hogy az Egyesült Királyság miként fogja elhagyni az Európai Uniót és milyen feltételekkel, a 2016-os népszavazást követően monopolizálta a brit politikát. Politikai és kulturális megosztottságot szült az Egyesült Királyságban a válaszkeresés. Sokan azzal érvelnek, hogy az Európai Unióból való kilépéssel nem pusztán egy politikai struktúrának fordítanak hátat a britek, hanem egyben feladják elköteleződésüket a nemzetközi együttműködések mellett is.

Az Egyháznak nincs semmilyen hivatalos álláspontja a Brexitről, de a püspökök több alkalommal fejtették ki véleményüket: legtöbb esetben, az Unióban való maradást pártolták. Az angol Paul Gallager érsek, aki a Szentszék Államokkal való Kapcsolatok Részlegének államtitkára, kevéssel a népszavazás előtt a következőt mondta a brit kilépésről: „nem egy olyan lépés, amely Európát erőssebbé teszi.”

Ahogyan a legtöbb politikai kérdésben, a katolikus hívek szabadon dönthetnek lelkiismeretük szerint, és Britanniában mind az ellenzők, mind pedig a pártolók között találunk katolikusokat.

Jacob Rees-Mogg képviselő úr az egyik legismertebb katolikus politikus az Egyesült Királyságban. Egyben ő az egyik legmeghatározóbb hang, amely pártolja a Brexitet. A CNA hírügynökségnek beszélt arról, hogy katolikus szemmel miért érdemes távozni az Európai Unióból, és miért nem tartja meglepőnek, hogy sokan az Egyházból pártolják az EU-ban maradást.

Úgy gondolom, van egy nagy adag elavult szeretet az Európai Unióval szemben a gyökerei miatt” – fejtette ki a CNA hírügynökségnek.A projektet az alapító államokból származó Keresztény Demokraták kezdeményezték, és egy keresztény és demokratikus ethoszt akartak létrehozni.”   

Rees-Mogg képviselő úr azonban megjegyezte, hogy az Unió eredetileg egy demokratikus és keresztény víziója volt Európának, azonban mára ez az örökség régen lekopott.

Térképen a Brexit – Fotó: publicdomainpictures.net

Érdemes feleleveníteni, hogy egymást követő pápák nyomatékosan és több ízben kérték, hogy az EU alkotmánytervezetébe (amelyet a Franciák és Hollandok nem szavaztak meg, e helyett jött létre a Lisszaboni Szerződés) utaljanak Istenre vagy a keresztény örökségre, ám ez nem történt meg. Akármilyen is az EU gyökere, mára egy teljesen szekuláris állammá fejlődött.” A képviselő azt is hozzátette, hogy nem nehéz találni példákat a liberális szekularizációra az EU kormányzásában.

2004-ben Rocco Buttiglione-t kinevezte az olasz kormány, hogy az Európai Bizottságban dolgozzon, abban az intézményben, amely törvényeket javasol és irányítja az EU mindennapjait. A kinevezése visszavonásra került, mert az EU politikusai nem tartották megfelelőnek katolikus nézeteit a házasságról, családról és homoszexualitásról – mondván, hogy ezek nem egyeztethetők össze egy magas beosztású pozícióval az EU intézményein belül. A CNA hírügynökségnek kiemelte Rees-Mogg képviselő úr: az EU rendíthetetlenül támogatta az abortusz elterjesztését Afrikában, úgy beszélve erről, hogy „kicsiny, de jelzés értékű” az Unió munkáját és értékeit illetően.

Keresztény szervezet helyett, vagy szekuláris, de semleges helyett is, Rees-Mogg úgy véli az EU sokkal inkább az „aposztázia (katolikus hit teljes megtagadása megj. fordító) irányába halad. Az Egyház mindig is ezt tartotta a legrosszabb esetnek a történelem folyamán. Politikai struktúraként, az EU arra lett kitalálva, hogy demokratikus intézmény legyen, ahol a tagállamok azért mondanak le függetlenségük egy részéről, hogy a közös jót szolgálják.

Nemrégiben Ferenc pápa több ízben beszélt az egyházban felbukkanó „klerikalizmusról”, amikor is a nem elszámoltatható hatalommal való visszaélés azért történik, hogy a hatalmon lévők önmagukért használják fel pozíciójukat. Hasonlóképpen működik az Unióban is – mondja Rees Mogg képviselő úr – olyan mintha egy „klerikális” állam lenne, ahol az emberek akaratát kiszorítaná egy elit.

Ha megnézzük, miként jutnak hatalomra az EU vezetői, akkor azt látjuk, hogy egymást nevezik ki, és egymásnak kell elszámoljanak, nem pedig a népnek. Az Európai Bizottság sokszor az utolsó esélyt jelenti azon politikusoknak, amelyeket elutasítottak a szavazók saját államaikban. Itt egy olyan elitről beszélünk, amelyben egymást segítik a hatalomra. „Csak az Egyesült Királyságról beszélve ott van Chris Patten és Neil Kinnock, akik elveszítették itthon a választásokat, de az Európai Bizottságban olyan felhatalmazást kaptak, amelyet még soha saját hazájukban. (…)”

A Katolikus Egyház alapvető szociális tanítása szerint a szubszidiaritás értelmében kell megszervezni a helyi Egyházat, hogy a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten hozzák, ezáltal biztosítva az elszámoltathatóságot. Emellett érvényes az is, hogy az ilyen döntés a legjobban fogja szolgálni a helyi közösséget. Ez a szemlélet bele van építve több alapító okiratába az EU-nak.

Azonban a képviselő figyelmeztetett: az Unió olyan törvénykezései, amelyben előírja a szubszidiaritást, semmire sem garancia. „A szubszidiaritás elvét kezelem a legnagyobb óvatossággal. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a legcentralizáltabb intézmény a világon az a nemzetállam, amelyben a hatalom a választások révén a nép kezében van. Ez az intézmény tudja tehát a legjobban megvédeni a nép érdekeit.” (…)

Egyelőre Theresa May miniszterelnök asszony próbálkozásainak kimeneteléről – melyben mindkét fél számára előnyös Brexitet kíván elérni –, csak találgatni lehet. Rees Mogg képviselő úr azonban egyértelműsítette: folytatja munkáját, hogy Anglia megszabadulhasson az EU elitista intézményétől. „A demokráciában elsődleges feladata a kormánynak, hogy megvédje a nép szabadságát. Ugyanakkor a nép első szabadsága az, hogy számon kérheti vezetőit” – nyilatkozta a politikus.

Forrás: CNA Fordította: Enyedi László

A Katolikus.ma fordítókat keres. Ha te is részt vállalnál fordítóként ebben a médiamisszióban, akkor várjuk jelentkezésedet ide kattintva.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

A rendszerváltás után 3 évvel születtem Erdélyben. Katolikus hitem adja életem alapját. Alapszakos bölcsész vagyok, mesteri diplomámat Nemzetközi tanulmányokból fogom megszerezni. Pilinszkytől hallottam Rilke gondolatát először: "Rettenetes, hogy a tényektől sohasem tudhatjuk meg a valóságot." Ez az idézet adja meg cikkeim hangvételének és szemléletének világát. Meggyőződésem, hogy a nemzet jövője az egészséges családokon, mint a társadalom alappillérén múlik a teljes Kárpát-medencében.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű