fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Bemutatjuk

Az internet püspöke: Robert Barron

Közzétéve

Barron püspök a 2015-ben tartott Csalágok Világtalálkozóján Philadelphiában - Fotó: CNS photo/Jeffrey Bruno

Robert Emmet Barron Chicagóban egy háziasszony és egy nagy cég kereskedelmi vezetője gyermekeként született 1959. november 19-én. Gyermekkorát testvéreivel együtt Chicago elővárosában, Western Springben töltötte.

A dominikánus Fenwick High School középiskolába kerülve már az első évben felfedezte magának Aquinói Szent Tamást és műveit. Az érettségit 1977-ben már a bencés Benet Academy koedukált középiskolában tette le. Érettségi után a Washington városi Amerikai Katolikus Egyetemen (Catholic University of America – CUA) hallgatott filozófiát, ahol szakdolgozatának témája Marx Károly politikai filozófiája volt. Ezután kezdte meg teológiai tanulmányait a chicagoi St. Mary of Lake Katolikus Egyetemen. 1986. május 24-én a chicagoi püspökség papjává szentelték, majd az Illinois állambeli Park Ridge városkában található St. Paul of the Cross plébániára helyezték, ahol 1986 és 1989 között szolgált káplánként. A Párizsi Katolikus Intézet (Institut Catholique de Paris) doktori iskolájában folytatta teológiai tanulmányait, ahol 1992-ben teológiai doktorátust szerzett. Tudományos doktori dolgozatának témája Aquinói Szent Tamás potenciáról vallott elméletének elemzése volt Paul Tillich dogmatikájának fényében.

A teológia doktora cím megszerzése után Robert Barron 1992 és 2015 között szisztematikus teológiát tanított egykori iskolájában, a chicagoi St. Mary of Lake Katolikus Egyetemen, ahol 2012-ben rektornak nevezték ki. Előadói tehetsége és tudása sokak figyelmét felkeltette, így számos más egyetemre is meghívást kapott, hogy vendégprofesszorként előadásokat tartson, például a Notre Dame Egyetemen Párizsban, az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen Rómában és a vatikáni Pápai Észak Amerikai Egyetemen is.

Ferenc pápa 2015. július 21-én nevezte ki Robert Barront a Mauritaniai Macriana címzetes püspökévé és a Los Angeles-i érsekség segédpüspökévé, majd szeptember 8-án José Horacio Gómez Los Angeles-i érsek szentelte fel. A szentelési szertartáson Gómez érsek külön kiemelte, hogy Barronnak a média alkalmazásához való kiváló érzéke és a fiatalok, a nem hívők, a hitehagyottak és a más vallásúak kezeléséhez való tehetsége mennyire hasznos az érsekségnek, és ezzel az egész egyháznak.

Barron püspök angol anyanyelve mellett folyékonyan beszél franciául, spanyolul, németül és latinul is.

Fotó: denvercatholic.org

A püspök médiamunkája

Barron püspök a tanítás mellett számtalan könyvet és újságcikket írt, valamint sok filmet és videót készített. Amerikában és a világ különböző országaiban rendszeresen tart előadásokat, és sok egyházi és világi újság szakértőjeként működik közre az egyházzal és a kultúrával kapcsolatos témákban. Vasárnaponként önálló rádióműsort vezet, és 2010-ben a WGN America csatornán rendszeres vasárnapi tévé showt indított Word on Fire with Father Barron címmel. Fulton John Sheen érsek után, (akiről korábban már közöltünk ismertetést a Katolikus.ma oldalán), azaz az ötvenes évek óta Robert Barron az első katolikus pap Amerikában, aki a kereskedelmi televíziókban rendszeres műsorokkal jelentkezik. Műsorainak témái a mozifilmek, a művészet és a filozófia, általánosságban véve a kultúra különböző irányzatai. A nem keresztény szerzők műveivel is szívesen foglalkozik. Beszélgetéseiben előszeretettel idézi Aquinói Szent Tamás, Thomas Merton, Bob Dylan, Abraham Lincoln, Fulton John Sheen, John Henry Newman, Gilbert Keith Chesterton, Dorothy Day és Flannery O’Connor szavait.

2010-ben Barron püspök díjnyertes dokumentumfilmet készített Catholicism (Katolicizmus) címmel, amely 16 országot beutazva a Katolikus Egyház történetét mutatja be. A film folytatása 2013-ban készült el Catholicism: The New Evangelization (Katolicizmus: az új evangelizáció) címmel.

Az evangelizáció érdekében a püspök 2000-ben Word on Fire néven alapított egy katolikus nonprofit szervezetet. A szervezet honlapján (https://www.wordonfire.org/) napi elmélkedést, cikkeket, előadásokat, homíliákat és kommentárokat találunk, de tíz éve már élő közvetítésekben is meghallgathatjuk a beszédeit és a vendégekkel folytatott beszélgetéseit. 2015 óta Barron már a honlapján is heti rendszerességű showműsort sugároz The Word on Fire Show címmel, amely szintén élőben nézhető meg.

Barron püspök forgatáson – Fotó: IMDB

A püspök, illetve az általa vezetett evangelizációs szervezet honlapját milliók látogatják. Az élő közvetítések hallgatóinak száma 10 ezer felett van, a kapcsolódó levelezőlistára pedig mintegy 350 ezer ember iratkozott fel.

A közösségi médiákon jelenlévő katolikusok között a követők száma alapján Barron püspök toronymagasan a legnépszerűbb: a Facebookon mintegy 1.700.000 millió, a Youtube-on 228.000, az Instagramon 160.000, a Twitteren pedig kb. 154.000 követője van, ezért méltán nyerte el az internet püspöke becenevet.

A püspök videóinak száma 400 felett van, melyeket a saját Youtube-csatornáján eddig 48 milliószor néztek meg.

Barron püspök erejét megfeszítve mindent megtesz a hit terjesztéséért, az egyházért, az emberek hitének megerősítéséért. Az amerikai Katolikus Egyházat megrázó botrányok utáni tömeges kilépéskor jelentette ki, hogy

„nem azért vagyunk katolikusok, mert a vezetőink hibátlanok”,

és

„nem a papok kedvéért vagyunk és maradunk az egyház tagjai, hanem mert a katolicizmus alapját az adja, hogy egyedül a Jézus által alapított egyház hivatott a szentségek kiszolgálására. Ez olyan, mint egy kincs, és ezért nem hagyjuk el az egyházat.”

„Jézust kell követnünk és az ő egyházáért kell harcolnunk”

– fejtette ki videóüzenetében.

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.

A budapesti Piarista Gimnáziumba jártam, vasútgépész, műszaki szakoktatói és fordítói végzettségem van. 30 évig mozdonyokkal foglalkoztam, de 10 éve már csak fordítok. Nős vagyok, két nagy gyerekem van. Az életemben több-kevesebb sikerrel mindig is a keresztény értékeket próbáltam követni. Örülök, hogy közreműködhetek a Katolikus.mánál, és az önkéntes munkámmal hozzájárulhatok a keresztény hit terjesztéséhez.

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Bemutatjuk

Robert Sarah – a bíboros, aki halállistán volt

Közzétéve

Szerző:

Szeptember 8-án a Budapest-Gazdagréti  Szent Angyalok plébániatemplomban misézik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson részt vevő  Robert Sarah guineai bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció nyugalmazott prefektusa.

Sarah bíboros hazáján kívül Elefántcsontparton, Franciaországban, Szenegálban, majd a római Gregoriana Pápai Egyetemen végezte tanulmányait. Majdnem jezsuita szerzetes lett, de Guinea égető paphiánya miatt hazatért országába, és egy tengerparti kisváros, Boké káplánja lett. 1969-ben, VI. Pál afrikai látogatásán mély benyomást gyakorolt rá a pápa néhány szava:

„Krisztus új hazája Afrika. Ti, afrikaiak, mostantól a magatok misszionáriusai vagytok!”

Sarah állandó kötelességének érezte, hogy Afrikát megvédje a nyugati elvilágiasodás és a globalizáció veszélyeitől. 34 évesen ő lett a katolikus Egyház legfiatalabb főpapja, amikor 1979-ben II. János Pál pápa kinevezte a guineai főváros, Conakry érsekévé. A következő években erőteljesen fellépett az országban kénye-kedve szerint uralkodó kommunista diktátorral, Sékou Touréval szemben. Touré ki akarta iktatni a fiatalokra nagy hatással levő fiatal papot, és halállistájára tette, de még mielőtt intézkedhetett volna, sztrókot kapott és amerikai kezelése során meghalt. „Isten gyorsabb volt, mint Sékou Touré. Azt akarta, hogy maradjak még egy kicsit” – emlékezett vissza Sarah bíboros.

2001 után a Vatikánba került, több tisztséget is viselt a Római Kúria hivatalaiban. Titkára volt a Népek Evangelizációjának Kongregációjának, elnöke a Szentszék karitatív tevékenységét koordináló „Cor Unum” Pápai Tanácsnak, prefektusa az Istentiszteleti és Szentségi Kongregációnak, továbbá tagja a Szentek Ügyeinek Kongregációjának és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának. 2010-ben XVI. Benedek pápa kreálta bíborossá.

Sarah bíboros a katolikus egyházon belül konzervatív nézeteiről ismert. A hagyományos katolikus tanítás, a családi értékek és a papi cölibátus védelmezője. Nyilatkozataiban elítéli a lanyhuló morál megnyilvánulásait: a megkönnyített válásokat, a melegházasságot, a radikális feminizmust, az abortuszt és az eutanázia támogatását. Markáns véleménye van a német egyház különutas törekvéseiről. Úgy látja, hogy a nyugati egyházak némelyike olyan megoldásokat szeretne bevezetni, amelyek gyökeres ellentmondásban állnak Jézus és az egyházi tanítóhivatal tanításával.

2015-ben a családügyi püspöki szinóduson Sarah a gender ideológiát és az iszlám fanatizmust nevezte a mai kor két legnagyobb fenyegetésének. Az iszlám, véleménye szerint, mindenekelőtt Európa azon társadalmaira veszélyes, „amelyeknek már nincs igazi identitásuk és vallásuk. Azok, akik megtagadják a saját hagyományukból, kultúrájukból, vallásukból fakadó értékeket, el fognak tűnni, ugyanis elvesztették a motivációjukat, energiájukat és még magát az akaratot is, hogy megvédjék a saját identitásukat.” Véleménye szerint az iszlámmal lehetetlen teológiai párbeszédet folytatni, mert a két hit alapvetései erősen eltérnek, de praktikus együttműködés – például a gender-ideológiával szemben – elképzelhető.

Sarah bíboros szerint az egyház igazi, égető feladata az evangelizáció, nem pedig az, hogy politikai problémákra, például a migrációra vagy a szegénységre kínáljon megoldásokat.

 „Elképzelhetetlen, hogy egy keresztényt ne lehessen bevonni a hit átadásának munkájába. A klerikus azért van ezen a Földön, hogy Istenről beszéljen, Istent szolgálja, és semmi másért.”

A botrányokra éhes sajtó előszeretettel kutakodik a „konzervatív” Sarah és a „liberális” Ferenc pápa közötti konfliktusok után. 2020-ban, amikor betöltötte 75. életévét, Sarah benyújtotta lemondását, amit Ferenc pápa 2021. február 20-án el is fogadott. A kettejük közötti ellentétre különböző feltevések láttak napvilágot, köztük felmerült az is, hogy egész egyszerűen emberileg nem rokonszenveznek egymással. Komoly doktrinális ügyekben (cölibátus, női papság, válás) nem voltak valódi konfliktusaik. 2021. márciusi interjújának (“Io contro Francesco? Sciocchezze. Al Papa si obbedisce”. Intervista al cardinale Robert Sarah | Il Foglio) már a címe is sokatmondó: “Én Ferenc ellen? Képtelenség. A pápának engedelmeskedni kell.” Erről az interjúról bővebben már hírt adtunk („Soha nem szálltam szembe a pápával” – Sarah bíboros első interjúja távozása óta | Katolikus.ma). Ugyanakkor örömét és háláját fejezte ki, amiért lemondását a pápa elfogadta.

Sarah bíboros távolról sem ismeretlen a magyar hívő közösség körében. Barsi Balázs fordításában a Szent István Társulatnál négy könyve is megjelent. 2019-ben elnyerte a teológiai kategóriában a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány által közösen alapított Stephanus díjat, amelyet akkor nem tudott átvenni.

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Bemutatjuk

Szergej Averincev, a keresztény tudós, aki átverte a Szovjet Akadémiát

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Sergey Ptitsyn / Sputnik / Sputnik via AFP

Az ókori irodalom és a bizánci költészet szakavatott tudósának, Szergej Averincev orosz akadémikusnak sikerült titokban visszahoznia a keresztény igazságot a szovjet kultúra hivatalos kiadványainak szívébe. A hit pedagógiáját gyakorolta a hivatalos ateizmus szentélyében.

Szergej Averincev 1937-ben született. Édesapja moszkvai biológus volt, ő pedig klasszika-filológiát tanult. 1968-ban fordításaiért megkapta a Kommunista Ifjúsági Szövetség (Komszomol) Lenin-díját. 1971-ben, 50 évvel ezelőtt vették fel dolgozni a Maxim Gorkij Világirodalmi Intézetbe, amely a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának keretében működött, a szovjet kormány alapította 1932-ben, Sztálin idején.

Szergej Averincev 1991-ig, a kommunizmus bukásáig maradt ebben az intézetben, ahol sok éven át az ókori irodalom osztályát vezette. 1979-ben védte meg doktori disszertációját a bizánci költészetről. Az 1980-as évektől kezdve neve egyre ismertebb lett, érdeklődési köre kitágult az orosz költészet felé. 1987-ben a Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 2003-ban rendes tagjává választották. 1989-ben kinevezték a moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem Történeti és Kultúrelméleti Intézetének professzorává: előadásaira özönlöttek a moszkvai diákok. 1991-től az Academia Europaea, 1992-től az Egyetemes Kulturális Akadémia (Académie Universelle des Cultures) tagja is lett, 2004-től tíz éven át pedig a bécsi egyetem szlavisztikai intézetének professzora volt. 1994-ben, miután már többször találkozott II. János Pál pápával, beválasztották a Pápai Társadalomtudományi Akadémiába.

Keresztény gondolatok terjesztése a szovjet időszakban

1970-re már mintegy harminc cikket sikerült publikálnia a Szovjet Enciklopédiában különféle teológiai témákról, az üdvösségről, a bölcsességről, a teológiáról, az eszkatológiáról és a kereszténység egyéb témáiról. Ennek érdekében a hivatalos kultúra formáihoz idomult, ügyesen elegyítve a görög és a bibliai filozófia fogalmait. A vallási tartalmú cikkek terjesztése a hivatalos brezsnyevi cenzúra ellenőrzése alatt fordulópontot jelentett az ország ideológiai életében. Amikor néhány marxista-leninista oktató felháborodott ellenállásába ütközött, Averincev valóságos bürokratikus gerillaháborút vívott a Szovjetunió Tudományos Ateizmus Intézete és a hivatalos cenzúra ellen. Gyakran mondogatta, hogy “a “gondolat szabadsága” kifejezés igazából egy szerencsétlen szószaporítás, mert a gondolat csak annyiban létezik, amennyiben szabad.

Ügyesen haladt előre, leküzdötte az összes akadályt és kihasználta a Központi Bizottság tanulatlan hivatalnokainak ambícióját. Helyettük írt az ő nevük alatt megjelenő, a spiritualitás nyomait magukon viselő cikkeket, majd velük íratott ajánlásokat önmaga számára, hogy szabadabban írhasson. A Pravdában publikált egy cikket az igazságról, amelyet úgy mutatott be, mint a filozófiai osztály főszerkesztője “nagy munkájának a betetőzését”: ez aztán lehetetlenné tett bármiféle nyilvános támadást a végleges kiadás megjelenésekor… 1986-ban elkészítette az 1988-as oroszországi kereszténység ezeréves évfordulójára tervezett teológiai enciklopédikus szótárat, de a projektet a leningrádi (ma: Szentpétervár) metropolita, Antonij Melnyikov halála miatt leállították.

Az 1960-as évektől 1991-ig Averincev ötven cikket írt a Filozófiai Enciklopédia két kötetébe, hatvanat a hivatalos filozófiai szótárba, és több mint nyolcvanat a világ országainak mítoszairól. 1964-től kezdve a kereszténység történetéről írt egy cikksorozatot, sokatmondó címekkel: “Újszövetség”, “Patrisztika”, “Megtérés”, “Kinyilatkoztatás”, “Ortodoxia”, “Protestantizmus”, “Elrendeltetés”… Értekezett a házasságról és a családról, az irgalmasságról, az egyházi nyelvről, verseket írt, lefordította Máté, Márk és Lukács evangéliumát.

Botrányok és megvágások

Írásai a szovjet években természetesen összeütközéseket váltottak ki a hivatalos materializmus templomának éber őreivel. Záporoztak a feljelentések, és néhány cikkét törölték a jegyzékből, mint például a “Pál apostol leveleit” és “A megtérés fogalma” címűt. A Tudományos Ateizmus Intézetének igazgatója egyszerűen levágta az ortodoxiáról szóló cikk utolsó sorait. A “Kereszténység” című cikket belefojtották egy “vallásszociológus” jelentéktelen függelékébe. Az „Irgalmasság” erősen cenzúrázott és eltorzított formában egy japanisztikával és sinológiával foglalkozó tudós emlékkönyvében kapott helyet. Egyéb cikkeit szirupos világi anyagokba építették bele, minden értelmes vonatkozás nélkül. Ez néha egyenesen groteszk eredménnyel járt, mint például annak a tanulmánynak az esetében, amely “A türkmének filozófiai és társadalmi gondolkodásáról” címet viselte. De Averincevnek mégis csak sikerült néhány sort közölnie az emberi gondolkodás mérföldköveiként bemutatott Szent Ágostonról és Assisi Szent Ferencről, valamint Vlagyimir Szolovjov teológusról és filozófusról, a keresztény egység nagy orosz gondolkodójáról.

Averincev 2003 májusában – röviddel azelőtt, hogy az Orosz Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, s így erről az elismerésről már nem is szerzett tudomást – egy súlyos infarktus után kómába esett. Kilenc hónapig lebegett élet és halál között, míg 2004 februárjában el nem hunyt, egy lelki küzdelemmel teli élet után. A zsidó-keresztény kultúra darabkáit csempészte be a Szovjetunióba, mint egy kirakós játék darabjait, amelyek a hitet közvetítették az “istentelenek” felé.

Kis emlékezésünket zárjuk Averincev egyik költeményével.

Imádság az utolsó óráért

Amikor a halál gúnyosan fölém hajol,
s azt hiszi, ő az, aki utoljára nevet,
amikor izmaim végleg elernyednek,
Uram, a te erőd legyen velem!

Amikor gondolataim is elhagynak, és elmém kimerül,
amikor akaratom elvész,
s elfelejtem még a nevemet is,
a te Neved legyen velem!

Amikor a szó megszakad,
és az egykor sokat szóló nyelv többé nem mozdul,
és a sír szótlan világába száll,
Uram, a te Szavad legyen velem!

Amikor minden, amiről álmodtunk elmúlik,
s éber képzelőerőnk nem olt belénk új törekvést,
amikor a nem-lét rettenete tátja rám a száját,
töltsd be ürességemet önmagaddal, Uram!

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Bemutatjuk

Velankanni, a Kelet Lourdes-ja

Közzétéve

Szerző:

Mintegy húsz millió zarándok keresi fel minden évben Velankanni szentélyét, India dél-keleti részén. Ezáltal Mária megjelenésének ez a helyszíne a világon leglátogatottabbak közé tartozik. A Velankanni Szűz Mária elnevezése Arockya Mâtâ, ami annyit jelent, hogy az Egészség Anyja. Elsősorban a fizikai, pszichológiai és szellemi gyógyulások elnyeréséért imádkoznak hozzá. Ismerkedjünk meg ennek a szentélynek a történetével, amelyet kevéssé ismernek Európában, és amely a májusi ima-maratonban szereplő egyik kegyhely.

A 16. század végén járunk. Egy fiatal fiú gyalogszerrel elindul Velankanni faluból a tíz kilométerre fekvő Nâgappattinamba, hogy gazdájának egy csupor tejet hozzon. A nap perzselően süt, a fiú mezítláb van, nagyon fáradt. Megáll egy tó mellett, hogy szomját oltsa és kicsit megpihenjen. Ekkor megjelenik neki egy szépséges hölgy, akit ragyogó dicsfény vesz körül. Szeretettel néz rá és egy kis tejet kér tőle a gyermek számára, akit karjaiban tart.

A kis pásztorfiú habozik, hogy adjon-e a tejből, ami nem az övé, de képtelen elutasítani a hölgyet, aki olyan bájos és kedves, így szíves örömmel megteszi, amire kéri. A gyermek hálás mosolya mélységesen meghatja. A fiú folytatja útját. Fél, hogy ki fog kapni, mert nem maradt sok tej, elmeséli a történteket gazdájának. Micsoda meglepetés: mikor kinyitják az edényt, felfedezik, hogy csurig tele van!

Néhány évvel később, szintén Velankanniban , a Szent Szűz és a Gyermek Jézus újra megjelenik, ez alkalommal egy bénának, aki írót árul az út szélén, hogy az arra járók szomjukat olthassák. Az indiai fiúhoz közeledve Szűz Mária végtelen kedvességgel újból egy kis innivalót kér tőle, hogy kisfia szomját oltsa. A fiú örömmel nyújt át egy nagy csészével, és a gyermek iszik. Majd Mária megparancsolja a fiúnak, hogy menjen el Nâgappattinamba, és szóljon a falu katolikusainak, hogy ő azt kívánja, építsenek egy templomot. A fiú válaszolni akar, hogy hiszen ő nem képes helyet változtatni, de valami hallatlan erő arra készteti, hogy felálljon, és döbbenten észleli, hogy teljesen meggyógyult. Felépül ezután egy kápolna, ahol elhelyeznek egy fából készült szobrot, Szűz Máriát a Gyermekkel.

Hamarosan özönlenek a zarándokok, keresztények és nem keresztények egyaránt, és számtalan gyógyulás történik. Egy évszázaddal később a Velankanni Szűz Mária megment a viharból egy portugál hajót, amely Sri-Lankába tart. Köszönetképen a hajósok egy nagyobb és tartósabb anyagú templomot építenek.

A tengerre néző szentély ma egy hatalmas épületegyüttes. A gótikus stílusban épült, vakítóan fehér, gyönyörű templomot Szent XXIII. János pápa minor rangú székesegyházzá nyilvánította. A Szent Szűz polikróm fából készült szobrán a Szűzanya egy selymes fényű száriba van öltözve, amit rendszeresen cserélnek. A Gyermek Jézust bal karján tartja és jobb kezében jogart fog.

Az indiai katolikusok nagy tisztelettel vannak az Egészség Anyja iránt, egy nagyon szép novena, kilenced elimádkozásával fordulnak hozzá. Az imádságot mindezidáig nem ismerték Nyugaton, mivel tamil nyelvű volt. Nemrégiben lefordította franciára a Párizsi Külföldi Missziósok közé tartozó egyik atya. A mély spiritualitású szöveg a mariológia remek összefoglalását adja. Ó, Egészség Anyja! Te, kinek mennybeli közbenjárása helyreállítja sok nehézséggel háborgatott szívünkben a békességet, imádkozzál értünk!

Fordította: Dr. Seidl Ambrusné
Forrás: Aleteia

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű