Philip Egan, Portsmouth püspöke március 16-án a CNA-nek úgy nyilatkozott, hogy érzése szerint kötelessége beszélni arról a többéves folyamatról, amely német világiakat és püspököket egyesít négy fő téma megvitatására. Ezek a következők: a hatalom gyakorlásának módja az egyházban; a szexuális erkölcs; a papság; és a nők szerepe.
Egan püspök azt mondta: „Püspökként nemcsak az egyházmegyémért vagyok felelős, hanem az egyetemes egyházért is felelősséget érzek. Vannak német barátaim, akik hozzám hasonlóan jó ideje foglalkoznak a Szinódusi Úttal és annak bizonyos folyamataival.”
„Felállításának módja elkerülhetetlenül olyan következményekhez vezet, amelyek kompromittálják az Egyházi Hagyományt, és összeütközésbe kerülnek vele.”
Egan, aki 2012 óta vezeti dél-angliai egyházmegyéjét, leszögezte, hogy nem arról van szó, hogy ellenezné a Szinódusi Útszervezői által választott „forró, vagy kényes kérdések” megvitatását.
„Azonban ilyen jellegű, a katolikus hitet alapjaiban érintő kérdések megvitatásához megfelelő katolikus módszertanra lenne szükség” – jelentette ki. „Egy ilyen módszertan egyértelműen meghatározná a doktrinális paramétereket, és egyértelművé tenné ezen doktrínák jelentését és értékét korunk embere számára.”
Németország katolikus püspökei egy befolyásos világi testülettel, a Német Katolikusok Központi Bizottságával (ZdK) közösen dolgoznak a Szinódusi Út munkafolyamatában.
A Szinódusi Út munkacsoportjai reformjavaslatokat dolgoznak ki azzal kapcsolatban, hogy mit tanít az egyház olyan területeken, mint pl. a házasság, a pappá szentelés, a papi nőtlenség és a szexuális etika.
A szervezők kezdetben azt mondták, hogy a folyamat eredményeként „kötelező érvényű” döntések születnek majd, melyek a Vatikánt is beavatkozásra fogják ösztönözni.
Néhány német püspök nyilvánosan fejezte ki aggodalmát a folyamat miatt.
Rainer Maria Woelki kölni bíboros tavaly szeptemberben kijelentette, hogy véleménye szerint a lehető legrosszabb következmény az lenne, ha a Szinódusi Út „szakításhoz, és ezáltal az egyetemes egyházi úttól való letéréshez, az egyetemes egyház közösségéből való kiváláshoz vezetne”.
A bíboros a KNA német katolikus hírügynökségnek adott interjújában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ez a folyamat létrehozhat „valami olyasmit, mint egy német nemzeti egyház”.
Rudolf Voderholzer regensburgi püspök bírálta a Szinódusi Út eljárásait, és az átláthatóság hiányával vádolta a szervezőket.
Egan a CNA-nak így nyilatkozott: „Komolyan aggódom, hogy nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor erről a Szinódusi Útról már nincs visszaút. Amikor a püspökök és az emberek az egyetemes magisztériummal és az egyházi tanítással ellentétes álláspontokat fognak előmozdítani. Ilyenek pl. a nők felszentelése, a keresztények és nem-keresztények közös szentáldozása (interkommúnió) stb.”
„Ez de facto szakadáshoz vezethet, amelyet nagyon nehéz, és teológiailag nagyon bonyolult lesz helyrehozni.”
Mindezekkel szemben azonban a Szinódusi Út szervezői többször visszautasították azokat az aggodalmakat, melyek szerint a folyamat az egyház szakadásához vezet.
Georg Bätzing püspök, a német püspöki konferencia elnöke, Woelki bíboros tavaly szeptemberi megjegyzéseire válaszolva kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy a németországi egyház „az egyetemes egyház része, és ezen a tényen semmi sem változtathat”.
Bätzing kifejezte abbéli reményét, hogy a Szinódusi Úteredményei majd az egyetemes egyház elé kerülnek megvitatásra.
Egy korábbi, 2020 májusában adott interjújában elmondta: „örömmel támogatja azt, hogy zsinati folyamat eredményeit, döntéseit és gondolatait terjesszék Róma, és az egyetemes egyház elé.”
Egan először március 14-én fejezte ki nyilvánosan aggodalmait a Szinódusi Úttal kapcsolatban.
Twitter-bejegyzésében a következőket írta: „Rómának közbe kell lépnie a németországi Szinódusi Úttal úttal kapcsolatban, még mielőtt az túl késő lenne. Helyes dolog a kényes, „forró” témák megvitatása és elemzése, ugyanakkor Rómának újra meg kell erősítenie a doktrinális paramétereket, és ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a német katolikusok újítási folyamataik közepette ne veszítsék szem elől az egyetemes egyház két alappillérét, melyek a szolgálat és a misszió.”
Arra a kérdésre, hogy kezdeményezi-e azt, hogy a Vatikán állítsa le teljesen a Szinódusi Utat, a CNA-nak azt mondta: „A végső fegyver természetesen az lenne, ha Róma megkérné a német püspököket, hogy zárják le az egész folyamatot. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy ezt megtennék.”
A Vatikáni Hittani Kongregációra utalva, amely március 15-én elutasította az azonos neműek megáldását, így nyilatkozott: „Jobb lenne, ha Róma egyértelműen megerősítené a doktrinális alapelveket, mint ahogyan ezt a Hittani Kongregáció is tette tegnap az azonos neműek kapcsolatát illetően.”
„Szükséges, hogy a pápa maga is beavatkozzon, tekintélyével és iránymutatásával, hiszen ez alapvető feladata. El kellene hívnia a német püspököket Rómába, és egyértelműbb, világosabb módszertani iránymutatást kellene adnia számukra.”
Egan javaslata szerint Ferenc pápa az egyházi adórendszer jövőjét is megvitathatná a német püspökökkel.
Ha Németországban egy személy katolikusként van nyilvántartva, a jövedelemadója 8–9%-ának megfelelő összeg az egyházhoz kerül. Az egyetlen módja annak, hogy elkerülje ennek az adónak a megfizetését – németül „Kirchensteuer”-t -, ha hivatalos nyilatkozatot tesz, amelyben lemond egyháztagságáról. Ezután viszont nem járulhat szentségekhez, és nem illeti meg katolikus temetés sem.
A németországi egyház 2019-ben minden eddiginél több pénzt szedett be egyházi adóból, annak ellenére, hogy rekord számú tagot veszített.
„A pápának azt is meg kellene fontolnia, hogy megvitassa a német püspökökkel, hogy kulturális szempontból továbbra is helyénvaló-e elfogadni a Kirchensteuer-t, amely tavaly nettó 7,5 milliárd dollárt tett ki” – nyilatkozta Egan.
Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: catholicnewsagency.com
