Lépj kapcsolatba velünk

Életmód

Egy francia abbé és a siketek

Közzétéve

Siketek és nagyothallók Charles-Michel de l’Épée abbé szobra előtt - Fotó: Twitter @SMSDBuffalo

A siketeket évszázadokon keresztül olyan alacsonyabb rendű lényekként kezelték, akiknek értelmi szintje az állatokéval azonos. A társadalom peremén tengődtek, gesztusaikat, amelyekkel meg akarták értetni magukat, értelmetlennek ítélték, és a szülők szégyenként élték meg fogyatékos gyermeküket.  Tanításukhoz, képzésükhöz magántanítót fogadott, aki megengedhette magának.

Egy francia katolikus pap, de l’Épée abbé nevéhez fűződik Európa első, siketnéma tanulóknak szánt iskolájának létrehozása. – emlékeztet az Aleteia katolikus portál.

Charles-Michel de l’Épée abbé (1712-1789) XIV. Lajos, a Napkirály egyik főépítészének volt a fia. Nem követte atyját a pályán, hanem jogi és teológiai tanulmányokat folytatott, és a papi hivatást választotta. Komoly vagyonnal rendelkezett, és ideje nagy részét karitatív tevékenységekkel töltötte. Egy napon találkozott két siket leánytestvérrel, akik jelekkel, mozdulatokkal kommunikáltak egymással.

Az atyát lenyűgözte a mozdulatok nyelve. Tanulmányozni kezdte a használt jelzéseket, és rájött, hogy módszeres szabályok kidolgozásával a jelnyelv tökéletesíthető és használható. Létrehozott egy kezekkel elmutogatható ábécét, illetve egy olyan nyelvi rendszert, amelyben minden szóra, minden fogalomra, sőt a nyelvtan elemeire (többesszám, igeidők stb.) is megpróbált megfelelő jeleket megalkotni és alkalmazni. A saját házát alakította át iskolává. Szegény családokból fogadott be és nyújtott oktatást mintegy 60 tanulónak, akiknek egyébként semmi esélyük sem lett volna bármiféle tanulásra.

Charles-Michel de l’Épée abbé – Fotó: Zvab.com

De l’Épée atya nehézkes jelnyelvi mondattana túlságosan közel állt az írott nyelvhez, ezért módszerét többen vitatták, és apránként egyre kevésbé használták. Igazi eredményének azt tekinthetjük, hogy ingyenes iskolában, csoportosan oktatott szegény sorsú, hátrányos helyzetű gyermekeket, és módszert adott a kezükbe arra, hogy megértsék egymást, és a társadalom többi tagjaival is megértessék magukat. Visszaadta emberi mivoltukat, felemelte őket a pária sorból. Tanítványai közül sokan maguk is oktatókká váltak, és 17 iskolát alapítottak siketeknek Franciaországban és külföldön is. Az abbé nagy tiszteletnek megbecsülésnek örvendett, és nevét a mai napig tisztelik. XVI. Lajos 1778-ban királyi védelem alá helyezte az iskolát, amelyből a későbbiekben Párizsban létrejött a mai napig működő Siket Fiatalok Nemzeti Intézete. 1791-ben, két évvel az abbé halála után a francia Nemzetgyűlés az emberiség jótevőjének nyilvánította személyét.

Siket Fiatalok Nemzeti Intézetének belső udvara, az abbé szobrával – Wikipedia

A jelnyelv nem nemzetközi. Minden országnak megvan a maga sajátos jelnyelve. Megtanulásuk nehézsége a beszélt nyelvek megtanulásáéhoz hasonlítható. Gesztusokra, mimikára, testtartásra, néma artikulációra épít. Mivel egy önálló nyelvről van szó, a beszélő tevékenységét nem „mutogatásnak” nevezzük, hanem jelelésnek.

A szentségekhez járulás jog!

A francia katolikus egyház ma is törekszik siket és rosszul halló híveinek jobb bevonására és segítésére. Bretagne régió székhelyén, Rennes városában 2015 óta egy domonkos rendi szerzetes, Xavier Loppinet atya végez jelnyelvi gyóntatást siketek számára. Kéthetente egyszer, hétfőnként járulhatnak hozzá mindazok a bűnbocsánatot kérők, akik néha évek óta vágynak erre. „Az ő fogadásuk Egyházunk feladata és öröme!” – vallja Xavier atya, aki hittant is oktat. Akkor indult meg ezen az úton, amikor egy siket fiatalt, aki be akart lépni a rendbe, el kellett utasítaniuk, mert túlságosan elszigetelődött volna a közösségen belül. Ez rendítette meg őt annyira, hogy jelnyelv-tanfolyamokra iratkozzék be, és a siketek pasztorációjával foglalkozzék.

És hogy konkrétan hogyan történik a gyónás? Külön szobába vonulnak, ahol elegendő fény van ahhoz, hogy jól lehessen szájról olvasni. A szoba kellően elkülönül a többi helyiségtől, hogy ne hallja meg a hangokat senki más. Nehezebb esetekben előfordul, hogy hivatásos jelnyelvi tolmácsot is igénybe vesznek, vagy hogy a gyónás írásban történik. A szájról olvasók miatt pedig sokkal több figyelmet fordítanak a templomok belső világítására. Franciaországban összesen 15 pap áll a siket katolikus hívek szolgálatára.

Érettségi jelnyelvből

A jelnyelv használatának terjedését segíti, hogy a francia érettségi vizsgákon újabban egyre népszerűbb opció a jelnyelvből letett vizsga. 61 gimnáziumban mintegy 3000 gimnazista tanulja ezt a tárgyat, közülük sokan egyáltalán nem nagyothallók. A nyelvet 2005-ben ismerték el teljes jogú nyelvként. 2008-ban az érettségizők száma még nem érte el a 200-at, de ez a szám 2019-re megtízszereződött. A vizsga teljes csendben zajlik. A diák egy képet vagy egy szöveges tételt húz, amelyet félórás felkészülés után öt percben el kell magyaráznia, majd egy negyedórán át a bizottság kérdéseire kell válaszolnia. Nem hangzik el egyetlen szó sem, még a köszönés („Jónapot!” „Viszontlátásra!”) is jelnyelven történik.

Erdő Péter siket és nagyothalló híveknek celebrált szentmisét Budapesten – Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

És nálunk mi a helyzet?

Magyarországon a Hallássérült Katolikus Pasztoráció vezetője Erdődi Ferenc atya, aki maga is tökéletesen tudja a jelnyelvet használni. Járja az ország nagyvárosait, misézik és gyóntat.

A budapesti Piarista Gimnázium kápolnájában 1973 óta tartanak rendszeresen jelnyelvi tolmácsolással folyó szentmisét. Erdő Péter bíboros érsek is misézett itt már több ilyen alkalommal. Szentbeszédében azt hangsúlyozta, hogy a nagyothalló ember távol van a világ zajától, s ez segítheti őt abban, hogy gyorsabban megtalálja az utat Krisztushoz.

Az elmúlt hónapokban a jó gyakorlat terjedését mutatja például az, hogy a Siketek Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete és a Pannonhalmi Főapátság Karácsonyhoz, Nagyböjthöz és Pünkösdhöz kapcsolódva három olyan alkalmat is szervezett, amikor szentmisével egybekapcsolva a fogyatékkal élő emberek el is beszélgethettek egy-egy bencés szerzetessel.

2019 májusában, az úgynevezett „Keleti nap” keretében pedig a Szent István bazilikában tartott görögkatolikus szent liturgián a felolvasott szövegeket és Fülöp metropolita prédikációját a siketek és nagyothallók is követhették egy jeltolmácsnak köszönhetően.

1958 óta világszerte szeptember utolsó vasárnapján van a siketek világnapja. A Magyar Kurír adott hírt arról, hogy 2018-ban ezen a napon Ferenc pápa üzenetet küldött a siketek olaszországi szövetségének. A pápa hangsúlyozta, hogy „küzdeni kell azért, hogy minden ember jogát biztosítsuk a méltó élethez. Sok a teendő a siketek teljes bevonásáért a társadalom minden területén, ennek a folyamatnak a kiinduló pontja pedig a család.”

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Francia-orosz szakos bölcsészdiplomával, német, angol nyelvvizsgával egész életemben a nemzetközi kapcsolatok terén dolgoztam. Néhány éve nyugdíjasként boldog nagymama vagyok. Nagyon szeretek fordítani, írni, tájékoztatni, ismereteket átadni.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű