Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Egy friss amerikai felmérés szerint a vallással szembeni kormányzati megszigorítások a világon soha nem látott méreteket öltenek

Közzétéve

A vallással szembeni kormányzati megszorítások soha nem látott mértékben erősödnek a világon – írja az amerikai „Pew Research Center” nevű kutatóintézet, amelyik 2007 óta folyamatosan méri ezt a jelenséget. Legújabb jelentésük szerint 2018-ban a vallással szembeni kormányzati megszorítások 56 országban „erős”, vagy „nagyon erős” minősítést kaptak.

2018-ban a vallást érintő kormányzati megszorítások – vagyis mindazon törvények, politikai lépések, hivatali előírások és intézkedések, amelyek hatást gyakorolnak a vallási meggyőződésre és gyakorlatra -, további erősödést mutattak, és a 2007 óta végzett megfigyelések óta eddig soha nem látott csúcsot értek el – nyilatkozta a Pew Kutatóközpont november 10-én. Bár 2017-hez képest a növekedés viszonylag enyhe, a kormányzati megszorítások folyamatosan és „jelentős mértékben” erősödnek.

A vallási trendek követésére a kutatóintézet kialakított egy ún. Kormányzati Korlátozási Indexet, ami egy 10 pontos skálán 20 különböző mutató alapján számítódik ki. Létrehoztak továbbá egy ún. „Társadalmi Ellenségeskedések” indexet. Tudjuk, hogy a koronavírus miatti vallási összejöveteket érintő korlátozások komoly vitákat váltottak ki, de ezektől most eltekinthetünk, hiszen az eredmények 2018-ra vonatkoznak.

A Pew elemzés szerint továbbra is a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a legmagasabb a kormányzati megszorítások medián szintje*, 6,2, míg 2017-ben 6,0 volt. A régió 90%-át alkotó tizennyolc országban a megszorítások „erősek”, vagy „nagyon erősek”.

Ugyanakkor a kormányzati korlátozó intézkedések száma a legnagyobb mértékben Ázsiában és a Csendes-óceáni országokban emelkedett. Például az ázsiai-csendes-óceáni térség 31 országában történt kifejezetten erőszakos vallásellenes kormányzati fellépés, míg 2017-ben „csupán” 26-ban.

Az ázsiai-csendes-óceáni térségben történt incidensek közé tartozott, hogy Örményországban vallási alapon tartották fogva a Baha’i vallás egyik tagját. A Fülöp-szigeteken három egyesült metodista misszionáriust kiutasítottak az országból, ill. megakadályozták tartózkodási engedélyük meghosszabbítását, mivel tevékenységük az emberi jogsértések kivizsgálására irányult. A ma Mianmarként ismert Burmából több mint 14 500 rohingya (rohindzsa) muszlim kényszerült Pakisztánba menekülni az állam által finanszírozott erőszakos bántalmazások elől. További 4500 embert tartottak fogva egy határmenti területen, ahol a hatóságok erőszakkal akarták őket rávenni, hogy menjenek Bangladesbe. Üzbegisztánban továbbra is legalább 1500 muszlim van börtönben szélsőségesség vagy tiltott csoportokban való részvétel vádjával.

A Pew indexe szerint a helyzet Kínában a legrosszabb, az említett 10-es skálán 9,3-as eredménnyel. A korlátozások közt vallási csoportok, pl. a Falun Gong csoport, illetve több keresztény csoport betiltása szerepel. Ezen kívül tiltják a vallásgyakorlást, razziákat tartanak a szertartási helyeken, az embereket őrizetbe veszik és megkínozzák. Hszincsiang tartományban letartóztatások folynak az ujgurok ellen, az elmúlt időben legalább 800 000 embert vettek őrizetbe. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint a fogva tartó létesítmények célja a „vallási és etnikai identitás kiirtása”.

Tádzsikisztánban jelenleg a kormányzati korlátozási index 7,9. A 2018-ban bevezetett jogi változásokkal jelentősen emelkedett a vallás feletti ellenőrzés. A vallásos nevelés és oktatás egyre szigorúbb szabályokba ütközik, a vallási csoportok bármilyen tevékenységét jelenteni kell a hatóságok felé. Az imámok kinevezéséhez állami jóváhagyás szükséges. A Jehova Tanúit hivatalosan nem ismerik el, tucatnyi tagjukat hallgatták ki és helyeztek nyomás alá annak érdekében, hogy tagadják meg vallását.

Változatlanok a problémák Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Szaúd-Arábia keleti tartományában a több jogért történő tiltakozásokat követően változatlanul börtönben tartanak több mint 300 síita muszlimot.

Az algériai hatóságok több keresztényt őrizetbe vettek, amiért megsértették a nem-muszlimok által végzett térítéseket tiltó törvényeket. Ezen kívül bíróság elé állítottak 26 ahmadi muzulmánt, akik állítólag „megszegték az iszlám előírásait” – közölte a Pew Központ.

A világ legnépesebb országai közül a legmagasabb szintű vallási korlátozások Indiában, Egyiptomban, Indonéziában, Pakisztánban és Oroszországban vannak.

Mint említettük, a Pew Research Center a társadalmi ellenségeskedés szintjét is méri, amibe „beletartozik minden. a vallással kapcsolatos fegyveres konfliktusoktól egészen az öltözködés miatti zaklatásig”. Ez a szám a 2017-es jelentésben tetőzött, 2018-ban ehhez képest némileg csökkent.

2018-ban a társadalmi ellenségeskedések kategóriájában India szerepelt a legrosszabbul, a 10-es skálán 9,6-tal. Ennek oka a vallással szembeni csőcseléktámadások kiemelkedően magas szintje, valamint a megtérésekkel szembeni ellenséges fellépés. Indiában a kormányzati korlátozások értéke 5,9 ponttal szintén tetőzött 2018-ban. Uttar Pradesh állam rendőrsége 271 kereszténnyel szemben járt el, akikkel szemben a vád „hinduizmussal kapcsolatos hazugságok terjesztése” volt, valamint az, hogy állítólag kábítószerrel próbáltak embereket megtéríteni.

Úgy tűnik, hogy a Közel-Keleten, és Észak-Afrikában a legaggasztóbb a helyzet, míg az amerikai országokban a legjobb a helyzet. Az amerikai kontinens országai közül El Salvador produkálta a legnagyobb növekedést a társadalmi ellenségeskedések kategóriájában. Ennek egyik példája, ami 2018 márciusában, a Nagyhéten történt, amikoris fegyveresek megtámadták és kirabolták a misére induló salvadori papot és híveit. A papot meg is ölték.

A keresztények és a muzulmánok –a világ legnépesebb és földrajzi értelemben is legelterjedtebb vallási csoportjai -azok, amelyek a legtöbb országban szenvednek el zaklatást: 145 országban a keresztények, míg 139-ben a muzulmánok.

Bár a zsidóság a világ népességének csupán 0,2 %-át teszi ki, 88 országban szembesültek zaklatással, és a keresztények és muzulmánok után a harmadik legtöbb zaklatásnak kitett vallási csoportosulásnak mondható.

Azok esetében, akik nem tartoznak egyetlen egyházhoz sem – ideértve az ateistákat, az agnosztikusokat és azokat, akik semmilyen vallással nem azonosulnak -, a zaklatások számának visszaesése tapasztalható. Csupán 18 országban fordult elő ilyesmi, míg az előző évben 23-ban.

A Pew Központ tanulmányából kiderül, hogy az autoriter kormányok esetében a vallások korlátozásának nagyobb a valószínűsége. Azon országok között, ahol kevés a vallási korlátozás, csupán 7%-ban jellemző az autoriter kormányzás. Ugyanakkor számos autoriter államban alacsony vagy mérsékelt szintet mutatnak a társadalmi ellenségeskedések.

Egyetlen teljesen demokratikusnak minősülő országban sem fordul elő „nagyon erős” kormányzati vallási korlátozás vagy társadalmi ellenségeskedés – állapította meg a jelentés.

*medián szint: az az érték, amelynél a mintavételben szereplők fele magasabban, fele alacsonyabban értéken van.

Forrás: CNA

Fordította: Kántorné Polonyi Anna

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű