fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Egy tanulmány szerint túl sok katolikus “szokott hozzá ahhoz, hogy ne járjon templomba”

Közzétéve

Bár továbbra is jogosak az egészségügyi aggodalmak, egyre több katolikus állítja, hogy kulcsfontosságú az a kényelem, amelyet a közvetített misék nyújtanak.

A Vinea Research által frissen végzett felmérés tárgya, hogy milyen hatással volt a járvány a templomok látogatottságára és hitünk gyakorlatára. A kutatás főbb eredményei között szerepel az is, hogy a katolikusok jelentős része „megszokta, hogy nem jár templomba”. A szerzők szerint általánosságban kijelenthető, hogy a járvány alatt a katolikus hívők megerősödtek hitükben – sokan mégsem sietnek visszatérni a templomi padokba.

Hitélet

Összességében a katolikusok hite nem sokat változott az elmúlt két évben. A válaszadók között 73 % azoknak az aránya, akik úgy válaszoltak, hogy számukra hitük „rendkívül fontos” vagy „nagyon fontos”; míg azok aránya, akik „mérsékelt” vagy „enyhe” jelentőséget tulajdonítanak hitüknek, továbbra is 26 %.

A hívők imaélete nagyjából változatlan. A pandémia előtti időkhöz képest továbbra is a lefekvés előtti és az étkezés előtti imádkozás a leggyakoribb. Ugyanez mondható el a csendes imáról is, amely úgy tűnik, a legnépszerűbb imádkozási forma a katolikusok között. Általánosságban elmondható, hogy a hívők több időt töltenek imádkozással, és gyakoribbá vált az étkezések előtti ima, éspedig úgy, hogy a korábbi, csak vacsora előtti imától a minden étkezés előtt elmondott ima felé mozdult a szokás.

Közvetített szentmisék

A misék online közvetítése a világjárvány idején a misén való részvétel népszerű módja lett, és sok katolikus számára továbbra is ez a kedvenc médium. A válaszadók 68 százaléka arról számolt be, hogy a helyi plébániája élőben közvetítette a szentmisét a járvány idején, 40 % pedig 2022-ben is folytatja ezt a gyakorlatot. A válaszadók 73 százaléka azt mondta, hogy rákeres a közvetített misékre, ezen belül a válaszadók többsége saját plébániája online közvetítését nézte.

Nem valószínű, hogy biztonsági aggodalmak játszanának jelentős szerepet abban, hogyan vélekednek a katolikusok a misére való visszatérésről. Stabil háromnegyedük (75%) azt válaszolta, hogy kissé, valamelyest vagy nagyon biztonságban érzi magát a templomban. A válaszadók többsége (38%) teljesen biztonságban érzi magát a templomban.

Szentmiséken való részvétel

A világjárvány előtt a válaszadók 62%-a nyilatkozott úgy, hogy hetente egyszer vagy többször jár szentmisére. Ez az arány 79%-ra emelkedett, ha beleszámítjuk azokat, akik havonta legalább egyszer mennek misére. Ennek a csoportnak nagy része, 50%-a azt is mondta, hogy minden kötelező ünnepet betartott, további 21% pedig évente 3-4 kötelező ünnepet.

A járvány azonban megváltoztatta a hívek jövőbeni szándékait a szentmise-látogatással kapcsolatban. Míg a világjárvány előtt 89%-uk azt mondta, hogy minden szentmisén személyesen kíván részt venni, mára ez az arány 61%-ra csökkent.

Arra a kérdésre, hogy szokásukká vált-e nem személyesen részt venni a szentmiséken, a válaszadók 38%-a válaszolt igennel. Ez a szám csupán a heti miselátogatók körében csökkent24%-ra, ami arra utal, hogy a világjárvány még a legelkötelezettebb hívekre is komoly hatással volt.

Ami a szentmiséről való távolmaradást illeti, a leggyakoribb válaszok az egészséggel kapcsolatos aggodalmak (52%); valamint az otthoni beteg miatti önkéntes karantén (21%) voltak. Voltak azonban olyan indokok is, amelyeket kevésbé nevezhetünk komoly aggályoknak. 21 % nyilatkozott úgy, hogy szeretnek otthonról misét nézni, míg 19 százalékuk úgy vélekedett, hogy ez kényelmesebb, mint elautózni a templomba vagy felöltözködni. Tizenhét százalék szerint egyszerűen csak kényelmesebb, mert nem kell közösen imádkozni, énekelni vagy letérdelni.

Következtetések

Míg a katolikusok többsége továbbra is fontosnak tartja, és szeretne személyesen részt venni a miséken, 2020 óta jelentősen megnőtt a misétől távolmaradók száma. Bár a továbbra is jogos egészségügyi aggályok jelentették a leggyakoribb indokot a távolmaradásra, nagyon megnőtt azoknak a száma, akik kényelmi okokból részesítik előnyben a streamelt miséket.

A Vinea Research szerint a tanulmány legaggasztóbb megállapítása a személyes szentmise-látogatáshoz való pozitív hozzáállás csökkenése. Megjegyezték, hogy „túl sok katolikus nem érti vagy nem értékeli a szentmisét”. A tanulmány szerzői a következőket írták:

„További tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy feltárjuk a katolikusok szentmisén való részvétele mögötti motivációkat (kötelesség, vágy, megszokás), és hogy megértsük, hogyan lenne a legjobb megfordítani ezt a tendenciát. El kell érni azt, hogy a katolikusok értsék és lássák a személyes szentmise értékét, és ne elégedjenek meg otthonukban a közvetített misékkel.”

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Aleteia

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Aktuális

Edmund Stoiber egykori miniszterelnök XVI. Benedekről: “Az egyik legnagyobb személyiség”

Közzétéve

Szerző:

Edmund Stoiber egykori bajor miniszterelnök “az egyik legnagyobb személyiségként” jellemezte XVI. Benedek emeritus pápát.

“Soha életemben nem találkoztam olyan emberrel, pedig sok vezető személyiséget ismerhettem meg, aki képes volt a hit összetettségét és az egyszerű üzenetet egymással harmóniában  közvetíteni, amikor a hitről és az értelemről a legmagasabb intellektuális szinten beszélt” – mondta a 80 éves Edmund Stoiber egykori miniszterelnök Stefan Großnak, a Regensburgi Egyházmegye munkatársának adott interjúban.

“Üzenetének megfogalmazásának mikéntje, és a testbeszéde olyan volt, hogy minden emberhez közel került” – folytatta Stoiber. “Olyan példaértékű életet élt Jézus Krisztus, a kereszténység és a keresztény értékek számára, amilyet egyáltalán elképzelni is nehéz.”

Az egykori miniszterelnök kapcsolata Joseph Ratzingerrel akkor kezdődött, amikor a későbbi Szentatya még a regensburgi egyetem professzora volt. Doktori témavezetője, aki Münchenből Regensburgba költözött, megkérte, hogy hetente egyszer menjen Regensburgba, „hogy kísérje a diákjait a gyakorlatokon. És a diákok közül sokan mondták akkoriban: „Legalább egyszer meg kell hallgatnotok Ratzingert”.

Ezután tanársegédként járt az előadásokra, amelyek rendkívül érdekesek voltak. Ez a diáklázadások utáni időszak volt. De Ratzinger tekintélyt és lelkesedést sugárzott – és az előadóterem valóban zsúfolásig megtelt. Mindenki eljött. Legalább öt vagy hat alkalommal találkoztam vele”.

Amikor 1993-ban Edmund Stoibert választották meg a bajor miniszterelnöknek, Ratzinger már régen Rómában dolgozott, mint a Hittani Kongregáció prefektusa.

Akkoriban a pünkösdhétfő, mint munkaszüneti nap eltörlése került szóba, mondta Stoiber. Ezután telefonon konzultált Ratzingerrel.

A bíboros elmondta, hogy Olaszországban pünkösdhétfő már régóta nem ünnepnap. „Ami a társadalomban történik, azt egészen egyszerűen értékelni kell – hangzott a bíboros tanácsa. Ratzinger elmondta, attól tart, hogy a Pünkösd így egy átlagos hétvégévé válik – hamarosan nem lesz többé különleges”.

A miniszterelnök számára ez volt “az alapvető érv. Ez ellen kellett tennem valamit.”

Fordította: Horváth Ádám
Forrás: CNA

Olvasás folytatása

Aktuális

Az új magyar kitüntetett, Isten szolgája Orosz Péter Pál munkácsi pap élete

Közzétéve

Szerző:

Szentszéki dekrétum elismeri Isten szolgája Orosz Péter Pál munkácsi pap vértanúságát - Fotó: Vatican Media

Ferenc pápa pénteken fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szentek Ügyei Dikasztérium prefektusát és a pápa engedélyezte hat dekrétumok közzétételét. Az egyik dekrétum Isten szolgája Orosz Péter Pál, a Munkácsi Eparchia papjának vértanúhalálát ismeri el. A görögkatolikus pap 1917. július 14-én született a magyarországi Biriben. A hit elleni gyűlöletből ölték meg 1953. augusztus 28-án a kárpátaljai Alsókaraszlón (Ukrajna).

A görögkatolikus pap a Szovjetunióbeli egyházüldözés áldozata lett 1953-ban. A hagyomány szerint (hivatalosan nincs bejegyezve, dokumentumok nem bizonyítják) Kárpátalján titokban, Romzsa Tódor szentelte püspökké. A hat dekrétum közül egy a vértanúhalált, a többi pedig hősies erényeket ismer el.

A kárpátaljai lelkipásztor életét a rászorulók iránti elkötelezettség és a szilárd hit jegyében élte. 36 évesen gyilkolták meg.

Néhány órával a titokban bemutatott isteni liturgia után, egy pisztolylövés érte Orosz Péter Pál atya állát, áthatolt a nyakán és a vállán. 1953. augusztus 28-án a szovjet kommunisták így vetettek véget a Kárpátalján található Alsókaraszlón (Siltse) a munkácsi görögkatolikus egyházmegyéhez tartozó pap életének, amelyet a leggyengébb iránti odaadás és a szilárd hit jegyében élt. A pápa a péntek délelőtti audiencián, amely alkalmával fogadta a Szentek Ügyei Dikasztérium prefektusát, Marcello Semeraro bíborost, elismerte Orosz atya vértanúhalálát. Hamarosan sor kerül boldoggá avatására.

Származása és hivatása

Orosz Péter Pál 1917. július 14-én született a magyarországi Biri faluban, mélyen keresztény családban. Apja görögkatolikus pap volt, és Péter 2 éves volt, amikor apja meghalt. 9 évesen elvesztette édesanyját is. A huszti gimnáziumban érettségizett. 1937-ben belépett az ungvári szemináriumba. Nőtlenséget fogadott és 1942-ben a munkácsi görögkatolikus eparchiában pappá szentelték. Káplánként kezdte lelkipásztori szolgálatát Magyarkomjátban és azonnal megbecsülést váltott ki a szegények iránti buzgalmáért és szeretetéért. 1943-ban a háború miatt táborilelkészi képzésen vett részt a Kassa melletti Barcán. Visszatért plébániájára, amely 1944-ben Kárpátalja egész területéhez hasonlóan a Vörös Hadsereg szovjet csapatainak megszállása alá került és egyesült az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, majd a Szovjetunióval.

Az Új Ember katolikus hetilapban 2013-ban Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál atya unokahúga által írt cikkben a következőket említi Romzsa Tódor püspökről: „Bölcsen előre látva az egyházak ellen irányuló megtorló intézkedéseket, megelőző lépéseket tett a görögkatolikus egyház megmentésére. Bendász István kanonok atya adatai szerint titokban püspökké szentelt két lelkipásztort: Chira Sándort és Orosz Pétert. Ez 1944. december 19-én történt.” Hivatalosan a püspökké szentelést nem jegyezték be.

Az üldöztetés évei

Az erőszakos annexióval 1944-ben megkezdődött a görög-katolikus egyház üldözése. A később boldoggá avatott Romzsa Tódor mártír püspök nevezte ki Orosz atyát 1946-ban az ilosvai járásban található Bilkébe paróchusnak. Már akkor nyomás alá helyezték, hogy lépjen át az orosz ortodox egyházba. 1948-ban felerősödött ez a nyomás, de ellenállt, hűséges maradt a pápához. 1949-ben betiltották a lelkipásztori tevékenységet, és minden görög-katolikus templomot bezártak. A munkácsi eparchiát is megszüntették.

A gyilkosság

Orosz atyának bujkálnia kellett, a belügyi hatóságok gyanúsan figyelték és nyomoztak utána. Amikor 1949-ben a görög-katolikus egyházat betiltották, és a társadalom megbecsült tagjait módszeresen eltűntették, Isten szolgája továbbra is titokban végezte szolgálatát. 1953-ban elfogatóparancsot adtak ki ellene. Megpróbált elmenekülni, de augusztus 27-én egy rendőr megállította az alsókaraszlói vasútállomáson és letartóztatta. Gyalog indította útnak, de Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Ekkor a rendőr halálosan megfenyegette, majd miután Orosz atya letérdelt, hogy a rózsafüzért imádkozza, lelőtte. A merényletet követően azonnal vértanúnak tekintették. A pap földi maradványai és elhantolásának helye a Szovjetunió felbomlásáig rejtve maradtak.

Orosz Pé­ter Pál atya föl­di ma­rad­vá­nya­it az ilosvai rend­őr­ka­pi­tány ga­rá­zsá­ban be­ton­ba ágyaz­ták be. “A gö­rög­katolikus szer­tar­tás sze­rin­ti meg­ké­sett te­me­tés­re vé­gül 1992. au­gusz­tus 28-án ke­rült sor Bilkén. A há­lás hí­vek a mártír püspök tisz­te­le­té­re ká­pol­nát épí­tet­tek, amely­ben a Szent­ Csa­lád-kép előt­ti ol­tár­asz­tal üveg­lap­ja alá he­lyez­ték el ham­va­it. Ma­gyar Pál, Bilke paróchusa ima­ki­len­ce­det írt a már­tír püs­pök di­cső­í­té­sé­re” – írta cikkében Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál atya unokahúga.

Emléke mélyen bevésődött a hívek emlékezetébe, és ma is élénken él a „fama signorum”-mal együtt, vagyis azzal a meggyőződéssel, hogy eredményesen közbenjár Istennél.

Boldoggá avatási eljárása

Orosz Péter Pál atya boldoggá avatási eljárása Sasik Milán, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspökének kezdeményezésére, Szőke János posztulátor és Puskás László atya támogatásával kezdődött el.

Olvasás folytatása

Aktuális

Az Eucharisztia valódi csodáját láthatjuk ezen a felvételen?

Közzétéve

Szerző:

Egy kis mexikói templomban felvett videofelvétel járja be mostanában a világot. A nem túl jó minőségű képek azt mutatják, mintha a Szent Eucharisztia vibrálni, lüktetni kezdene a monstranciában. A szent ostya dobog, mint egy szív.

A CNA Katolikus Hírügynökség és az Aleteia is beszámolt arról, hogy a felvétel 2022. július 22-én készült, közel Guadalajarához, a Jalisco állambeli Zapotlanejo település Rózsafüzér Miasszonyunk templomában. A hívek vették észre a különös jelenséget, előkapták mobiltelefonjaikat és rögzítették, amit láttak. Az egész jelenség nem tartott tovább, mint 20-30 másodperc.

A templomban szentségimádást tartottak éppen, amelyet a Mexikóban szolgáló Carlos Spahn argentin pap vezetett. Az atya megerősítette, hogy a felvétel hiteles, és hogy azt nyomban el is kérte a hívektől, nehogy valaki valamit változtasson rajta.

„A mise végén kitettük a szentséget, elmondtam az imádságot, és amikor felálltam, hogy a sekrestyébe menjek, akkor kezdődött el az egész. Az emberek nem hittek a szemüknek. Legalább két felvétel is a rendelkezésünkre áll”

– mondta Spahn atya.

Ő maga óvatosan ítéli meg a jelenséget, és nagyon vigyáz, hogy ne nevezze csodának, hiszen ezt nincs joga megtenni. Ugyanakkor hajthatatlan volt abban, hogy a felvétel eredeti, tökéletesen hiteles, senki nem próbálta megváltoztatni, megpiszkálni vagy meghamisítani.

A Guadalajara-i Érsekség egyelőre még nem nyilatkozott az ügyben. Spahn atya elmondta, hogy ő átutazóban volt a templomban, nem ez az állandó szolgálatának a helyszíne. Majd az állandó helyi pap szerezheti be visszatérte után a tanúságot tevő és a látottakat írásban is vállaló hívektől a szükséges dokumentumokat, amelyeket aztán tovább küldenek a megfelelő helyre.

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű