fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Egy valószínűtlen szövetség: „törölt” radikális feministák állnak közös platformon a Katolikus Egyházzal

Közzétéve

Fotó: Pixabay

A transzgender ideológia ellen fellépő katolikusok egészen valószínűtlen szövetségesekre találtak azokban a „genderkritikus”, transzneműség-ellenes feministákban, akik úgy vélik: a transzgender mozgalom sérti a nőket.

Még 2019-ben, Mary Kate Fain programozó írt egy cikket, amelyben elmondta, nem érti, miért titkolja el egyre több barátnője az identitását, és miért azonosítja magát inkább nem-binárisként – azaz „se nem nőként, se nem férfiként”.

Fain nem katolikus. A Katolikus Egyházzal gyakorlatilag szinte semmiben sem ért egyet. De a gender és identitás kérdésében igen. És ezért alaposan megfizetett. A cikk megjelenése után nem sokkal elbocsátották az állásából, amit a „cancel culture” szellemében más „törlések”, ellehetetlenítések követtek. „Törölték jelentkezésemet különféle konferenciákról, kitették a szűrömet azokból a csoportokból, amelyekben önkéntesként tevékenykedtem. Mindez nem csak azt bizonyította, hogy azt akarják, fogjam be a számat, hanem azt is, hogy a nőknek valóban szükségük van valami olyan platformra, ahol kijelenthetik, hogy ők bizony nők” – nyilatkozta a CNA katolikus hírügynökségnek.

Miért törlik a nőket?

Mary Kate Fain-t, más hölgyekkel – írónőkkel, értelmiségiekkel, aktivistákkal – együtt azért „törölték” a közéletből, mert meg vannak győződve arról, hogy a nők felnőtt, nőnemű emberek, akiknek vannak nemi alapú jogaik. Jogosultak arra, hogy kizárólagosan használhassanak bizonyos helyiségeket, mosdókat, öltözőket, hogy külön női börtönöket tartsanak fenn, hogy legyenek külön női terápiás csoportok, női sportegyüttesek stb. És bizony ezek a jogok napjainkban védelemre szorulnak.

Nos, ez a nézet ma már nem számít politikailag korrekt álláspontnak, mert kizárja a transzneműeket. Azaz: aki így gondolkodik, aszerint egy férfi nem válhat nővé pusztán azért, mert annak vallja magát, és fordítva sem.

A „törlés kultúrája” viszonylag új jelenség, amelyben a megbosszulás különféle formákat ölthet: trollkodás, kizárás a Twitterről és más platformokról, a vele kapcsolatos híradások teljes elhallgatása, netán legszemélyesebb adatainak, például lakcímének megjelentetése a közösségi médiában stb.

A New York-i Public Library könyvtára törölte azt a tervezett rendezvényt, amelyen a fentiek szerint elhallgattatott nők szólalhattak volna meg. A meghívottak egyike olyan nő, aki a pornográfia és a prostitúció ellen küzd, a másikuk vétke az volt, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy a „nő” szó „felnőtt nőnemű embert” jelent (ami egyébként az értelmező szótárban szereplő meghatározás). Egy harmadik hölgy ugyan a leszbikusok jogaiért harcol, de neki azt róják fel, hogy ha valaki ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a leszbikusok olyan nők, akik nőkhöz vonzódnak, akkor az ilyen viselkedés egyenlő a transzfóbiával, a transzgender emberek gyűlöletével.

És hol van itt a közös alap a Katolikus Egyházzal?

Gondolom, senki nem hiszi, hogy a transzgender-ellenes, de például abortuszpárti és melegházasság-párti radikális női aktivisták sok mindenben közös állásponton lennének a katolikus tanítással. Van azonban egy kérdés, amiben hasonlóan gondolkoznak: ez pedig az, hogy a nők nők, és a férfiak férfiak, és ennek is születtek.

“Hatalmas pluszt ad, hogy a radikális feministák ilyen erővel nyilvánulnak meg a szexuális különbségek létezéséről és valódiságáról, az új genderőrület zsarnokságáról” – nyilatkozta a CNA-nak Mary Rice Hasson, a Katolikus Nők Fórumának igazgatója. – „Noha sok mindenben eltérő az álláspontunk, abban egyetértünk velük, hogy a szexuális különbségek valódiak, a férfiak és nők számos jelentős szempont szerint igenis eltérőek, és egy személy neme nem tud megváltozni.”

„Nagyon érdekes, hogy amikor viszont a társadalmunk a családi erőszakról, a szexuális támadások és megerőszakolások egyre növekvő számáról beszél, akkor bezzeg mindenki tudja, hogy mit jelentenek a „nő” és „lány” szavak” – mondta Kara Dansky, a Women’s Liberation Front (WoLF) vezetőségi tagja.

Hasonlóképpen közös pont a transzgender-ellenes radikális feministák és a Katolikus Egyház között, hogy mindketten elismerik: az erősödő transzgender mozgalom nagyon veszélyes a gyermekekre nézve, akik egyébként természetes módon leggyakrabban amúgy is kinövik esetleges nemi zavarodottságukat, és akiket mesterségesen terelgetnek rá arra a gondolatra, hogy társadalmi nemük különbözik a biológiai nemüktől egész egyszerűen azért, mert a nemükre kevésbé jellemző játékokkal szeretnek játszani.

“A gyermekeket nem szabad orvosi kísérletezéseknek kitenni” – mondta Mary Rice Hasson. Kara Dansky pedig hozzátette, hogy a viharos kamaszkorban levő fiataloknak együttérzésre, útmutatásra és gondoskodásra van szükségük, nem pedig sterilizálásra és csonkításokra.

A cikkünk elején szereplő Mary Kate Fain úgy vélekedett, hogy a transzgender mozgalmat a férfi/női szerepkör merev meghatározása is erősíti. Példaként felhozta, hogy a feministák sokáig küzdöttek az ellen, hogy a nő számára az egyetlen lehetséges életút az otthon maradás, főzés és gyereknevelés legyen. Ebből viszont az a torz üzenet fejlődött ki, hogy ha valaki otthon akar maradni, szereti a konyhai munkát és gyerekeket akar, akkor az egy nő, ha viszont nem így képzeli az életét, és ezeknek a tevékenységeknek az egyik kombinációját sem kívánja, akkor az nyilván nem is nő.

Fain úgy tapasztalja, hogy a homoszexualitással szemben is kezd valamiféle negatív hozzáállás is megjelenni, hiszen az is kötött, rögzült nemi szerepről szól. Sok ismerőse, barátnője már nem is meri magát leszbikusnak vagy melegnek azonosítani, ehelyett transzgendernek vagy non-binárisnak vallja magát. „Ez a fajta ’éljenek a transzok, le a melegekkel’ mozgalom a legkonzervatívabb országokban is felbukkan. „Iránban például a homoszexualitás halálbüntetéssel jár, ugyanakkor a homoszexuálisok nemátalakító műtéteit kifizetik, hogy többé ne legyenek homoszexuálisok.”

Beszámolók első kézből

Egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik nemük megváltoztatása céljából orvosi kezelésen estek át, de utóbb megbánták ezt. Az Egyesült Királyságban több per indult ilyen kezeléseket, műtéteket végző klinikák ellen. Az egyik per koronatanúja egy fiatal nő, aki 16 évesen még férfi akart lenni, és hormonterápia után a melleit is eltávolíttatta. Most arra panaszkodik, hogy a menopauza tüneteit mutatja, csontjai törékenyek lettek és úgy érzi, beszorult a férfi és női lét közé. Megpróbál valahogy visszaevickélni női mivoltába, de úgy érzi magát, mint a klinika kísérleti tengerimalaca, akinek további sorsával a kezelőorvosok már nem sokat törődnek. Egyre több ilyen megszólalást hallani. A 28 éves brit Charlie Evans (maga is a visszaváltozás folyamatában) pedig a nemük megváltoztatását utólag megbánók számára megalapította a Visszaváltoztatók Érdekképviseleti Hálózatát.

“…Az ember nem születik rossz testbe – nyilatkozta Evans – az elménket kell kezelni, nem pedig a nemi szerveinket.”

Francia-orosz szakos bölcsészdiplomával, német, angol nyelvvizsgával egész életemben a nemzetközi kapcsolatok terén dolgoztam. Néhány éve nyugdíjasként boldog nagymama vagyok. Nagyon szeretek fordítani, írni, tájékoztatni, ismereteket átadni.

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Aktuális

Az ördögűzők elszigeteltnek érzik magukat – egy tanfolyam ezen kíván változtatni

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Shutterstock

Kutatók most az első alkalommal gyűjtenek adatokat az ördögűzés szolgálatáról. Az első interjúkból az derül ki, hogy sok ördögűző elszigeteltnek érzi magát. Egy hosszú ideje megszervezett római tanfolyam ezen próbál változtatni.

Luis Ramirez atya, az ebben az évben május 16-20. között megrendezésre kerülő kurzus egyik szervezője a CNA katolikus hírügynökségnek elmondta: “Mondjuk 30 évvel ezelőttig az ördögűző rendszerint lényegében egyedül, azaz két-három emberrel dolgozott.”

Ma már – mondta a pap – “sokkal inkább tudjuk, hogy az ördögűzőnek csapata kell legyen, segítőkre is szüksége van. Kell, hogy legyen egy csapata, aki támogatni tudja.”

Ramirez az egyik szervezője annak az évente megrendezésre kerülő egyhetes kurzusnak, amelyet ördögűzőknek és az őket segítőknek tartanak az ördögűzés szolgálatáról és a felszabadító imákról a Sacerdos Intézet és a Krisztus Légiója által működtetett katolikus egyetem, a Pápai Athenaeum Regina Apostolorum rendezésében.

Az immár 16. alkalommal megtartott ördögűző tanfolyam ezen a héten zajlik Rómában, mintegy 120 ember részvételével, akiknek többsége Olaszországon kívüli országokból érkezik, többek között az Egyesült Államokból, Kolumbiából, Mexikóból, Brazíliából, Spanyolországból és Nigériából. A résztvevők száma enyhén elmarad a 2019-es évitől, amikor utoljára tartottak személyes részvétellel tanfolyamot a koronavírus-válság kitörése előtt.

Bár az ördögűzés szertartását csak pap végezheti, a szertartáson gyakran asszisztálnak laikusok is imáikkal. Ha úgy hiszik, hogy valaki démoni elnyomással vagy megszállottsággal küzd, pszichológusokat vagy más egészségügyi szakembereket is felkérhetnek, hogy elvégezzék azokat a vizsgálatokat, amelyek kizárhatják a zavarok természetes okait.

A GRIS nevű olasz vallásszociológiai kutatócsoport tagjai tanulmányozták az ördögűzők szolgálatát az Egyházban. Ezen belül „feltérképezték” jelenlétüket – vagy annak hiányát – az egyházmegyékben.

Május 16-án a kutatók ismertették néhány korai kutatási eredményüket, hangsúlyozva, hogy “az ördögűzés érzékeny téma, amely nehézségeket okoz” a kutatás számára.

A kutatók szerint az ördögűző papokkal készített interjúk első eredményei “az elszigeteltség állapotára” utalnak.

“Panaszkodtak arra, hogy a támogatás vagy a kommunikáció bizonyos fokú hiányát érzékelik az egyházmegyék és/vagy más papok részéről. Az ördögűző elszigeteltsége kihat a szenvedők támogatására, befolyásolja annak módját” – hangzott el az előadásban.

Hiányolták, hogy nem áll rendelkezésre stabil egyházmegyei személyzet támogatásukra, és a COVID-19 világjárvány további problémákat jelentett.

“A legnagyobb nehézségeket nem maga a szolgálat jelentette, hanem ellátásának anyagi feltételei” – mondták a kutatók. E nehézségek közé tartozott az, hogy nincs elegendő idejük minden hozzájuk forduló ember meghallgatására, főleg olyankor, ha egy ördögűzőnek más papi feladatai is vannak egy plébánián.

A megkérdezett papok azt is hiányolták, hogy nem létezik az útmutatást és tanácsadást nyújtó ördögűzők belső hálózata – ezen is próbál segíteni a római ördögűző tanfolyam.

Az ördögűzői szolgálathoz kapcsolódó témákról (teológia, szentelmények) szóló  szakmai képzés mellett a tanfolyam programjába mostantól kétórás ebédszünet is bekerült.

“Az együtt étkezés során lehetőség nyílik a tapasztalatok megosztására és arra, hogy megismerkedjenek egy másik pappal, akinek talán több tapasztalata van, kapcsolatokat építsenek” – mondta Ramirez atya.

Megjegyezte, hogy a 16 évvel ezelőtt tartott első esemény óta a tanfolyamok évről évre terebélyesedtek.

“Itt tehát rájöttünk, hogy valóban nagy az érdeklődés” – mondta.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: CNA

Olvasás folytatása

Aktuális

Nancy Pelosi ráerősít az abortusz támogatására

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Getty Images

Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy Salvatore Cordileone San Franciscó-i érsek eltiltotta az amerikai képviselőház elnökét a szentáldozástól. Pelosi asszony most először reagált nyilvánosan, és továbbra is dacosan támogatja az abortuszt.

Május 24-én az MSNBC Morning Joe című műsorában adott interjúban az elnök asszony nem adta jelét annak, hogy netán változtatni szándékozna az abortusszal kapcsolatos álláspontján vagy azon, hogy katolikusként hogyan beszél róla. Sőt, furcsa párhuzamot vont a halálbüntetéssel. Azt fejtegette, hogy vannak emberek, akik elfogadják a halálbüntetést, és bezzeg az Egyház ezekkel vagy nézeteikkel szemben nem lép fel. Összevetéséből valahogyan kimaradt, hogy vajon az ilyen emberek is harsányan hangoztatják vagy erőltetik-e a halálbüntetés elfogadtatását, katolikusnak vallják-e magukat, és szentáldozáshoz kívánnak-e járulni. “Elgondolkodom és csodálkozom a halálbüntetésen, amelyet ellenzek. Ahogyan az Egyház is. De nem lépnek fel azokkal szemben, akik esetleg nem osztják a nézeteiket” – mondta a házelnök. A műsorban Pelosi csupán egyszer említette meg közvetlenül Cordileone érseket, akit azért bírált, mert “hevesen ellenzi az LMBTQ-jogokat”.

Pelosi asszony azt sem közölte, hogy szándékában áll-e továbbra is áldozni. Cordileone érsek utasítása csak a San Franciscó-i érsekség területén érvényes, noha intézkedésére válaszul Robert Vasa, a kaliforniai Santa Rosa Egyházmegye püspöke – ahol Pelosi nyaralója található – közölte, hogy ő is el fogja tiltani Pelosit a szentáldozástól. A washingtoni érsekség élén álló Wilton Gregory bíboros nem nyilatkozott nyilvánosan Cordileone intézkedéséről, és nem utasította főegyházmegyéje papjait, hogy bárkitől is tagadják meg az áldozást.

Joe Scarborough, az MSNBC műsorvezetője a Biblia sajátos értelmezésével erősítette Pelosi álláspontját. Megdicsérte a házelnököt, amiért Máté evangéliumát azzal éli meg, hogy a “valóban hátrányos helyzetűeket” szolgálja.

Az evangéliumokban Jézus nem említi az abortuszt – mondta Scarborough. Viszont Máté evangéliumának 25. fejezetében Jézus azt mondja tanítványainak, hogy “akkor fogadnak be minket a mennyek országába, ha vizet adunk a szomjazóknak, megetetjük az éhezőket, felöltöztetjük a szegényeket és reményt adunk a reményteleneknek”. Pelosi rácsatlakozott, mondván, hogy az életpártiak széles körben elutasítják ezt az evangéliumi üzenetet. Az abortusz ügye szerinte csak fedezékül szolgál sok olyan más dologhoz, amit a szélsőjobboldal el akar érni.

Cordileone érsek lépése más formában is vihart kavart. A San Francisco Examiner c. újság szerkesztősége azt követelte a pápától, hogy hívja vissza hivatalából az érseket, mivel nyíltan szembeszegül Ferenc pápával, aki 2021. június 6-i homíliájában arról prédikált, hogy “az Eucharisztia nem a szentek jutalma, hanem a bűnösök kenyere.”

A pápa akkor így fogalmazott: „Az egyháznak egy nagy, befogadó térnek kell lennie, nem egy kis exkluzív klubnak, hanem egy közösségnek, amely szélesre tárja karjait, mindenkit befogad, és hajlandó Krisztushoz vezetni a sebesülteket, az eltévelyedetteket és azokat, akik rosszat tettek. … Nem törheted meg a vasárnapi kenyeret, ha a szíved zárva van mások előtt, nem eheted ezt a kenyeret, ha nem adod oda az éhezőknek, nem oszthatod meg ezt a kenyeret, ha nem osztozol a rászorulók szenvedésében”.

A San Franciscó-i újság szerkesztőségének meg nem nevezett tagjai “Cordileone ismétlődő, viszálykeltésre irányuló erőfeszítései fényében” felhívták Ferenc pápát, hogy távolítsa el őt, vessen véget politikai mesterkedéseinek, és olyan vezetővel váltsa fel, aki képes egyesíteni, nem pedig megosztani”. A számtalan díjjal elismert híres színésznő, Whoopi Goldberg pedig nemes egyszerűséggel azt üzente Cordileone érseknek, hogy Pelosi lelki üdvösségének a szolgálata „nem a te dolgod, haver. Ez nem a te dolgod, hogy meghozd ezt a döntést”.

Közben az Egyesült Államokban legalább 14 katolikus püspök támogatását fejezte ki Cordileone lelkipásztori akciója mellett. Donald Hying, a wisconsini Madison egyházmegye püspöke megfontolt döntésnek nevezte Pelosi eltiltását, és imákat sürgetett megtéréséért. “Ezt a döntést nem meggondolatlanul hoztuk, hanem a Katolikus Egyház következetesen vallott tanításai alapján, a kongresszusi képviselő asszonnyal folytatott csaknem 10 éves türelmes párbeszéd és a megbékélésre tett többszöri kísérlet után” – fogalmazott Hying püspök. Michael Barber, az Oaklandi Egyházmegye püspöke pedig az emberi életet védő “hősies és együttérző magatartásnak” nevezte, és idézte Ferenc pápát, aki egyszer azt mondta: “Minden gyermek, aki ahelyett, hogy megszületne, igazságtalanul abortuszra van ítélve, Jézus Krisztus arcát viseli”.

Olvasás folytatása

Aktuális

Cordileone San Franciscó-i érsek eltiltotta Nancy Pelosit a szentáldozástól, amíg fel nem hagy az abortusz támogatásával

Közzétéve

Szerző:

Salvatore Cordileone érsek pénteken bejelentette, hogy a San Franciscó-i érsekség területén nem engedi szentáldozáshoz járulni Nancy Pelosi képviselőházi elnököt, aki nem is kérheti ezt a szentséget, amíg nyilvánosan el nem utasítja az abortusz támogatását – adja hírül a CNA katolikus hírügynökség.

Cordileone május 20-án kijelentette, hogy lépése “tisztán lelkipásztori, nem pedig politikai”. Mindez azután történt, hogy a magát “buzgó katolikusnak” és „rendszeres szentáldozónak” nevező demokrata Pelosi többször is elutasította megkereséseit, hogy beszéljenek abortusz-pártolásáról.

Cordileone elmondta, hogy döntéséről az értesítést május 19-én küldte el a főegyházmegyéhez tartozó Pelosinak. A hírt már péntek délután a média is megkapta. Cordileone utasítása csak a San Franciscó-i főegyházmegyén belül érvényes. Amikor Pelosi Washingtonban és más egyházmegyékben tartózkodik az Egyesült Államokban vagy külföldön, akkor ebben a kérdésben más püspököknek van joghatóságuk.

A világi katolikus hívőknek címzett május 20-i levelében Cordileone kifejtette, hogy az utasítást az Egyházi Törvénykönyv 915. kánonja alapján adta ki, amely kimondja, hogy “a szentáldozáshoz … ne engedjék oda azokat a személyeket, akik nyilvánvaló, súlyos bűnben makacsul kitartanak.”

“Sokszor megpróbáltam beszélni vele, hogy segítsek neki megérteni azt a súlyos gonoszságot, amit elkövet, azt a botrányt, amit okoz, és a saját lelkét is kockára tevő veszélyt. Most úgy döntöttem, elérkezett az a pont, amikor nyilvános nyilatkozatot kell tennem, hogy nem vehet részt a szentáldozásban, hacsak, és amíg meg nem tagadja nyilvánosan a terhességmegszakítás “jogának” támogatását, és nem gyónja meg, illetve a bűnbánat szentségében nem kap feloldozást, amiért közreműködik ebben a gonoszságban” – írta Cordileone a levélben.

Cordileone egy külön levelet intézett az érsekség papjaihoz, amelyet szintén pénteken hoztak nyilvánosságra. Ebben előzetesen válaszolt azokra a várható kritikákra, amelyek szerint “fegyverként használja az Eucharisztiát”. Leszögezte, hogy döntésével egyszerűen csak alkalmazta az Egyház tanítását, és elmondta, hogy már többször akart a kérdésről személyesen beszélni a képviselőház elnökével, akinek áprilisban megint küldött egy levelet.

“Arra kértem, hogy változtassa meg álláspontját, vagy pedig tartózkodjon attól, hogy nyilvánosan katolikus hitére hivatkozzon és szentáldozásban részesüljön” – írta az érsek. – “Azt is közöltem vele, hogy ha ezt megtagadja, kénytelen leszek nyilvánosan bejelenteni, hogy nem vehet részt a szentáldozásban”.

Elmondása szerint nem kapott választ, de egy hónappal később ismét kapcsolatba akart vele lépni, amikor kiszivárgott az a véleménytervezet, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítheti a Roe kontra Wade döntést, és Pelosi ennek kapcsán ismét hívő katolikusnak nevezte magát, kifejtvén, hogy miért támogatja az abortuszt.

“Mindezek után – írta Cordileone a papoknak – határozottan úgy látom, hogy már túl régóta tart a lelkipásztori tanácsadással szembeni ellenállás. Jelenleg nem tudok többet tenni azért, hogy a házelnök megértse, milyen súlyos gonoszságot követ el az abortusz melletti kiállásával, és milyen botrányt okoz.”

Cordileone és Pelosi között már többször került sor összeütközésre az abortusz miatt, amióta XVI. Benedek 2012-ben Cordileonét nevezte ki a San Franciscó-i érsekség élére. Az érsek 2021 szeptemberében imakampányt is indított, hogy az abortuszt támogató politikusokat, elsőként a képviselőház vezetőjét, Nancy Pelosi házelnököt “szívbéli megtérésre” ösztönözze. A „Rózsa és rózsafüzér Nancyért” kampány keretében az imádságok és a böjt jelképeként rózsák ezreit küldték a katolikusok a 82 éves, ötgyermekes elnök asszonynak.

2021 októberében Pelosi találkozott Ferenc pápával a Vatikánban. Az audienciát kommentálva Cordileone kijelentette, hogy a találkozás nem jelentette a házelnök abortuszról vallott nézeteinek pápai jóváhagyását.

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű