Lépj kapcsolatba velünk

Életmód

Egyházi emberek, akik Szent József segítségével menekültek meg a haláltól Dachauban

Közzétéve

Fotó: Shutterstock

A túlélők minden évben visszatértek Szent József kegyhelyére, hogy hálát adjanak és imádkozzanak elveszített társaikért… és kínzóikért.

Az egyik legszörnyűbb hely volt, amit ez a világ látott. Egy régi hadianyaggyár területén Dachauban, Münchentől körülbelül 10 mérföldre kezdte meg működését a koncentrációs tábor 1933. március 10-én. Ez volt a hírhedt náci büntetőtáborok közül az első, és egyben a leghosszabb ideig használt, egészen 1945. április 29-ig, amikor az amerikai erők felszabadították a túlélő rabokat.

A 12 év során a dachaui táborba több mint 200.000 rab érkezett, közülük 3.000 katolikus egyházi személy volt. Előszeretettel választották Dachaut azon egyházi személyek elzárására, – legtöbbjük római katolikus volt, de kisebb számban protestánsok és ortodox katolikusok is voltak közöttük – akik a náci rezsim ellen felemelték hangjukat.

1945 áprilisában, amikor a szövetséges erők már közel jártak ahhoz, hogy megdöntsék az omladozó náci birodalmat, a papok és szerzetesek Dachauban szinte biztosak voltak abban, hogy a náci őrök felsorakoztatják és megölik őket. 1945. április 22-én ezek az egyházi emberek, legtöbbjük lengyel származású, Szent Józsefnek (Mária férjének, Jézus apjának) ajánlották magukat, és megfogadták, hogy ha megmenekülnek a haláltól, évenként ellátogatnak Szent József kegytemplomába, Kaliszba, ebbe a kb. 100 ezer lakosú közép-lengyelországi városba.

Jó okuk volt tömeges kivégzéstől tartani. Heinrich Himmler, SS birodalmi vezető és egyben a második leghatalmasabb náci vezér április 29-én este valóban megparancsolta az összes dachaui fogoly megsemmisítését. Azonban néhány órával azelőtt, hogy végrehajtották volna a tömeges kivégzést, megérkezett az első amerikai katonai egység, hogy kiszabadítsa a foglyokat.

Ahogy további amerikai erők is érkeztek, a média munkatársai kísérték őket. Szavakkal, képekkel és filmhíradó segítségével ezek a riporterek dokumentálni tudták azt a szinte valószerűtlen, borzalmas helyzetet, amelybe egy emberi lény süllyedhet.

A halottak összlétszáma sokkal kisebb volt Dachauban, mint a náci megszállás alatt lévő Lengyelország más megsemmisítő táboraiban. Mindazonáltal több ezer dachaui fogoly halt meg, többnyire betegség vagy éhezés következtében. A halálozások másik oka az orvosi kísérletekben keresendő.

Dachau volt a központja a náci orvosi kísérleteknek. A foglyok szolgáltak kísérleti állatként, és olyan eljárásokat próbáltak ki rajtuk, melyek gyakran igen gyötrelmesek és halálosak voltak. Claus Schilling professzor előszeretettel kísérletezett papokon, és szándékosan beoltotta emberi alanyait maláriával, hogy a különböző kezelési módszerek hatásosságát felmérhesse.

Még rettenetesebb volt, amikor Shilling azt kutatta, hogyan hat a foglyokra a jeges vízbe merítés, a légnyomás drasztikus megváltoztatása, nagy mennyiségű tengervíz elfogyasztása, vagy az élelem és víz teljes megvonása.

Még azoknak is gyötrelem volt Dachau, akik elkerülték a kísérleteket. Az éhség, a tífusz, a kemény munka mindennapos volt. Volt, hogy a foglyoknak hason kellett csúszniuk a sárban, és a náci őrök a fejükre tapostak azoknak, akik nem sározták be magukat eléggé.

Mindezen körülmények között az életnek és a hitnek sikerült megmaradnia. A papok gyakran tartottak titokban szentmisét. Olyan nyomorúságban éltek, hogy a szentostyát húsz vagy még több részre osztották, hogy minden jelenlevő részesülhessen a szentáldozásban. Megkapó volt, hogy a Dachauban raboskodó egyházi személyeknek sikerült egy titkos hittudományi iskolát is működtetniük.

Azok az egyházi személyek (összesen 856-an élték túl, bár körülük néhányan a rossz bánásmódtól annyit szenvedtek, hogy képtelenek voltak lelkipásztori munkájukat folytatni), akik kiszabadultak Dachauból, meg voltak győződve, hogy Szent József járt közbe az érdekükben. Ígéretüket megtartva, szabadulásukról megemlékezve minden év április 29-én ellátogattak Szent József  kaliszi kegyhelyére (amelyet 1670 körül hoztak létre, nem sokkal az után, hogy egy közeli faluban élő férfi Szent József közbenjárásának tulajdonította betegségéből való felgyógyulását.)

Szent József templom, Kalisz (Wikipédia)

1970-ben a túlélő papok megépítették a Vértanúság és Hála kápolnáját Kaliszban annak az 1800 testvérüknek az emlékére, akik a táborban veszítették életüket. A kápolna elkészülésekor tartott szertartáson részt vett Karol Wojtyła bíboros is, a későbbi II János Pál pápa.

A Szentatya 1997-ben visszatért Kaliszba. Dicsérőleg szólt arról, hogy a még életben lévő papok nem feledkeztek meg kimutatni hálájukat Szent József felé. Hálájuk kifejezésén túl a papok továbbra is ellátogatnak a kegyhelyre, hogy imádkozzanak azokért, akik Dachauban haltak meg. Korábbi kínzóikért is imádkoztak, köztük Schilling professzorért, akit kegyetlensége miatt felakasztottak.

2018-tól kezdve az Egyház 56 volt dachaui papot avatott boldoggá, és további személyek esetében is vizsgálódik.

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Aleteia

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű