2013. március 13-a. A világ újságíróinak szeme a Sixtus-Kápolna kéményére szegeződik, hogy vajon felszáll-e a fehér füst. A világ minden pontjáról összegyűlt bíborosok már több mint 20 órája tanácskoznak. Délután fél 5 körül hirtelen egy fehér sirály száll le a vörösréz kéménycső tetejére. A fehér madarat gyorsan követi egy másik, kicsit nagyobb példány. Úgy tűnik, hogy a madár e szent helyről tekint le a tömegre.

„Megérkezett a Szentlélek a konklávéra” – írja viccesen egy újságíró Twitter üzenetében. Több se kell hozzá, hogy a Vatikán ezt a madarat tegye meg a pápaválasztás kabalaállatává! Perceken belül Twitter-oldalt hoznak létre (@SistineSeagull, azaz @Sixtus Sirály), amire azonnal bejelentkezik 4000 ember. A közösségi média egyfolytában tweet üzeneteket küld.

Vajon csupán véletlen volt, hogy a madár néhány órával azelőtt jelent meg, hogy Ferencet, a teremtés csodálóját és a híres Laudato si’ enciklika íróját pápává választották? Van, akiket lenyűgöz ez az egybeesés. 2013. március 13-án este egy – a pápa hazájában működő – katolikus hírügynökség (AICA) komoly összefüggést lát a madár és Bergoglio között. A konklávé madara egy sirály, amely a Larus argentatus (ezüstsirályok) fajába tartozik, és hozzáteszi, hogy az argentatus szakkifejezés a 266. pápa szülőhazájának nevére utal.

A galamb, a megválasztás jele

Ez a megmosolyogtató kis esemény óhatatlanul eszünkbe juttat egy – ezúttal bizonyított – kapcsolatot, amely a pápák és egy jóval nemesebb madár, a galamb között van. Eusebius a Historia Ecclesiastica című művében elmeséli, hogy a 3. században Fábián pápát hogyan választotta ki ez a bibliai madár az Egyház vezetésére. „Hirtelen egy galamb szállt le az égből Fábián fejére, ugyanúgy, ahogy a Szentlélek ereszkedett le a Megváltóra” – írja a történész, majd hozzáteszi: „… erre az emberek mind azt kiáltották, érdemes rá, és késlekedés nélkül megtették az Egyház fejévé.”

Nem Fábián, ez az egyszerű falusi férfi volt az egyetlen, akit gondviselésszerűen így választottak pápává. Agostino Paravicini Bagliani A pápák állatai (Il bestiario del papa) című könyvében írja, hogy különböző források szerint Szent Severust, Szent Polikárpot és valószínűleg Szent Zefirin pápát is ily módon választották meg hivatalába. Az olasz történész arra is rámutat, hogy a konklávékról szóló beszámolók megemlítik a Szentlélek madarának leszállását olyan esetekben, amikor váratlanul egyszerű embereket, vagy Róma világától még idegen embereket választottak pápává.

A galamb egy másik, jól ismert pápának, I. Gergelynek, avagy Nagy Szent Gergelynek a szimbóluma is. A 8. században róla írt életrajzában Paulus diákonus szerzetes beszámol ennek az összefüggésnek az eredetéről. Egy férfi, aki Gergely után kémkedett, látta, hogy miközben a 64. pápa az Ezékielhez fűzött gondolatait diktálta, ez a szent madár lebegett a válla felett. Amikor abbahagyta a diktálást, a madár csőrét a pápa ajkai közé dugta, és új gondolatokat sugallt neki. Pápáról pápáraa galamb lassan az Egyház és a pápaság szimbólumává vált. Nem kevesebb, mint 500 ábrázolása a római Szent Péter bazilikában ékes bizonyíték erre.

A sas, a pápai hatalom szimbóluma

A béke madara azonban nem az egyetlen, amely Róma városának falait díszíti. Római Aegidius, a 13. századi történetíró másra helyezi a hangsúlyt, amikor a sassal a pápa szerepét határozza meg. Szerinte ez a fenséges madár világosan szimbolizálja a pápai hatalmat az egyetemes Egyház felett. A sas képes arra, hogy hatalmas szárnyaival „mindent” védelmezzen, „tollakkal, vagyis erényekkel ékesített”, és ily módon hasonlatos az uralkodó pápákhoz – mondja.

A papagájnak, mely inkább a fecsegéséről ismert, mint a bölcsességéről, ugyancsak megbecsült helye volt a pápáknál. A pápák és a tarka madarak barátsága a 11. században kezdődött, amikor egy uralkodó – valószínűleg I. István, Horvátország és Dalmácia királya – papagájt küldött IX. Leó pápának. A madár nem csak azt volt képes ismételgetni, hogy „megyek a pápához”, hanem még a pápa nevét is ki tudta mondani. Amikor a külföldi származású Leó pápa elfáradt vagy elcsüggedt (hiszen nehéz körülmények között uralkodott), a madár új „belső erőt” adott neki.

A 13. században az ókori Róma és jelképrendszerének újbóli felfedezése felerősítette a Kúria érdeklődését ez iránt a fenséges madár iránt. Azonban csak az avignoni korszakban lesz feltűnő a madarak visszatérő jelenléte a pápák mellett, akár még a hálószobájukban is. A két utolsó avignoni pápa, V. Orbán és XI. Gergely, egy-egy papagájjal tért vissza Rómába. Ettől kezdve a „pápa papagája” hagyománnyá vált, és a madarat Péter utódai magukkal vitték utazásaik során egészen a 15. századig.

A „papagáj szoba”

Egy 1420-as dokumentum először számol be a „papagáj szoba” létéről az apostoli palotában, ahova a pápa összehívta a bíborosok tanácsát és felkészült az ünnepi szertartások előtt. Ez a szoba afféle átmenetet képezett a magán és a közszféra között, és itt fogadták a követeket is.

X. Leo pápasága idején a Vatikánban a papagáj jelképként való használata elérte csúcsát: a Medici pápák tiszteletére a festő Raffaello úgy festi meg Keresztelő Szent Jánost, hogy az egy kicsi dél-amerikai papagájra néz. Folytatva a római és középkori hagyományokat, amelyek szerint a madár az uralkodó érkezését jelzi, a művész Keresztelő Szent János és a madár megjelenítésével arra utalt, hogy a pápa Krisztus képviselője a földön.

XII. Piusz és a kanárik

Jóval később, 2014-ben Ferenc pápa audienciáján újra előtérbe kerültek a madarak. Amikor a pápa a tömegen keresztül haladt a Szent Péter téren, egy papagáj megpihent az ujján.

A legendás fénykép körbejárta a világot, és szeretetteljes hozzászólásokat váltott ki. Szent Ferenc buzgó lelki gyermekeként a 266. pápa ezt mondta az állat tulajdonosának: „Ez Isten gyönyörű ajándéka.” A madár iránti gyöngédség azonban nem akadályozta meg a pápát abban, hogy figyelmeztesse a hívőket a papagájszerű, vagyis gépies imádkozás veszélyére.

A pápaság legújabbkori történetében Péter utódai közül XII. Piusz kedvelte a madarakat a legjobban. A II. világháború alatt uralkodó pápa különösen egy kis kanárihoz ragaszkodott, nagyon szerette, ha a madár megpihent az ujján. És ha a római Kúria tagjai időnként csúfolódtak is a pápa szokatlan házikedvencén, titkára, Pascalina nővér nagy gondot viselt a kis madárra, amely vigaszt nyújtott annak az embernek, aki olyan súlyos terheket hordozott a vállán.

Fordította: Eiben Ingeborg
Forrás: Aleteia

Vasárnap, ünnepnap, eljött a keresztelő vagy az esküvő napja – megyünk a templomba. Csak ide a sarokra, vagy néhány utcával arrébb, nagyritkán távolabb, egy családi ünnepségre vagy zarándokhelyre. Ugyanakkor van jó pár olyan különleges templom vagy szent hely a világon, ahova kevésbé jutunk el. Érdemes velük is megismerkedni, ezért közülük gyűjtöttünk csokorba néhányat.

Kápolna a kráterben

Ez itt a Santa Margarida vulkán kráterébe épített templom. Katalóniában, Spanyolországban épült, a 15. század táján. Antióchiai Szent Margit szűz, vértanú, a várandós asszonyok védőszentjének a tiszteletére építették, akinek ünnepén, július 20-án, tömegek zarándokolnak el a kráterbe a kápolnához. Nincs is könnyű útjuk, 25 perces kapaszkodással lehet felérni a hegy kb. 800 méter magasan fekvő peremére.

Istentiszteleteket nem tartanak, csak a júliusi ünnepre nyitják meg a templomot. A hívekre nem leselkedik különösebb veszély, hiszen a vulkán utoljára 10.000 évvel ezelőtt tört ki.

Templomok a föld felszíne alatt

Etiópiában, 2630 méterrel a tengerszint felett fekszik egy szent város és zarándokhely, Lalibela, más néven Új-Jeruzsálem (francia neve: Fekete Jeruzsálem). A város az etióp Zagve-dinasztia császáráról kapta a nevét, aki a 12-13. században a környező sziklákból tizenegy hatalmas templomot faragtatott ki. Ezek a világ legnagyobb olyan építményei, amelyeket egyetlen kőtömbből faragtak ki, egységesen 10 méter magasak, területük pedig 800 m². A tetejük van a föld felszínével azonos magasságban.

Etiópia a világ egyik legrégebben (a 4. században) kereszténnyé vált állama. Amikor a 13. században a muzulmánok terjeszkedése megnehezítette a szentföldi zarándoklatokat, Lalibela király elhatározta, hogy új Jeruzsálemet épít országában. A városka lakói máig is csaknem kizárólag etióp ortodoxok, a templomok napjainkban is működnek és természetesen rengeteg zarándokot fogadnak (meg persze turistákat, hiszen az UNESCO Világörökség részét képezik).

Szűz Mária a világ tetején

Csaknem ezer méterrel magasabban, 3482 méteren a francia Alpokban magasodik az Aiguille du Grépon, amelynek tetején egy Szűz Mária szobor áll. 1927 júniusában állították a nem túl magas (1,2 m) és nem is túl súlyos (44 kg ) szobrot. Chamonix plébánosa és a helyi Jeunesses Catholiques (Katolikus Ifjúság) 8 tagja juttatta fel a csúcsra, eleinte egy öszvér hátán, majd hétórás további nehéz kapaszkodás során. A csúcson rögzítették, arccal Chamonix felé fordították, a plébános pedig felvette a magával vitt papi ruháját. Mindenki letérdelt, amikor a pap megáldotta a szobrot, majd könnyek közt elénekelték a Salve Reginát.

Hóból épített templom

2016 januárjában, amikor leesett a hó a Michigan állambeli Houghtonban (USA), a Michigani Műszaki Egyetem Nagy Szent Albert egyetemi plébániájához tartozó diákok nem maradtak forró teát szürcsölgetve a szobájukban, hanem nekiálltak egy hótemplomot építeni, hogy a szabad ég alatt vehessenek részt a szentmisén.

Az egyetemi lelkész, Ben Hasse atya megszerezte a püspök engedélyét a 11 x 6 méteres templom megépítéséhez, az esti gyertyás szentmisén 140-en vettek részt. „Nem számítottunk ekkora tömegre, egész nagy volt a zsúfoltság” – mondta az egyik diáklány.

A vörös sziklák közé épült templom

Az Arizona állambeli (USA) Sedona legfőbb nevezetessége az a sziklák közé épített katolikus templom, amely Marguerite Brunswig Staude szobrászművész megbízásából és ihlete nyomán épült, szülei emlékére.

Igen sok lehetséges helyszínről esett szó az első elképzelések idején (1932) – a tervező, Lloyd Wright szívesen építette volna a templomot Budapesten, a Dunára nézően. Erre aztán a II. világháború kitörése miatt nem került sor. Így a Chapel of the Holy Cross (Szent Kereszt Kápolna) végül 1956-ra készült el Staude asszony szülőhelyén, Arizonában. Felejthetetlen jellegzetessége a hatalmas üvegablakon kívül és belül álló óriási, 11 méter magas kereszt.

Templom a tó közepén

Talán a világ legkisebb temploma ez a New York államban, 1989-ben épült, felekezet nélküli kis kápolna, amelyik ráadásul egy tavacska közepén áll.

A palatetős, apró épület belső tere kisebb, mint 3 négyzetméter. Alig fér el benne egyszerre egy házasulandó pár meg az őket eskető lelkész. A kis mólóhoz pedig épp csak egyetlen csónakot lehet kikötni. A nevezetesség a Cross Island Chapel (Kereszt-sziget Kápolna) nevet viseli – vajon hol lehet a Kereszt-sziget? Csak nem azt a néhány sziklát nevezik így, amelyekre egy keresztet állítottak?

Templomok a hegy gyomrában

A franciaországi Lourdes-tól az olaszországi Garganóig nem ritka, hogy barlangokban találhatunk szentélyeket. A garganói Szent Mihály szentélyről a Katolikus.ma is többször adott már hírt, például itt: Szent Mihály arkangyal szentélyénél jártam – élménybeszámoló – Katolikus.ma.

Mi magyarok is büszkélkedhetünk két ilyen szent hellyel: Miskolctapolcán a Jézus Szíve kápolnával, és fővárosunk közepén, a Gellérthegy szívében, a Magyarok nagyasszonya templommal.

A budai sziklatemplom építése 1931-ben fejeződött be, majd 1934-ben a hegy Duna felőli oldalán egy kolostor is hozzáépült. A létesítéshez egy mesterséges barlangrészt használtak fel, amihez egy régi, természetes üreget robbantásokkal tovább bővítettek. A templom és a kolostor a pálos rend kezében volt.

Az 1950-es és 60-as években a bejárat feletti keresztet ledöntötték, a templomot bezárták és a helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki, míg a kolostorban az Állami Balettintézet kollégiuma működött. Az újranyitásra 1989-ben került sor, és a pálos rend 2008-ban kapta meg a használati jogot az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyétől. A pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját itt őrzik a sziklatemplomban.

Sebestyén Péter atya asztalán újra összegyült egy adag cetli. Ezeket ismét megosztjuk önmagunk és szeretteink lelki, szellemi épülésére.

• Az elitista néppártot szervez. Na így kezdődnek a viccek. Lenin anyja újra várandós…
• A létezést a nyakamba varrták, mit kezdjek vele?…
• A rendszerváltó elvtársak annyira voltak akkor kommunisták, mint amennyire ma keresztények…
• Ha valaki elhiszi néhány vallás rizsáját, annak józanságára nem lehet számítani…
• Van az a pénz, amitől a tudománynak is korpásodik a haja…
• A tisztelet ott kezdődik, ahonnan a szeretet hiányzik…
• Fukuyama megírta A civilizáció végét. Tanára, Huntington válaszul megírta A civilizációk összecsapása-új világrend c. könyvet. A kettő elolvasása után lehet dönteni, mi zajlik a világunkban…
• Egy kínai szerint az amerikai káosz, agyament fejetlenség és vérlázító egoizmus a pokolra süllyedt társadalom netovábbja, és ezt védelmezni gyengeelméjűség.
• Jó lenne tisztázni, mi élvez elsőbbséget: a táj a fontosabb, vagy az Ember? A legfontosabb talán az egyensúly lenne. A „fejlődés” elpusztítja a világot, az agyatlan klímavédelem elpusztítja az Embert. Aztán az se mindegy, hogy mi mérgezzük magunkat vagy a betolakodók… Khm. Khm.
• A király számára az ország egyszerre szerelem és kötelesség. És ez olykor a rokon ellen is harcot parancsol. Mert két kard nem fér meg egy hüvelyben… (Cz. G.)
• Az ál-baloldal, mivel csak ehhez ért, elárulta a munkásosztályt! Most új csapatot (elesetteket, menekülteket, identitás vesztetteket stb.) gyűjtenek maguk köré! De eljön az idő, amikor majd ők is haszontalanná, elárulhatóvá válnak! Legkésőbb akkor, amikor majd nem szavaznak már rájuk!
• Nyugodt vagyok. Nem csábít a jövő. A múlt amúgy is csak mulasztásokkal hozakodik elő. Jobb, ha a kairoszban élek…
• Nagyon szimpatikus lett a beton, innen a hetedik emeletről…
• Van, aki a hatalomért nemcsak a szeme, hanem a lelke világát is odaadná…(Cz. G.)
• A meztelen csigák nem omolnak össze a gerincműtét után…
• Egyik szemem sír, a másik meg üveg…
• Aki egyetlen szempontból nézi a világot, akármilyen eszesnek mutatkozik is, ostobán fog ítélkezni. (Füst Milán)
• Ha ezt anyósom látná, visszafelé gurulna (le) a lépcsőn…
• Ha az adó egy befektetés, akkor fektessen be minden ellenzéki adóban, tuti magas lesz a hozama…
• 40 év múlva egy Orbán-emlékmű a nagy magyarok sírkertjében, és egy tábla Gyurcsány pápai szülőházának kapuján, magasan, nehogy bepiszkítsák… A feliratok érdekes módon hasonlóak: Orbánnál “HITTE, A HAZÀÈRT ÉLT MINDENEK ELÖTT”, /a magyar nemzet/ Gyurcsánynál: “VITTE HA HOZZÀFÈRT MINDENKI ELŐTT” /egy ismeretlen dékás/
• Amióta nálatok -baloldalon- is született egy milliárdos gázszerelő, végre nézhetem a hírtévét. Ezeket a kiegyensúlyozott vitákat kedvelem…
• Marxizmus ellen már negyven éve be vagyunk oltva…(O.V.)
• Román folklór a kisebbik rosszról: rău cu rău, dar fără rău e și mai rău… – valahogy így: rossz a rosszal, de rossz nélkül még rosszabb…
• Ha a Szentatya a tavalyelőtt Csíksomlyón volt, ma Pesten van, és holnap Kassára megy – végül is csak Magyarországon járt…
• Gergely alpolgija Dorosz, Orbit-rágót és pizzát számolt el költségtérítésként, az Ökotárs-alapítvány meg térdzoknikra költötte a norvég alap pénzét, – édi babák a baloldalon…
• Mit csinál, Jean azzal a kefével? – Az őrület határát súrolom, uram…
• A szánkós vodka megadja magát az óceáncsobbanásoknak… (Open Stage)
• A házasság olyan, mint egy mérkőzés: vagy mind két fél nyer, vagy mindketten veszítenek… 
• Felix zu Schwarzenbergnek, az Osztrák Császárság miniszterelnökének 1851-ben, az egyik nagykövetével folytatott tárgyaláson elhangzott egy mondata, miszerint az európai nemzetközi kapcsolatokban az elvek ideje lejárt. A megfogalmazás tökéletesen jellemzi az ezt követő 50-70 év lényegét az európai diplomáciában.
• Joe Biden többször elaludt a sajtótájékoztatókon. Ha nem volna igaz, akár még vicces is lehetne. „Frissíteni” kellene: pörgetni, mint békát a turmixban…
• Hogy Biden elaludt, az még hagyján. Az a baj, ha „odahal”. A halott szavazók lelkei a Fehér Házban nyomban bolyongani kezdenének, hogy vigyék el az elnöküket…
• Jancsi: – drágám, úgy szeretlek, hogy a nevedet is felírnám a házam oldalára. Juliska: – ha annyira szeretsz drágám, írasd a házadat a nevemre…
• Apám, anyám meddő, én is az vagyok, s valószínű, hogy a gyermekem is örökölni fogja…
• Azzal az igazi beszélgetni, akivel hallgatni tudunk…(Czakó Gábor)
• Úgy megsirítette, hogy eldőlt, mint a karácsonyfa januárban…
• Megboldogult †Kolompár Sándor, – aki Polgár Jenőnél járt Pápán „szocpolitikáért,” – ő mondta, hogy: ez kizárt dolog, mert nem tudom. E szerint a filozófia szerint: bármiről, amiről én nem tudok, az nincs és teljességgel lehetetlen. Ha szembesítenénk vele, vajon akkor mit szólana hozzá pl. egy ateista?…
• Embernek lenni olyan nehéz, hogy ez eddig még csak Istennek sikerült. (D. F.)
• Egy komoly munkagép kezeléséhez 1 hónap alatt jogosítvány szerezhető. A segédmotor kerékpár csak jogsival vezethető. Egy sokak által, veszélyesnek tartott kutya tartásához engedély szükséges. Gyereket viszont bárki bármikor „tarthat”!…
• A mosómedvék három tanácsa: – ha úgy érzed, hogy mindenki utál, akkor aludj egyet; – ha úgy érzed, hogy mindenkit utálsz: egyél valamit; – s ha úgy érzed, hogy utálod magadat, akkor fürödj meg!…
• A laposföld-hívők bizonytalansága: de mi van akkor, ha nincs igazunk…?
• A reflektorfényben nem fürödni kell, hanem arra használni, hogy olyan dolgokra világíts rá vele, amelyek fontosak. (Molnár Áron)
• Mostanában már csak az oltottak kapnak telefonos figyelmeztetést, RO-Alert: Vigyázat, medve, medvee!!
• Az oltóanyagok közül a Pfizer, Astra, Moderna a három napkeleti bölcs: a Sputnyik pedig a csillag…
• Gyermekkorunkban nem volt internet, de szerencsére nem is tudtuk…
• Egyszer csak felébredt, s elgondolkodott azon: mennyit kell még tanulnia ahhoz, hogy buta lehessen… (Cz. G.)
• A mindenséget jelentő Isten és a semmit sem jelentő ember közötti találkozásban rejlik a teremtés legnagyobb csodája. (Carlo Caretto)
• Még a halálról sem egységes az emberiség hite, felfogása, hozzáállása. Nem mindenki hiszi azt, hogy az emberi test leállásával megszűnik a létforma minden variációja. Pontosan a totális konszenzus hiánya mutatja, hogy a globalizáció gyorsabban történt, mint annak szellemi szintje. Talán emiatti kétségbeesésükben, egyesek most még inkább gyorsítanák a globalizációt a „covid” apropóján. (T. Szabó Csaba)
• A halaknál úszóversenyt rendeznek. Az aranyhal úszik be elsőnek, a remény hal meg utoljára…
• Istent szeretni manapság befektetést jelent: jó lesz majd nekem, ha szeretem Istent, mert mindenben megsegít. Vagy sok esetben „marketingre” szorítjuk le: a szerető Isten eladhatóbb, mint az igazságos, nem beszélve a haragvóról. Isten-szeretet dömpinget élünk: a legkisebb jó érzésnek is az a neve, hogy „megtapasztaltuk Isten szeretetét”, a vallásosságunk egyetlen fogódzója, hogy Isten szeret bennünket.  Hogy a szeretetnek követelményei is vannak, az más kérdés… (László István nyomán)
• A globalizáció nem más, mint az erősebbek diktatúrája a gyöngébbekkel szemben. S ez nem csak a pénzvilágban, a kultúrában is érvényes: a kultúra is a globalizáció „ontológiai” helyzetének tárgya. (Cz. G.)
• Egy fiatal erdélyi író megkérdezte egyszer anyaországi híres kollégáját vacsora közben: – Ha nem lett volna kommunizmus, akkor vacsoráznánk mi most együtt? – Vacsorázni miért ne, de talán mégse tegeződnénk – mondta… (V.G.)
• Ha úgy vesszük, gyümölcsfát metszeni is egyfajta alkotás. Már, ha sikerül…
• Olyan zajos az autója, mintha utánfutóban ülnénk…
• Arra sosem emlékszünk, ami nem jut eszünkbe…(G.P.)
• A hihetetlen hazugságot egy hihetővel kell helyettesíteni…
• Cseppekkel nem lehet dagasztani a hömpölygő folyót. (Vida Péter)
• Akik elől ülnek, kibeszélik azokat, akik hátul ülnek…
• Szép magyar nyelvünk lefordítva bikkfára: Az ön interpretációjának konnotációja jelen szignifikáns szituációban nehezen manifesztálódik, ezért kevésbé releváns, sőt egyáltalán nem motiváló perspektíva, így hát intoleranciája nem funkcionál a bázisdemokráciában…
• A siker titka abban rejlik, hogy többször kell felállnod, mint ahányszor elesel…(Csontos Márta)
• Ha valamiért nem fizetsz, te magad vagy az áru…
• Minden ismeretség, kamatoztatásra kész kapcsolati tőke…(Cz. G.)
• Ha Isten közel van hozzám, csak rajta keresztül, vele kapcsolatban látom a világot. (Bátor Botond)
• A szegénytől elvették azt a keveset, amije volt, és ő ezért megharagudott, – még nem tudott lélekben szegény lenni.
• A valódi reményt a szeretet mozgatja. (Jean Danielou)
• Elsorvasztja a bizalmat a múltam…(Márton Áron)
• A társadalomnak állítólag semmi köze a szakmához. És amikor (társadalmi) nyomás nehezedik rá, a szakma hülyeségeket beszél…
• A nagy Ő-t nem lehet úgy keresni, mint egy vízvezeték-szerelőt.
• Ahol Isten, oda a gonosz nem férkőzhet. A gonosz csak a halálba szólhat bele… A halál gyepűjén innen, ebben a keskeny, őrizetlen határsávban vadászik… (Czakó Gábor nyomán)
• A spanyolnátha áldozatainak száma száz évvel ezelőtt a legpesszimistább számítások szerint is 20 millió halott volt (a nagyvonalúbb számítások 100 millióig is elmennek). Igaz akkor nem lakta közel 8 milliárd ember a Földet, de épp ezért nagyon sok. Most 4 milliárd ember van beoltva, a közel másfél milliárd lakosú Afrikában eleddig a lakosság mindössze 5 %-ának jutott oltóanyag. (2021. nov. 1-i adat). 250 millió fertőzött, és “alig” 5 millió halott van jelenleg a világon covid miatt. A fertőzöttek 192 országból valók, de érdekes módon a legtöbb halottat az AEÁ-k, EU és Brazília adja. Oroszország és India is csak ezután jönnek. A halál-okok gyakoriságában a covid előtt az agyvérzés és a szívbetegségek vezetnek. S egy székelyföldi vonatkozás is: egyik székelyföldi nagyközség idén 83-at temetett szemben az addigi év összesen 30 keresztelőjével. A másikban egy napra 10 halott is jutott a napokban. Romániában már közeledik a hatvan ezerhez a covidhoz köthető halálozások száma. (2021. dec.27.) Mindeközben a Pfizer laza 34 milliárd dolláros bevétellel számol, csak covid-oltóanyag eladásból. A számok néha kegyetlenek.
• Az ember legyen mindenben szép: arcban, ruhában, lélekben, gondolatban… (A. Csehov)
• Az oroszlánkölyök simogatása felér egy iszappakolással. (Bölöni Domokos)
• Ma van az a holnap, ami miatt a tegnap annyira aggódtál… (Anthony Hopkins)
• Az ostoba a zsenik fényénél sütkérezik, s ékesszólásból akar diplomát kapni. Jobb lenne, ha inkább arra törekedne, hogy megértsék…
• A tél végére mindenki oltott, gyógyult, vagy halott lesz…(Jens Spahn, német egészségügyi miniszter)
• A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy Romániában élünk és ez minden időnket felemészti…(A.S.)