fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Életmód

Emlékezzünk: 40 éve lett Párizs érseke Jean-Marie Lustiger

Közzétéve

Fotó: babelio.com

1981. január 31-én Marty bíboros végre fogadhatta utódát, akit már nagyon várt, amióta két évvel azelőtt elérte az életkori határt és beadta lemondását. Nagy meglepetés éri. A kinevezett érsek még igen fiatal, ötvenötödik évében van. Érseksége hosszabb ideig (2005-ig, azaz 24 évig) tart majd, mint bármely elődjéé a 18. század óta.

Az új érsek életútja meglehetősen szokatlan volt. Párizsban született, szülei Lengyelországból bevándorolt zsidó kiskereskedők voltak. A kis Aaron Lustiger egyedül, magától tért át a katolikus hitre. Már 11 éves korában titokban egy protestáns Bibliát olvasgatott, és úgy látta, hogy az Újszövetség az Ószövetségből következik. 1940-ben, életének 14. évében keresztelték meg. Édesanyja Auschwitzben halt meg, ő maga édesapja ellenkezése dacára lett pap. (Apja még azzal is megpróbálkozott, hogy elérje a keresztség érvénytelenítését, amihez a párizsi főrabbi segítségét is kérte.) Egyetemi lelkész, majd plébános volt, érseksége előtt alig egy évvel nevezték ki orléans-i püspöknek. Mindenki tudta róla, hogy tele van kirobbanó energiával, de a modora néha kívánnivalót hagy maga után. Egyes kritikusai Bulldózer gúnynéven emlegették.

Miért emlékezünk meg a 40. évfordulóról?

Jean-Marie Lustiger érseknek, akit 1983-ban lett bíboros, sok mindent köszönhetünk. Amit Franciaországban és a világban elvetett, az még mindig táplál minket. Ő alapította meg a Radio Notre Dame-ot, majd a KTO televíziót és a régi, száraz stílusú Semaine Religieuse (Vallási Hét) c folyóirat helyébe megindította a Paris-Notre-Dame című heti magazint. Ő alapította a Katedrális Iskolát, amely bizonyítványt adott az Egyházban egyre több szolgálatot vállaló világiaknak; az új Párizsi Szemináriumot, amely a papi képzést a 20. század végi papi és lelki igényekhez és hivatásokhoz igazította; a Városaikért tevékenykedő Papok Missziós Testvériségét, azért, hogy a kedvezőbb helyzetben levő Párizs szolidáris legyen a periférián elhelyezkedő többi egyházmegyével, a Katedrális Iskolán belül egy új teológiai kart indított, amely nem volt az Institut Catholique része, és ő hozta létre a Szent Bernát Kollégium nevű katolikus művelődési intézményt.

Lustiger érsek Párizsban hét új templomot építtetett, új plébániákat hozott létre, és új életet lehelt a különböző kulturális és karitatív tevékenységekbe. Buzdította, segítette az AIDS-betegekkel és a hajléktalanokkal foglalkozó egyesületeket, köztük az Emmanuel közösséget. Átrendezte katedrálisa belsejét, hogy megkönnyítse a zarándokok és a turisták fogadását. Mindenbe merészen belevágott, nem várta meg a szükséges anyagi eszközök összegyűjtését, mert biztos volt benne, hogy időben meglesz minden támogatás, ami szükséges.

Ezeknél is fontosabb volt az Egyházon túlmutató hatása. 1983-1984-ben meghatározó fontosságú volt a közbelépése, amikor a döntően katolikus magániskolák államosítása és a nekik juttatott források csökkentése miatt zajlott az „iskolaügy csatája”. Hallatta szavát az első bioetikai vitákban, tisztában volt a média erejével és tudta, hogyan kell kezelni a médiát. Törekedett arra, hogy viszonylag jó munkakapcsolatokat alakítson ki a politikai elittel, még ha ideológiai ellenfelek is. 1997-ben a Párizsban, egymillió fiatal részvételével rendezett Világifjúsági Napokon bevezette azt az újítást, hogy a rendezvényt megelőzően a fiatalok egy hetet valamelyik másik francia egyházmegyében töltsenek, s így a rendezvény fénye és öröme az egész országra kiterjedjen.

A bíboros támogatta a pápa hegemóniáját és kiállt a franciaországi liberális katolikus álláspontokkal szemben a pápa konzervatívabb nézetei mellett. II. János Pál nagyon kedvelte őt, amiben talán lengyel származása is közrejátszott. 1997-ben a bíboros így fogalmazott:

„Vannak a különböző vélemények, és van a hit. Én a hitért vagyok felelős, és a hit kérdésében egyetértek a pápával.”

Kiállt a papi cölibátus mellett, állást foglalt az abortusz és a nők pappá szentelése ellen. Az Újszövetséget az Ószövetség logikus folytatásának tekintette, és az újkori antiszemitizmust az általa támadott Felvilágosodás termékének nevezte. A baloldali politikai szereplők mellett a szélsőjobboldali Nemzeti Frontot is kritizálta annak rasszista nézetei miatt.

Lustiger bíboros sokat tett a judaizmussal való kapcsolatok rendezéséért. A nyolcvanas évek végén részt vett az auschwitzi kármelita kolostor körüli súlyos vita rendezésében. Sikerült elérnie, hogy eltávozzanak Auschwitzből a kármelita apácák, akik a koncentrációs tábor mellett épített kolostorban éltek 1984-től kezdődően, és akik jelenléte ellen nemzetközi visszhangot kiváltó tüntetés zajlott le 1989-ben. 1997-ben ő kezdeményezte azon egyházmegyék püspökeinek a „bűnbánó nyilatkozatát”, ahol a Vichy-kormány idején közönyösen tűrték a zsidók internálását. 2000 után sikerült kapcsolatot kiépítenie a New Yorki ortodox zsidóság vezetőivel, akik addig minden ilyen kezdeményezést elutasítottak.

Lustiger bíboros munkásságának kézzel fogható hagyatékából említsük meg a párizsi Notre-Dame katedrálisban a kórus bejáratánál, jóval a főoltár előtt felállított különleges oltárt. A modernitásnak és a hagyománynak az ötvözete, az Ószövetség és az Újszövetség közötti kontinuitásnak a kifejezése ez az oltár, melyet Lustiger érsek rendelt meg Jean Touret szobrászművésztől. Az 1989-ben elkészült bronzoltár 115 cm magas. A 2019-es tűzvészben csak kisebb sérüléseket szenvedett egy reá hulló kődarabtól. Szemközti oldalán a négy apostolt, Mátét, Lukácsot, Márkot és Jánost, az oldalakon pedig a négy nagy prófétát (baloldalon Ezékielt és Dánielt, jobboldalon Jeremiást és Ézsaiást) ábrázolja.

Jean-Marie Lustiger érsek életéről 2013-ban filmet forgattak, A Zsidó Kardinális címmel. (A film előzetesének megtekintése itt:

A film készítésének műhelytitkairól pedig meg lehet nézni a következő kis összeállítást:

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.

Francia-orosz szakos bölcsészdiplomával, német, angol nyelvvizsgával egész életemben a nemzetközi kapcsolatok terén dolgoztam. Néhány éve nyugdíjasként boldog nagymama vagyok. Nagyon szeretek fordítani, írni, tájékoztatni, ismereteket átadni.

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű