Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Erdő Péter: Nem szabad elfelejtenünk, hogy Jézus Krisztus születését ünnepeljük

Közzétéve

Erdő Péter bíboros, prímást, esztergom-budapesti érsek az M1 csatornának nyilatkozott - Fotó: hirado.hu

A kereszténységnek több mint két évezrede ugyanaz az üzenete karácsonykor, a remény megszületése. Az M1-en Erdő Péter bíboros, prímást, esztergom-budapesti érseket arról kérdezték, hogy mi a katolikus egyház üzenete a híveknek és a világnak így a 21. század második évtizedének végén.

Erdő Péter elmondta, hogy az üzenet mindig ugyanaz, legfeljebb az üzenet hallgatója változik, ezért más és más módon lehet megfogalmazni, hangsúlyozni. Az üzenet az, hogy Jézus Krisztus megszületett, Isten egyszer és mindenkorra közösséget vállalt az emberiséggel. Annyira szeretett minket, hogy nemcsak üzeneteket küldött nekünk, hanem személyesen is vállalta a sorsunkat – hangsúlyozta a bíboros.

Ez azt jelenti, hogy az emberiség története nem véletlenszerű sodródás, hanem célja és értelme van. Ezt a célt a mindenható Isten határozta meg, aki nem egy ellenséges, érzéketlen idegen erő, hanem végtelenül jóságos, és szeret minket. Ez a karácsony üzenete, ez ad bizalmat és optimizmust az ember életének – tette hozzá a bíboros.

Hajlamosak vagyunk arra, hogy kételkedjünk az emberiség sorsában

Elhangzott: a 21. század elején hajlamosak vagyunk arra, hogy kételkedjünk az emberiség sorsában. A különböző tévécsatornákon olyan filmek láthatók, amelyek arról szólnak, hogy a majd a Föld lakhatatlanná válik, és egy kis csapat egy másik bolygón vagy galaxisban próbál megélni.

Erdő Péter megjegyezte, hogy mindezt kicsit mosolyogva nézzük, mert míg a Szaharát nem tettük termékennyé, addig mit is akarunk a Marson. Hozzátette, hogy természetesen kutatni lehet, és érdemes is, de a jövőképbe több meseszerű elem is vegyül.

Erdő Péter megjegyezte: felelősek vagyunk az itteni világért, és azért, hogy az emberiség továbbra is élhessen a Földön. A kozmikus világnak olyan erői vannak, amihez képest minden emberi erőfeszítés eltörpül. De ami rajtunk múlik, azt felelősen meg kell tenni – hangsúlyozta az érsek.

A Bibliában azt olvassuk, hogy Isten ezt a Földet, ezt a kertet rábízta az emberre, hogy művelje, gondozza kizsákmányolás helyett. Ezzel a felelősséggel kell a környezetünkhöz is viszonyulni.

Erdő Péter kitért arra is az interjúban, hogy nem szükségszerű az, hogy az ember felélje azokat a javakat, amelyek a teremtésben megadattak. Véleménye szerint lehet találni olyan módokat, amelyek a megnövekedett lélekszámú emberiségnek is lehetővé tennék, hogy a környezet sokkal kisebb rombolásával éljen. Példaként elmondta, hogy az üzleti haszon gyakran olyan megoldásokat helyez előtérbe, amelyek nem a legtakarékosabbak.

Fontos, hogy érezzük a közös feladatokat

A beszélgetés során kitértek a különböző érdekekre is. A bíboros elmondta, hogy az érdekek sokfélék lehetnek. Ha az egész emberiség közös érdekét nézzük, akkor több dolgon is változtatni kellene – hangsúlyozta. Ezt hívják szolidaritásnak.

Hozzátette: azáltal, hogy Isten az emberiséggel vállalt közösséget, felhívja a figyelmünket arra, hogy egymással testvéri kapcsolatban vagyunk. Tehát nem idegenként, közömbösként kell szemlélnünk a másik embert.

Erdő Péter szerint fontos, hogy érezzük a közös a feladatokat, és rájöjjünk arra, hogy mindenkinek érdeke, hogy ezeket közösen oldjuk meg.

hirado.hu

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Aktuális

“A magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult” – KÉSZ-közlemény

Közzétéve

Szerző:

Közleményben reagált a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a közéletben érzékelhető, közbeszédet érintő vulgarizálódásra. A közleményt teljes egészében közreadjuk tekintettel arra, hogy a Katolikus.ma szerkesztősége egyetért az abban megfogalmazottakkal.

 

KÉSZ-közlemény a közbeszéd tisztasága védelmében

„Figyeljetek ide és értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert.” (Máté 15,10–11)

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vezetősége és tagsága aggodalommal tapasztalja azt a folyamatot, ahogyan a magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult.

A legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat sajnos mindennapossá vált nemcsak az utcai beszédben, hanem az interneten és a médiában is. Különös aggodalomra ad okot az, hogy már a nyilvánosan megszólalók körében is elterjedt mások vulgáris és obszcén kifejezésekkel történő gyalázása. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a felnövekvő nemzedékek és gyermekek számára ez legyen a követendő példa. A közönséges stílus elsősorban az azt használót jellemzi és szennyezi be, de az emberi személy tiszteletét, a demokrácia alapértékét is megtiporja. Az ilyen szóbeli gyűlölködés szélsőséges, emberhez nem méltó viselkedéshez teremt alapot, és így könnyen igaza lehet a közmondásnak: „aki szelet vet, az vihart arat”.

Felhívjuk minden megnyilatkozó figyelmét, hogy saját maga, gyermeke és családja, valamint a magyar nemzet érdekében tartózkodjon a másik ember személyét, hitét gyalázó vagy becsmérlő véleményformálástól és beszédtől!

Budapest, 2019. január 14.

a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöksége

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Mélyzuhanásban a katolikusok aránya Európában

Közzétéve

Szerző:

Illusztráció - Megemlékezés a belga terrorcselekmény áldozataira (2016, Belgium) Fotó: AFP Photo / Patrik Stollarz / Getty Images

– De a népességet vizsgáló szervezet határozott trendeket érzékel a kontinensen.

A Pew Center harmincnégy európai ország lakosságát vizsgálta, mely alapján vallás szempontjából eltérő különbségeket észlelt keletről nyugatra és északról délre haladva.

Dél- és Kelet-Európa országai általában katolikusabbak, és minél jobban haladunk keletre, annál konzervatívabbak.

Egy dolog azonban egyértelműen kiemelkedik. Annak ellenére, hogy Európa a Római Katolikus Egyház otthona, Európa ma sokkal kevésbé katolikus, mint egykor volt.

Példának okáért 1910-ben a kontinens a világ katolikusainak 65%-át tette ki. Egy évszázaddal később már csak a 24%-át adja.

Hova lettek tehát a katolikusok? A Pew Center rámutat, hogy Latin-Amerika ma több katolikusnak ad otthont (a világ katolikusainak 39%-át), mint Európa vagy az összes többi régió. A Szaharától délre fekvő Afrikában az arány 16%, az ázsiai-csendes-óceáni térségben pedig 12%.

A legtöbb katolikus lakossággal rendelkező európai országok többnyire Dél-és Közép-Európában találhatóak. „Például a felnőttek legalább háromnegyede Lengyelországban (87%), Olaszországban (78%) és Portugáliában (77%) katolikusnak vallotta magát, ahogyan a többség Spanyolországban (60%) és Magyarországon (56%) is.” –mutat rá a felmérést végző szervezet FactTank nevezetű blogján. „De vannak kivételek ebből a mintából: Írország 72%-a, míg Litvánia 75%-a katolikus. A kontinens további területein szétszóródva találunk jelentős katolikus közösségeket, ide értve az Egyesült Királyságot és Hollandiát a maga 19%-val, míg Ukrajnát a csupán 10%-al.”

Ateista és keresztény egy asztalná – Fotó: pravmir.com

A Pew rámutat, hogy nem csak a közép-európai országok katolikusabbak, hanem a közép- és kelet-európai országokban élők is szignifikánsan sokkal vallásosabbak, mint Nyugat-Európában:

Közép- és Kelet-Európa katolikusai nagyobb valószínűséggel vallják, hogy havonta látogatják a templomot (az átlag 44% vs. 13%), és hisznek Istenben (91% vs 80%). Az ukrajnai katolikusok többsége (56%) [akik görög katolikusok] mondták, hogy naponta legalább egyszer imádkoznak, míg ebben az időben Franciaországban nagyjából 1 a 10-ből az arány (azaz 9%). Ez a keleti-nyugati szakadék a katolikusok között nagyobb regionális dinamikát tükröz: összességében az egész kontinensen a közép- és kelet-európai országokban élő emberek, függetlenül a felekezeti hovatartozásuktól, inkább vallásosabbak, mint a Nyugat-Európában élő társaik.

Budapest Pride felvonulás – Fotó: hvg

Ráadásul a közép- és kelet-európai katolikusok társadalmilag inkább konzervatívabbak, mint a nyugati barátaik. „Minden olyan nyugat-európai országban, ahol elegendő a katolikusok számaránya az elemzéshez, a katolikusok többsége támogatja a legális melegházasságot,  beleértve a kimagasló országokat, mint Hollandia (92%) és Belgium (83%). Ezzel szemben a közép- és kelet-európai katolikusok többsége ellenzi a meleg házasságot, köztük a tízből kilenc Ukrajna és Bosznia-szerte. A közép- és kelet-európai katolikusok nagyobb valószínűséggel támogatják a törvényes abortuszt, mint az azonos neműek házasságát, de a törvényes abortusz támogatása még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat-európai katolikusoknál (az átlag 47% vs. 71%).

Végül a Pew Center rámutat, hogy a nyugat-európai katolikusok inkább elfogadják a muszlimokat, mint társaik más európai országokban. „A legtöbb nyugat-európai országban a katolikusok legalább fele állítja, hogy hajlandó lenne elfogadni egy muszlim hívőt családtagként” – mondja a felmérést végző szervezet. „Ezzel ellentétben a közép- és kelet-európai katolikusok kevésbé mondják el ezt magukról, Magyarországon 21%, Lettországban pedig csak 15% százalék fogadna el muzulmán családtagot. Tehát még egyszer, a muszlimok iránti katolikus attitűdök regionális különbségei ismét tükrözik Európában a kelet és a nyugat közötti szakadékot.”

Forrás: Aleteia

Ezt a cikket önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul. Ha te is fordítanál a Katolikus.mának, akkor várjuk jelentkezésedet a Kapcsolat oldalon.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Szent Ágoston újévi üzenete

Közzétéve

Szent Ágoston Philippe de Champaigne festménye alapján (1650) - Fotó: Catholic Herald

Találtunk egy idézetet Szent Ágostontól. Úgy gondoljuk ez mindannyiunk számára felér egy újévi üzenettel vagy inkább tanítással? Íme:

„Légy mindig elégedetlen azzal, ami vagy, ha oda akarsz jutni, ahol még nem vagy. Mert ahol magadnak tetszel, ott maradsz. Ha meg azt mondod: »ez elég!«, máris elvesztél. Mindig adj a meglévőhöz, mindig járj, mindig haladj; ne maradj az úton állva, ne fordulj vissza, ne térj le. Lemarad, aki nem halad; visszafelé megy, aki oda vetődik vissza, aminél már továbbjutott; letér, aki a hitet elhagyja. Jobban jár az úton a sánta, mint az úton kívül a rohanó.”

Szent Ágoston

Boldog Új Évet!

Kövesd a Katolikus.mát a Facebookon is!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű