Lépj kapcsolatba velünk

Ferenc pápa

Ezt az arany rózsát ajándékozta Ferenc pápa a Csíksomlyói Szűzanyának

Közzétéve

A korábbi bejelentésnek megfelelően Ferenc pápa átadta a csíksomlyói nyeregben a Csíksomlyói Szűzanyának szánt arany rózsát. Ferenc pápa ezzel a cselekedetével elődjei nemes szokását követte. A rózsaszálat Ő maga vitte a kegyszoborhoz, főhajtással tisztelgett a Szűzanya előtt majd meg is simogatta az ősi kegyszobrot. Az aranyrózsa egyedi az egész Kárpát-medencében.

Az arany rózsa a pápák különleges adománya, amelyet manapság a különböző Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak, e gesztussal a Szűzanya iránti tiszteletet fejezik ki. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra, Mária-tisztelete jeléül, egyben kiemelkedő gesztus ez a segítő, csodatevő Szűzanya csíksomlyói szobra és a vidék népének hite iránti elismerés jeleként.

A RomKat.ro információi szerint a rózsa ezüstből készült, a rózsa szára és a címer 24 karátos arany bevonatú. Az alapja rózsaszín márvány, amelyen egy ezüstözött váza áll a pápai címerrel, benne két szál természethű rózsa, leveleik ezüstből készültek. A rózsa kb. 84 cm magas, súlya 1200 g. A Kárpát-medencében jelenleg nem őriznek egyetlen pápai arany rózsát sem, bár a történelem folyamán nem egy magyar jelesség részesült e kitüntetésben, Nagy Lajos király mellett 1435-ben Luxemburgi Zsigmond császár és több Habsburg uralkodó felesége.

Ferenc pápa a Csíksomlyói Szűzanya kegyszobra előtt vázába helyezi az ajándék arany rózsát

A szentmise végén, a pápai áldás és a magyar himnusz eléneklése után felcsendül a Máriát dicsérő ének: Te vagy földi éltünk Vezércsillaga, Édes reménységünk, Kegyes Szűzanya. Téged rendelt jó Anyánknak az Isten Fia, azért áldunk örvendezve, Ó, Szűz Mária!       

A Csíksomlyói Szűz Mária pápai arany rózsája

Az arany rózsa története

Az aranyrózsa (Rosa d’Oro),avagy erényrózsa egy ma is létező pápai kitüntetés: aranyból készült, illatszerekkel megtöltött rózsa, amelyet nagyböjt IV. vasárnapján, Laetare vasárnap – eredetileg a Santa Croce in Gerusalemme bazilikában, majd az apostoli palotában – áldott meg a pápa. Hagyomány lett, hogy az arany rózsa megáldásának szertartásán a pápa a rózsa színével egyező – rózsaszínű – miseruhát viselt. A szokás elterjedt az egész világegyházban, és mivel advent III. vasárnapja – Gaudete-vasárnap – kezdőéneke is az örömmel kapcsolatos, e két alkalommal szokásba jött a rózsaszínű miseruha viselete.

Miután az aranyból készített rózsát a pápa megáldotta, és kitüntetésként adományozta az egyház iránt nagy érdemeket szerzett személyeknek. A rövid szertartás kezdetben az aznapi stációs templomban, vagyis a Jeruzsálemi Szent Kereszt-bazilikában, a későbbiekben pedig a pápai palotában zajlott. A rózsa virágjának közepébe eredetileg balzsamot helyeztek el, később vörös drágakövet, majd a rózsaszálból egész rózsacsokor lett, amit megfelelő aranyozott vázával együtt készítettek.

A szokást 1049-ben említik először, mégpedig olyan kontextusban, hogy a pápa kiváló hivatalnokának adományozta. Később királyok kapták, a 14. századtól testületek. A 15. századtól az arany rózsa megáldásának külön áldó formulája volt. 1348­-ban Nagy Lajos király VI. Kelementől kapott ilyet, a 19. században a királyi családok nőtagjai kapták erényeikért és egyházszolgálatukért: Ferenc József felesége, Erzsébet királyné is kapott arany rózsát. Az utolsó kitüntetést 1923-ban a a spanyol királyné kapta. A kitüntetésnek a címzetthez történő eljuttatása a VI. Pál-féle Kúria-reform előtt külön pápai követ, az ún. „Arany Rózsa vivője” feladata volt.

Az arany rózsa az öröm és a szeretet szimbóluma, a rózsa a régi szertartáskönyvek szerint  Krisztus-szimbólum, ily módon az arany rózsa adományozása nemcsak egyszerű elismerés, hanem küldetés is: a megadományozottnak Krisztust kell elvinnie a világba, jegyzi meg Érszegi Márk Aurél Magyarország Vatikáni Nagykövetségének blogján.

A történelem során a szokás módosult, XII. Piusz Xavéri Szent Ferenc sírjára küldött arany rózsát 1953-ban, 1963-ban VI. Pál pápa a betlehemi születés templomának, 1965-ben a fatimai, 1966-ban a guadalupei kegyhelynek adományozott arany rózsa kitüntetést. II. János Pál 1979-ben a czestochowai, 1995-ben a loretói, 2004-ben pedig a lourdes-i Mária-kegyhelyet tüntette ki vele. XVI. Benedek pápa a legtöbb Mária-kegyhelyet megtisztelte a kitüntetéssel, amikor felkereste ezeket (köztük volt Aparecida és Mariazell 2007-ben, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás-kegytemplom, a cagliari Nostra Signora di Bonaria, a pompei Rózsafüzér Királynője-bazilika és Altötting 2008-ban, valamint L’Aquila-i Madonna di Roio 2009-ben. Ferenc pápa a fatimai, a torinói, a guadalupei Mária-kegyhelyeknek adományozott arany rózsát.

Forrás: Katolikus.ma, RomKat

 

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Keresztény médiaszakember, a Katolikus.ma alapító-főszerkesztője. Meggyőződése, hogy az evangéliumnak helye van a multimediális térben (is), mert a megélt istenkapcsolatot, szeretetet, örömöt terjeszteni kell az emberek között. Lásd még a Mt 5,13-at.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű