Lépj kapcsolatba velünk

Ferenc pápa

Ferenc pápa, a béke zarándoka megérkezett Irakba, Ábrahám földjére

Közzétéve

Fotó: Vatican Media

A Szentatya repülőgépe március 5-én (magyar idő szerint) 11.58-kor ért földet a bagdadi nemzetközi repülőtéren. Egy erőszaktól, konfliktusoktól sebzett földre érkezett, ahol a jövőben a remény és a testvériség útjai nyílhatnak meg.

Két népviseletbe öltözött gyermek fogadta a pápát virággal, amikor kiszállt a repülőgépből, majd iraki egyenruhás katonák sorfala között haladt át, énekekkel, iraki és vatikáni zászlók lengetésével kísérték útját.

Musztafa al-Kadhimi iraki miniszterelnök fogadta az egyházfőt a repülőtéren. Legutóbb 2008-ban történt, hogy egy pápa iraki miniszterelnökkel találkozott, amikor XVI. Benedek Castel Gandolfóban fogadta Núri el-Málikit, aki akkor meg is hívta a pápát Irakba.

Ferenc pápa a repülőtéri VIP-váróteremben beszélgetett a miniszterelnökkel, majd az elnöki palotába indult a hivatalos fogadási ünnepségre. 13.35-kor találkozik Barham Szalih köztársasági elnökkel, majd a köztársasági elnöki palota nagytermében a politikai vezetőkkel, a civil társadalom vezetőivel és a diplomáciai testület tagjaival.

Ferenc pápa a vallási közösségek elismerését kérte az iraki állami vezetőktől

Róma Fiumicino repülőteréről indult a Szentatya Bagdadba, ahol helyi idő szerint délután 2 órakor a repülőtér VIP-várótermében találkozott az ország miniszterelnökével. Ezt követően az elnöki palotában tartották meg a hivatalos fogadó ünnepséget. Az államelnök dolgozószobájában tett udvariassági látogatás után a pápa az elnöki palota nagytermében elmondta első hivatalos beszédét, melyet az állami vezetőkhöz, a civil társadalom képviselőihez és a diplomáciai testület tagjaihoz intézett.

Háláját fejezte ki a régóta várt utazás létrejöttéért, azért, hogy eljöhetett Ábrahám próféta földjére, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám nagy hagyományainak bölcsőjéhez.

Zarándokként köszöntötte a helyi katolikus egyház tagjait, akiket meg akar erősíteni a hitben, a reményben és a szeretetben az iraki társadalom körében. Kiemelte, hogy látogatása a pandémia idejére esik, melyből világszerte próbálnak kilábalni az államok. Nemcsak az emberek egészségére, hanem a társadalmi és gazdasági körülményekre is súlyos csapást mért a Covid-19-járvány, kiszolgáltatottá és bizonytalanná tette életünket. Ferenc pápa összefogást sürget, melynek egyik lényeges lépése, hogy mindenki vakcinához jusson.

Ez azonban nem elég: újra kell gondolni életstílusunkat, életünk értelmét, hogy jobb emberként kerüljünk ki a válságból és arra alapozzuk a jövőnket, ami összeköt, nem pedig arra, ami elválaszt.

Irak az elmúlt évtizedekben elszenvedte a háborúk, a terrorizmus és a fundamentalista szélsőségesek csapásait. A szélsőségesek nem viselik el a különböző vallási és etnikai csoportok békés együttélését, kulturális különbözőségét. Mindez halált hozott, pusztítást, ma is látható romokat hagyott maga után. A károk messze nemcsak anyagiak, hanem mélyen megsebezték az emberek lelkét és az iraki közösségeket, ennek gyógyítása évekbe telik. Ferenc pápa külön szólt a jazidiakat ért embertelen üldözésről, gyilkosságokról, melyek már létüket fenyegetik. Hangsúlyozta,

csak akkor indíthatjuk el a tényleges újjáépítést és hagyhatunk az utánunk jövő nemzedéknek egy jobb, igazságosabb és emberibb világot, ha meglévő különbözőségeinkkel együtt ugyanannak az emberi családnak a tagjaiként tekintünk egymásra.

Az iraki társadalmat évezredek óta jellemző változatos vallási, kulturális és etnikai arculat értékes kincs, amelyből meríthetnek, nem pedig eltávolítandó akadály.

Ma Iraknak meg kell mutatnia mindenkinek, különösen a Közel-Keleten, hogy a különbözőségeknek nem kell konfliktusforrásoknak lenniük. A testvéri együttéléshez türelmes és őszinte párbeszédre van szükség, melyet az igazságosság és a jog tiszteletben tartása védelmez. Nem könnyű feladat: fáradságos elkötelezettséget kíván mindenkitől, hogy felülemelkedjen a vetélkedésen és a szembenálláson, és megtalálja magában a közös kulcsot, a közös identitást, hogy ugyanannak a Teremtő Istennek a gyermekei vagyunk. Erre az alapelvre hivatkozik a Szentszék Irakban és másutt is annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok minden vallási közösséget elismerjenek, és azonos jogokkal, tisztelettel és védelemmel lássanak el – mondta a pápa.

Szolidárisnak kell lennünk egymással, felebarátként, útitársként kell tekintenünk a körülöttünk élőkre. Különösen a kiszolgáltatott és rászoruló emberek esetében, akik az erőszak, az üldözés, a terrorizmus miatt elveszítették családtagjaikat, otthonukat, ingóságaikat. Legyünk szolidárisak azokkal, akik nap mint nap küzdenek a biztonságért és az előrejutásért, mialatt nő a munkanélküliség és a szegénység. Felelősek vagyunk egymásért, a gazdaságban, a nevelésben és a környezetvédelemben egyaránt. A válságból úgy kell kilábalnunk, hogy mindenkinek méltó életkörülményeket biztosítunk – hangsúlyozta az iraki vezetőknek mondott beszédében a Szentatya. – Ehhez vissza kell szorítani a korrupciót, a hatalommal való visszaélést, az illegalitást. Növelni kell az igazságosságot, a tisztességes, átlátható szerepvállalást és megerősíteni az intézményeket. Így stabilabb és egészségesebb politikát kapunk, amely a fiatalok elé jobb jövő reményét festheti.

Ferenc pápa utalt rá, hogy elődje, Szent II. János Pál pápa is sokat imádkozott az iraki nép számára a békéért, sok szenvedését fölajánlotta azért, hogy véget érjen a pusztítás és a kegyetlenség időszaka.

Nagyon sokat imádkoztunk Irak békéjéért, és Isten mindig meghallgat!

Nekünk is hallgatnunk kell Istenre, és követnünk az általa kijelölt utat. Tegyük félre a részérdekeket, zárjuk ki a külső tényezőket, és a helyi lakosság érdekeit helyezzük előtérbe! Hagyjuk szóhoz jutni a béke kézműveseit: a kicsinyeket, a szegényeket, az egyszerű embereket, akik élni, dolgozni akarnak, és békében imádkozni.

Elég volt az erőszakból, a szélsőségességből, a széthúzásból, az intoleranciából!

Adjunk teret minden állampolgárnak, aki együtt akarja építeni Irakot a párbeszédben; azoknak, akik a kiengesztelődés, a közjó érdekében félreteszik önös érdekeiket – biztatott a pápa.

Az elmúlt években Irak igyekezett lefektetni egy demokratikus társadalom alapjait. Ebben részt kell vennie minden politikai, társadalmi és vallási csoportnak és garantálni kell valamennyi állampolgár alapvető jogait. Senkit sem szabad másodosztályú állampolgárként kezelni. A nemzetközi közösség továbbra is támogassa a kiengesztelődést a Közel-Keleten. Dicséretes azon államok és nemzetközi szervezetek tevékenysége, amelyek segítenek Irak újjáépítésében és a menekültek ellátásában. A vallás természetéből fakadóan a béke és a testvériség szolgálatában kell, hogy álljon.

Isten nevét nem lehet arra használni, hogy igazoljuk az emberölést, a száműzést, a terrorizmust és az elnyomást. Isten mindenkinek egyforma méltóságot és jogokat adott, ezért arra szólít, hogy terjesszük a szeretetet, a jóindulatot és az egyetértést.

A katolikus egyház Irakban is mindenki barátja kíván lenni, a párbeszéden keresztül együttműködni minden vallással a béke érdekében. A keresztények ősi időkre visszanyúló jelenléte ezen a földön és hozzájárulásuk a közjóhoz gazdag örökség, mellyel továbbra is szeretnének mindenkit szolgálni. A keresztények részvétele a közéletben, állampolgári jogaikkal, szabadságukkal és felelősségükkel megmutatja majd, hogy egy egészséges vallási, etnikai és kulturális sokszínűség hozzájárulhat Irak növekedéséhez és harmóniájához – hangsúlyozta Ferenc pápa az állami vezetőkhöz, a civil társadalom képviselőihez és a diplomáciai testületek tagjaihoz intézett beszédében, majd Isten bőséges áldását kérte az egész iraki népre.

Forrás: Magyar Kurír

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű