Lépj kapcsolatba velünk

Ferenc pápa

Ferenc pápa: A család kincs, mindig védelmezni kell

Közzétéve

A Szent Család miniatűr szobrát tarja a kezében egy hívő a Szent Péter téren Ferenc pápa Úrangyala imádságára várva - Fotó: ANSA

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt Ferenc pápa a názáreti Szent Család ünnepéről elmélkedett, felidézve Mária, József és Jézus tapasztalatát, akiket határtalan szeretet egyesített és az Istenbe vetett nagy bizalom éltetett. A Szentatya imádkozott minden családért, ahol hiányzik a béke és az egyetértés.

Csodálkozás és aggódás: Ferenc pápa e két szó köré építette fel vasárnap déli elmélkedését. Szent Család vasárnapjának evangéliumi szakaszát elemezve arra buzdított, hogy a családi problémákat a másokban található „jó” felfedezésével küzdjük le, és aggódjunk, ha eltávolodunk Jézustól. Ő az Oltáriszentségben Testét adja nekünk, amelynek vételével erőt merítünk a mindennapok nehézségeinek megoldásához.

A názáreti Szent Család tagjait végtelen szeretet egyesítette
Szent Család vasárnapján a liturgia arra hív minket, hogy elgondolkozzunk Mária, József és Jézus tapasztalatán, akiket mérhetetlen szeretet egyesített és az Istenbe vetett nagy bizalom éltetett – kezdete beszédét Ferenc pápa. A vasárnapi evangéliumi szakasz (vö. Lk 2,41-52) elbeszéli a názáreti család Jeruzsálembe vezető útját, ahová szokás szerint Húsvét ünnepére mentek el. A hazafelé vezető úton azonban a szülők észreveszik, hogy tizenkét éves fiuk nincs az úti társaságban. Három napi keresés és aggodalom után rátalálnak a templomban, amint a tanítók között ült, „hallgatta és kérdezte” őket. A Fiú láttán Mária és József “nagyon meglepődtek” és az Anya ezekkel a szavakkal fejezte ki Jézusnak aggodalmukat: “Atyád és én bánkódva kerestünk”.

Ámulat és aggodalom
A pápa ezután az evangéliumi szakaszban szereplő szavak, a csodálat,ámulat és az aggodalom köré építette fel elmélkedését. A názáreti családban soha nem hiányzott az ámulat, még abban a drámai pillanatban sem, mint amit Jézus elveszítése jelentett: vagyis az a képesség, hogy meglepődünk Isten Fia fokozatos megnyilvánulását látván. Ugyanez a csodálkozás érinti meg a templomi tanítókat is, akik “elámultak (a Fiú) értelmességén és feleletein”. De mit jelent az ámulat, mit jelent “elámulni”? Elámulni, csodálkozni az ellentéte annak, hogy mindent természetesnek, magától értetődőnek veszünk. Az ellentéte annak, hogy a körülöttünk lévő valóságot és a történelmi eseményeket saját szempontjaink szerint értelmezzük. Aki ezt teszi, nem tudja, hogy mit jelent a csodálkozás, mit jelent az ámulat.

Fedezzük fel a jót a többiekben – így begyógyíthatjuk a sebeket
Elámulni azt jelenti, hogy megnyílunk másoknak, megértjük mások érveit: ez a magatartás fontos ahhoz, hogy helyrehozzuk a személyek közötti megromlott kapcsolatokat, nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy begyógyítsuk a családban a nyílt sebeket. Amikor problémák adódnak a családban, magától értetődőnek vesszük, hogy nekünk van igazunk és becsukjuk az ajtót mások előtt. Ehelyett azonban fel kell tennünk a kérdést: “Mi a jó ebben a személyben?” – és el kell csodálkoznunk ezen a “jón”. Ez segíti a család egységét. Ha problémátok adódik a családban, gondoljatok azokra a jó dolgokra, amellyel az illető családtag rendelkezik és csodálkozzatok el ezen. Ez segíteni fog abban, hogy meggyógyítsátok a családi sebeket – hangzott a pápa buzdítása.

Jézus áll a Szent Család középpontjában
A Szentatya ezután az evangéliumi szakasz másik fontos szavára, arra az aggodalomra utalt, amelyet Mária és József tapasztaltak meg, amikor nem találták Jézust. Ez az aggodalom mutatja, hogy Jézus központi helyet tölt be a Szent Családban. Szűz Mária és jegyese befogadták a Fiút, gondozták és látták növekedését “korban, bölcsességben és kedvességben”. De Jézus mindenekelőtt szívükben növekedett és Jézus iránti szeretetük, megértésük fokról fokra nőtt. Ezért szent a názáreti család: mert Jézus állt középpontjában, Őrá irányult Mária és József minden figyelme és gondoskodása.

Aggódjunk, ha eltávolodunk Jézustól
Ezt az aggodalmat, amelyet Mária és József érzett azon a három napon, amikor nem találták Jézust, nekünk is éreznünk kellene, amikor távol vagyunk Őtőle, amikor eltávolodunk Jézustól. Aggódnunk kellene, amikor több mint három napon át elfeledkezünk Jézusról, nem imádkozunk, nem olvassuk az evangéliumot, nem érezzük jelenlétének és vigasztaló barátságának szükségét. Hányszor telnek el a napok anélkül, hogy emlékeznék Jézusra! Ez azonban nagyon csúnya – hangsúlyozta a pápa. Mindig aggódnunk kellene, ha ez így történik. Mária és József keresték Jézust és a templomban találtak rá, miközben tanított: mi is mindenekelőtt Isten házában találkozhatunk az isteni Mesterrel és fogadhatjuk be üdvözítő üzenetét. Az Eucharisztia ünneplésekor Krisztus élő tapasztalattá válik; Ő szól hozzánk, felkínálja Szavát, megvilágosít bennünket, megvilágítja utunkat, nekünk adja Testét az Oltáriszentségben, amelyből erőt merítünk, hogy szembenézzünk a mindennapok nehézségeivel.

A Szent Család oltalmazza a világ minden családját
Ma térjünk haza ezzel a két szóval: ámulat és aggodalom. El tudok-e csodálkozni, amikor látom mások jó cselekedeteit, és megoldom-e így a családi problémákat? Aggódom-e, amikor eltávolodok Jézustól? Imádkozzunk a világ összes családjáért, különösen azokért, amelyekben különféle okoknál fogva nincs béke és összhang – mondta végül Ferenc pápa, majd a názáreti Szent Család oltalmába ajánlott minden családot.

Vertse Márta – Vatican News

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű