Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

Ferenc pápa arról, hogy miért olyan fontosak a történetek

Közzétéve

Fotó: Vatican Media

Maga a pápa sem tudhatta januárban, mennyire találóak lesznek a szavai a jelen helyzetre

„Legyen szó mesékről, regényekről, filmekről, dalokról vagy hírekről: a történetek befolyásolják az életünket, még akkor is, ha ennek nem is vagyunk tudatában.” – mondta Ferenc pápa. „A történetek nyomot hagynak bennünk, formálják meggyőződéseinket és viselkedésünket.”

Januárban, amikor a május 24-i Tömegtájékoztatás Világnapjára papírra vetette gondolatait, nyilván maga sem tudhatta, hogy milyen fontossá válnak e szavak a bezártság idején.

A pápa az elmúlt években is korunk fontos témáit elemezte, mint az online „barátságok” természete, a mesterséges intelligencia vagy az „álhírek” kérdése. De igaz, ami igaz, a karantén alatti háromhavi maratoni képernyőnézés után valóban azokkal a történetekkel foglalkozott, amelyeket nézünk, figyelünk.

A történetek „segítenek megérteni és megfogalmazni, hogy kik is vagyunk” – mondta Ferenc pápa.

Ismerjük a működési mechanizmust az amerikai történelemből. Amerikaiak generációinak tanították, milyen nemes lelkű hősök voltak az alapító atyák, egyidejűleg elhallgatva bűneiket. És ezek a történetek magabiztos és világhódító Amerikát eredményeztek.

A későbbi történelemleckék az alapítók gyengeségeire és bűneire is rávilágítottak. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Amerika alázatosabb és tartózkodóbb világhatalommá váljon.

Érdekes, hogy a „Hamilton”[1] című musical, melyben nem-fehér színészek is játszanak és a hagyományos show-dallamok mellett rap számok is helyet kaptak, újból megváltoztatta a narratívát, olyannyira, hogy népszerűsége okán végül is elvetették azt tervet, hogy Alexander Hamilton helyett Harriet Tubman[2] kerüljön a 10 dolláros bankjegyre.

„Azt hiszem, hogy ha nem akarunk eltévedni, akkor szükségünk van a jó történetek igazságára” – tette hozzá Ferenc pápa.

A történeteknek általában van bevezetése, tárgyalása és befejezése, üzenete és erkölcsi tanulsága, általuk lehetőségünk nyílik értelmet találni az olyan eseményekben, amelyek egyébként értelmetlennek tűnnek.

Így a „Schindler listája” vagy „Az élet szép” című filmek is éppen a holokauszt borzalma által emlékeztetnek arra, hogy még a legsötétebb sötétségben is él a szeretet. A „Gyűrűk Ura” regény filmadaptációja, amely egy, a halálos ellenséget is legyőző barátság története, részben azért is örvendett óriási népszerűségnek Amerikában, mert az első részét röviddel a szeptember 11-i terrortámadások után mutatták be.

A faji igazságosságról szóló filmek, kezdve „12 dühös ember”-től a „Emlékezz a titánokra!” vagy a „A 42-es” című alkotásokig, ma is hozzájárulhatnak a faji béke megteremtéséhez.

„Gyakran a bennük szereplő karakterek és történetek alapján döntünk arról, hogy mi a helyes és mi a rossz,” – mondta Ferenc pápa.

Ez fokozott jelentőségű a 21. században. Az olyan filmek, mint a „Különvélemény”, az „Ex Machina” vagy az „Én vagyok anya” segítségünkre lehetnek abban, hogy jobban eligazodjunk a mesterséges intelligencia kérdéseiben, mégpedig kevésbé kockázatos módon, mint ha a való világban tennénk ugyanezt.

Az elmúlt években a „világvége” filmek hosszú sora is mintha csak a koronavírus „főpróbája” lett volna. Mivel mindent megnéztünk az „Éhezők viadalától” a „The Walking Dead”-ig, (és ne feledkezzünk meg a „Z világháború”, a „Feledés”, a „Végjáték”, az „Elysium – Zárt világ” és a Marvel filmekről sem), ezek eredményeként komolyan tudjuk venni a rettenetes globális eseményeket. Meglepő volt számomra, hogy milyen gyorsan vettük tudomásul a karantént, szinte meg sem kérdőjelezve annak létjogosultságát. De érthető, hiszen: mindannyian láttuk a filmet.

Egy ennél baljósabb példa az igazságosság és egyenlőség nevében mostanság több helyütt gyakorolt erőszak.

„Konstruktív, a társadalmi kapcsolatokat és a kulturális szövetet erősítő történetek helyett – írja Ferenc pápa – „gyakran pusztító és provokatív történetekkel találkozunk, amelyek elkoptatják és szétszakítják a társadalmi együttélés sérülékeny szálait”.

Amikor múlt ősszel egy barátommal megnéztem a „Joker” című filmet, mélyen meglepett, hogy miért nem beszél senki arról, hogy a film a nihilista zavargásokat úgy mutatja be, mintha az valami helyes dolog lenne. Pedig a „Joker” nem az egyetlen „zavargás, mint önkifejezés” film. A Guy Fawkes álarcok[3] a „V mint vérbosszú” című filmből a tiltakozások világszintű szimbólumává váltak.

Mindez arra figyelmeztet, hogy a megfelelő történeteket nézzük!

Mindig is híve voltam, hogy használjuk a filmeket jellemnevelésre, a jellem fejlesztésére, és saját listákat állítottam össze „Filmek a jövő férfiainak” és „Filmek a jövő asszonyainak” címmel.

De végső soron, amit Ferenc pápa javasol, az nem egyszerűen annyi, hogy nézzünk erkölcsös filmeket, hanem hogy azonosuljunk minden idők legnagyszerűbb történeteivel.

„A Szentírás a Történetek Története” – mondta Ferenc pápa. „A kezdetektől kezdve elénk tárja az egy Istent, aki teremtő és egyúttal elbeszélő is: Isten szól és a dolgok létrejönnek.”

Keresztény főünnepeink elmondják nekünk a mi igazi történetünket.

„Az Atya minden egyes ember történetében felismeri Fiának a földre szállását. Minden emberi történet megfoszthatatlan méltósággal rendelkezik” – mondta Ferenc pápa.

Az Adventi idő azt tanítja, hogy Isten valóban figyelemre méltatja az embert, ezért eljött, hogy találkozzon velünk. Karácsony arra tanít, hogy még a csecsemők élete is nagy kincs, Húsvét nem kevesebbet fed fel számunkra, mint hogy az Istenben való élet erősebb, mint a halál, Krisztus Teste pedig azt, hogy Isten mindannyiunkat önmagában egyesít.

Ezekből a történetek érthetjük meg, hogy valójában ki a Szentháromság egy Isten, hiszen pont azt tárják fel számunkra, hogy ki a Teremtő Isten, mit tett értünk Krisztus, és emlékeztetnek, hogy a Szentlélek által velünk van ma is.

Írta: Tom Hoopes | Aleteia

Fordította: Dr. Süle Katalin


[3] Alexander Hamilton (1757-1804) amerikai államférfi, az alapító atyák közé sorolt politikus, aki bár elnök nem lett, de az Amerikai Egyesült Államok első pénzügyminisztereként fontos szerepe volt az Egyesült Államok pénzügyi megerősödésében. Szobra áll a New York-i Central Parkban, valamint arcképe szerepel az amerikai tízdolláros bankjegyen is. https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexander_Hamilton

[4] Harriet Tubman Araminta Ross néven rabszolgaként született 1822-ben Amerikában. 1844-ben hozzáment egy szabad feketéhez, rá öt évre pedig megszökött az őt eladni készülő családtól. … Ekkor kapta meg a „Fekete Mózes” becenevet, ugyanis élete kockáztatásával többször is délre szökött, és rabszolgák százainak segített északra menekülni. A polgárháború idején az északiak oldalán harcolt, szolgált szakácsnőként, pincérnőként, végül az északiak kémjeként, és ő lett az első fekete nő, aki fegyveres támadást vezetett Amerikában. https://wmn.hu/wmn-life/47948-badass-nok-akik-megvaltoztattak-a-tortenelmet

[5] A filmben Anglia diktatúrától szenved a nem is olyan távoli jövőben. A tévéből dől a propaganda, a titkosrendőrség pribékjei mindenkit rettegésben tartanak. Evey-t, a fiatal lányt egyik este elkapják az utcán, a halál torkából egy titokzatos alak, V szabadítja ki. A férfi a négyszáz éve kivégzett lázadó, Guy Fawkes álarcát viseli. Fawkes társaival együtt levegőbe akarta röpíteni a parlamentet, hogy az országot megszabadítsa a zsarnokságtól. De a merénylet meghiúsult, az összeesküvők bitón végezték. Evey maga is megjárja a diktatúra börtöneit és apránként rájön, hogy V ugyanarra készül, amire annak idején Fawkes. https://port.hu/adatlap/film/tv/v-mint-verbosszu-v-for-vendetta/movie-75636

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű