Lépj kapcsolatba velünk

Ferenc pápa

Ferenc pápa: Jézus mindig a mi oldalunkon áll és mindig a segítségünkre siet

Közzétéve

Ferenc pápa az audiencián (2018. április 29) - Fotó: Giulio Origlia/Getty Images

A Miatyánk imádság utolsó kéréséről, a „Szabadíts meg a gonosztól!” fohászról elmélkedett Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott szerdai általános kihallgatás katekézisében. Kiemelte, hogy a gonosz mindig jelen van az ember életében és hatalmába akar keríteni bennünket, méghozzá a legfondorlatosabb módon. Éppen ezért van szükség arra, hogy az Úr nevében visszaverjük a támadásait és így a Feltámadott békéjében éljünk.

A gonosz el akar nyelni bennünket

„Ezzel a fohásszal elérkeztünk a Miatyánk imádság utolsó kéréséhez, melyben nemcsak azt kérjük, hogy ne hagyjon el bennünket a kísértés idején, hanem azt is, hogy szabadítson meg a gonosztól” – kezdte beszédét a pápa. Utalt a „görög eredeti szövegre, mely erős kifejezés és felidézi a gonosz jelenlétét, ami meg akar ragadni, sőt meg akar marni bennünket”. Szabadon idézte az első Péter levél gondolatát: „Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el” (1 Pét 5,8).

Az ima kérése bennünket érint, akik mindig határ helyzetben vagyunk

Ezzel a kettős kéréssel, Ne hagyj minket! és Szabadíts meg bennünket! a keresztény imádság lényegi vonása tárul föl. Jézus azt tanítja a barátainak, hogy az Atya fohászát helyezzék mindenek elé, főként amikor a gonosz érezteti fenyegető jelenlétét. A keresztény ima ugyanis nem huny szemet az élet felett. Egy gyermeki ima és nem pedig gyermekded. Nincs túlfűtve az Atya irgalmasságától, hogy megfeledkezzék az ember nehézségekkel teli útjáról. Ha nem lennének a Miatyánk utolsó sorai, hogyan imádkozhatnák a bűnösök, az üldözöttek, a  reménytelenek, a haldoklók? – kérdezte a pápa. Az utolsó kérés valóban bennünket érint, akik mindig határ helyzetben vagyunk.

A gonosz nem Isten műve, de csendesen behatol a történelem sebeibe

A gonosz léte az életünkben kétségbevonhatatlan, erről tanúskodnak a történelemkönyvek. A titokzatos gonosz biztosan nem Isten műve, hanem csendesen behatol a történelem sebeibe. Csendes mint egy kígyó, csendben hozza a mérgét és némelykor előnyösnek mutatkozik, bizonyos napokon fényesebbnek mutatja magát, mint Isten irgalmassága. Az imádkozó ember azonban nem vak, tisztán látja maga előtt a gonosz cselvetéseit és így ellenmondásba kerül magával Isten titkával. Észleli a természetben, a történelemben és még a szívében is. Közülünk ugyanis senki nem mondhatja, hogy mentes a gonosztól vagy hogy nem szenved kísértést.  

A gonosz a jó látszata alatt kísért

A Miatyánk utolsó kérése a fennhéjázó gonosz ellen szól, mely esernyője alá vonja a legkülönfélébb tapasztalatokat: az emberi gyászt, az ártatlan fájdalmat, a rabszolgaságot, mások eszközzé tételét, ártatlan gyerekek sírását. Mindezen események tiltakoznak az ember szívében és Jézus imája utolsó szavában szóhoz jutnak. Ferenc pápa a szenvedéstörténetből a Miatyánk imádság néhány visszhangját emelte ki. „Abba, Atyám! – fohászkodott Jézus –, te mindent megtehetsz. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” (Mk 14,36). Jézus teljes egészében megtapasztalja a gonosz döfését, nemcsak a halált, hanem a kereszthalált is. Nemcsak a magányt, hanem a megvetést, a megaláztatást is. Nemcsak a rosszindulatot, hanem a kegyetlenséget, a megátalkodottságot is. És íme az ember, akit az életre szántak, aki szeretetről és jóról álmodik, ám aki folyamatosan a gonosznak teszi ki magát és az övéit, egészen addig a kísértésig menően, hogy végül nem bízik az emberben.

Jézus imádsága legértékesebb örökség

Ferenc pápa a Miatyánk egészét egy szimfóniához hasonlította, mely szeretne beteljesedni mindnyájunkban. A keresztény ismeri a gonosz lehengerlő erejét, de tud Jézus tapasztalatáról is, aki soha nem engedett az ördög csábításának, de mindig a mi oldalunkon állt és mindig a segítségünkre sietett.  Ezért Jézus imádsága a legértékesebb örökség: Isten Fiának jelenléte, aki megszabadított minket a gonosztól. A végső küzdelem idején Pétert felszólítja, hogy dugja hüvelyébe a kardját, a bűnbánó latornak megígéri a paradicsomot és az összes ott állókért, akik semmit nem tudnak az előttük történő tragédiáról, így imádkozik: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”.                                         

Jézusnak a kereszten elhangzó megbocsátásából fakad a békénk

Jézusnak a kereszten elhangzó megbocsátásából fakad a béke, a Feltámadott adománya. Hiszen a feltámadt Jézus első szava éppen így hangzik: Békesség nektek! Az Úr nekünk adja a békéjét, megbocsát nekünk, de nekünk mondanunk kell, hogy „Szabadíts meg a gonosztól!”. Ez a mi reménységünk és erőnk, amit Jézus ad nekünk, aki itt van velünk és köztünk. Ebben az erőben tudunk előrehaladni és megígéri nekünk, hogy megszabadít a gonosztól – zárta szerdai katekézisét Ferenc pápa.

P. Vértesaljai László SJ – Vatican News

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Népszerű