Lépj kapcsolatba velünk

Tanítás

Gyöngyfüzér – Mire jó és miért van szükség a rózsafüzérre?

Közzétéve

Fotó: Cathopic

Kedves ünneplő testvérek! Negyven évvel Mohács után, 1571-ben, a fanatikus muzulmán törökök az egész keresztény Európát meg akarták hódítani. Az akkori pápa, Szent V. Piusz nagy energiával egy nemzetközi hajóhadat toborzott össze, hogy az a Lepantói-öbölben szembeszálljon a hódítókkal. Október elején elkeseredett tengeri csata vette kezdetét. A muzulmán flotta túlereje miatt is győzelemre állt. Október 7-én a szél váratlanul megfordult – és ez tette lehetővé a keresztény hajóhad győzelmét. Ezalatt a pápa Rómában övéivel a rózsafüzért imádkozta. Egyszer csak hirtelen abbahagyta, fölállt, és bejelentette a diadalt. Pedig a hír csak két hétre rá érkezett meg az örök városba. A szent pápa a szerencsés fordulatot a rózsafüzér imádkozásának tulajdonította. Utóda, XIII. Gergely október 7-ét a Rózsafüzér Királynőjének ünnepévé tette. Ebből nőtt ki a hagyomány, hogy egyházunk az október hónapot a rózsafüzér hónapjának tartja.

Kedves Testvérek! Őseitek nemcsak Szent György lovagot tisztelték, hanem a Boldogságos Szűzanyát, a Babba Máriát, a Rózsafüzér Királynőjét is nagy becsben tartották. Ezért hagyták rátok, ránk ezt a szent örökséget, hogy imádkozzuk a rózsafüzért. De mi is ez az imádság? Valami varázslatos imamód, valami titkos fegyvere a katolikusoknak? Miért van rá szükség? Mire jó? A válaszért talán kérdezzük meg szüleinket, miért tesznek rózsafüzért az elhunytak kezére, amikor felravatalozzák, miért akasztanak nem hívők is rózsafüzért autójuk visszapillantó tükrére – és akkor közelebb kerülnénk az igazsághoz.

1. A Rózsafüzér eredetét, történetét vizsgálva visszajutunk egészen az első remetékig, akik fennhangon imádkozták a zsoltárokat együtt, közösségben, majd csendben letérdelve vagy leborulva hosszasan elmélkedtek az Úr Jézus életének titkán. Az ősegyházban a leggyakrabban a Miatyánkot és a 150 zsoltárt imádkozták. Elsősorban a papok és a szerzetesek. Az egyszerű embereknek lehetetlenség volt azt kívülről megtanulni. Így aztán szokásba jött a 150 zsoltár helyett 150 Miatyánkot, illetve Üdvözlégyet mondani. A hagyomány a bencés, ferences, karthauzi, de leginkább Szent Domonkos rendjéhez köti a rózsafüzér imádkozását, aki egy Mária-jelenésből azt az üzenetet kapta, hogy az Üdvözlégy Máriák ismétlésével imádkozzék, és vegye fel a harcot az egyház akkori tévtanítóival. De tudunk olyan írországi szerzetesekről is a 9. századból, akik a kolostor környéki embereknek azt javasolták, ha nem is tudnak írni-olvasni, ha nem ismerik a zsoltárokat, amelyeket a kolostor ablakaiból kihallottak, tegyenek erszényükbe 150 kavicsot, és szerre imádkozzanak mindegyikre egy-egy Miatyánkot. Később egy zsinórra 50 bogyót vagy gyöngyöt fűztek, és azt tologatva tartották számon az elmondott imákat, így nem kellett a számolással bíbelődni. Egyébként más vallásokban is találhatunk ilyen imamalomnak nevezett alkalmatosságot. Keleti testvéreink, főleg az Athosz-hegyi szerzetesek 33 vagy 100 szemű füzért használnak, és Jézus nevét ismételgetik, sőt a ki- és belégzéskor is Jézus nevén elmélkednek… Évszázadok teltek el, amíg a rózsafüzér vagy a szentolvasó imádságának formája, rendje kialakult. De mint a szó is jelzi, a rózsafüzér nem más, mint egy imalánc, imakoszorú, füzér, amellyel kedveskedünk, hódolunk a Szűzanyának, Máriával együtt kapcsolódunk bele a Szentháromságos Egy Isten titkainak szemlélésébe. Minden Üdvözlégy Máriával egy-egy rózsaszálat adunk Máriának, és lassanként máriás lelkületű emberekké válunk.

Fotó: Cathopic

2. Mi tehát a rózsafüzér? Mire jó? A rózsafüzér összefoglalja az egész evangéliumot. Az egyik legegyszerűbb és leghathatósabb imaforma. Összeköti a közösség tagjait, a családtagokat és a nemzetet. Imádkozásával utánozzuk Máriát, aki „emlékezetébe véste Jézus szavait, és gyakran elgondolkodott rajtuk”(Lk 2,19). Amikor a rózsafüzért imádkozzuk, elkísérjük Máriát Jézus követésének útján, megsejtünk valamit Isten jelenlétéből, részesei leszünk megváltásunk titkainak. A rózsafüzér olyan lélekemelő, hitápoló eszköz, amellyel szembeszállhatunk a sátán kísértéseivel, urai lehetünk indulatainknak és dühkitöréseinknek, akár azt is mondhatnám, a legalkalmasabb stressz oldó gyógyszerünk. Mire elvégezzük, csodálatosan feloldódunk terheink, feszültségeink alól. Helyreállítja lelki immunrendszerünket. Nem lesz bennünk félelem és szorongás. Gyermekkoromban édesanyámmal, a hegyi kaszálóról hazajövet, az erdőn, órákon keresztül gyalogoltunk, és az olvasót imádkoztunk, és soha nem történt baj velünk – sem vadállatok, sem baleset… A rózsafüzér önállóságra vezet és lelki érettségre nevel minket. Az ungvári kamilliánusok évente 800-900 rózsafüzért osztanak ki a kórházakban a betegeknek, mert azok érzik az ima erejét és hatalmát. Az orvosok szerint is hamarább gyógyul, vagy legalábbis másképp viseli szenvedését az, aki imádkozza a rózsafüzért. Sokszor más felekezetű vagy hitetlen emberek is utána szólnak a betegápolóknak, adjatok nekem is egy rózsafüzért, és tanítsatok meg imádkozni… Szokták mondani a rózsafüzér ellenzői (protestánsok, közömbösek, férfiak stb.), hogy unalmas, egyhangú, gépies. Hiszen sok az ismétlés. Mi ebben a szép? Nekünk állandóan új ingerekre, benyomásokra, információkra lenne szükségünk… Mondvacsinált kifogás ez… Az igazság pont az ellenkezője. A rózsafüzérnek amellett, hogy jellegzetesen katolikus imádság, sajátos módszere az ismétlés. De hát mennyi mindent ismételünk az életben! A hintázó gyermeknek nem unalmas a hinta. A síró csecsemő is csak akkor hallgat el és alszik el, ha huzamosan, szépen simogatják, és altatódalt dúdolnak a fülébe. A rózsafüzér ismétlődő imái is beleringatnak minket Isten karjába. Egyébként nem kell azt meggyónni, hogy „belealudtam a rózsafüzérbe”. Ugyanis ez a legjobb altató. Bárcsak minden este az imádságba aludnánk bele. Legjobb biztosítás volna, hogy egyszer a mennyországban ébredjünk fel. Ha a szívünk első gondolata reggel Istenhez száll, hát nem a legméltóbb, ha Mária, égi édesanyánk ringat álomba.

3. A rózsafüzér az ima hatalmát adja a kezünkbe. Mindig és minden körülmények között imádkozhatjuk. Összeköti az eget a földdel. Kitágítja szívünket. Kollegiálissá, együtt érzővé tesz másokkal szemben. Ha semmit nem tehetek már a másik emberért, akkor is imádkozhatom a rózsafüzért (hol már ember nem segíthet…). Imádkozhatok családtagjaimért, ellenségemért, élőkért és holtakért, fiatalokért és öregekért, a családokért, mindenki boldogságáért és üdvösségéért. Szent Domonkos korának tévtanításai, eretnekségei ellen mint szellemi, lelki fegyvert használta. Ezzel az imádsággal több lelket mentett meg, mint prédikációival. Hunyadi János törökverő hadvezérünk kardjára csavarva hordta és imádkozta a szentolvasót. (Amikor a nándorfehérvári győzelem nyomán elrendelt déli harangszót halljuk, jusson ez is eszünkbe.) II. Rákóczi Ferenc hadvezér kezében is naponta ott volt a rózsafüzér, és el is végezte. Joseph Haydn zeneszerző arról vall, hogy szobájában fel-alá sétálva végzi a rózsafüzért, a legszebb gondolatai támadnak, hangok ébrednek lelkében, olyan özönnel, hogy alig bírja papírra vetni… A Szűzanya mindegyik jelenésében buzdított a rózsafüzér imádságra. Lourdesban és Fatimában is rózsafüzért imádkozó gyermekeknek jelent meg. Savio Szent Domonkos, Kis Szent Teréz is szenvedélyesen szerették a rózsafüzér imádságát. (a mi gyermekeink szeretik-e, ismerik-e, van-e mindegyiknek, vagy csak mobilja van?… Októberi ájtatosságon hányan veszünk részt?…) Testvéreim! Ma tekintsünk a Szűzanyára úgy, mint akinek imáink rózsáit szedtük, és ezek a rózsák Isten előtt illatoznak. Legyünk tudatában a rózsafüzér erejének. Imádságunkkal vállaljunk részt Isten tetteiben, hiszen velünk és rajtunk keresztül akarja szentebbé tenni a világot. I. János Pál pápa, aki mindössze 33 napot volt Szent Péter székében, még mint velencei pátriárka, egyszer, kórházi látogatása közben, egy éltes korú asszony ágyánál állt meg, és elbeszélgetett vele. Az asszony egyszer csak elsírta magát, és azt kérdezte a főpaptól: nem tudom, megtaláltam-e a mennyország kulcsát. Erre a pátriárka a zsebébe nyúlt, és átnyújtott az asszonynak egy rózsafüzért, s ezt mondta: Íme, a mennyország kulcsa!

Rózsafüzér Királynőjének ünnepén egyházunk is ezt teszi. Kezünkbe adja a mennyország kulcsát. Mert Mária nem ment nyugdíjba. Az ő pártfogása mindig adott. Csak legyen nekünk is kezünk ügyébe a szentolvasó, ez a világot formáló erő. Bárhol, bármikor élhetünk vele. Amikor nincs semmi mondanivalónk Istennek, amikor nincs időnk vagy kedvünk, amikor fáradtak vagy gondterheltek vagyunk, akkor is vegyük elő a rózsafüzért, ezt az „együgyű zsolozsmáskönyvet”, ismételgessük azt, amit Máriától tanultunk, ajánljuk, adjuk oda magunkat, családjainkat, nemzetünket Istennek. Ámen.

(Elhangzott Csíkszentgyörgyön a Rózsafüzér Királynője – búcsún, 2011-ben.)

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.

peterpater.com | Római katolikus pap, a marosvásárhelyi Szent Imre templom plébánosa. Önéletrajza itt olvasható.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű