Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Havonta egyszer magyar misét tarthatnak a csángóknak Bákóban

Közzétéve

Szentmisén vesznek részt a csángók - Fotó: szekesfehervar.hu

Engedélyezte a jászvásári (Iasi) római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak Bákóban – közölte szerdai számában a Ziarul de Bacau helyi napilap.

A híradás szerint a Bákó főterének szomszédságában levő Szent Miklós-plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján tartanak majd magyar misét, amelynek celebrálására Felix Mariut forrófalvi (Faraoani) és Andrei Varga bogdánfalvi (Valea Seaca) plébánost kérték fel.

Amint Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője az MTI-nek elmondta: a Jászvásári Püspökség 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén, annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerül sor. A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári püspök. A püspök korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet.

Nyisztor Tinka elmondta: a bákói magyar misét a csángó oktatási program tanárának, Boros Rezsőnek a kérésére hagyta jóvá a püspökség. A kérést a moldvai csángók hét szervezete is aláírta.

A néprajzkutató felidézte: közel harminc éve küzdenek a magyar misék engedélyezéséért, és tervezi, hogy közzéteszi azt a két kötetet kitevő levelezést, amelyet a különböző egyházi elöljárókkal folytatott ez ügyben. “Én annyit sírtam a jászvásári püspökségen, hogy még a kövek is megpuhultak volna, de tíz papot állítottak szembe a delegációnkkal, és azt magyarázták, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv” – idézte fel a néprajzkutató, aki tanulmányai után visszatért a szülőfalujába, Pusztinába. Megjegyezte, a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy olyan generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. Azt is hozzátette azonban, hogy ez idő alatt a papok egy új generációja is megjelent, akik már jobban megértik a hívek igényeit.

Nyisztor Tinka szerint a bákói magyar mise ugyanolyan nagy dolognak minősül, mint az, hogy júniusban Csíksomlyóra jön Ferenc pápa. Hozzátette: a január 27-én tartandó első magyar misére reményei szerint csoportosan felvonulnak a hívek a magyar nyelvet még őrző csángó falvakból.

Azt is hozzátette azonban, hogy a bákói misével nem oldódik meg a moldvai csángók anyanyelvi misézése. Fenntartják a követelésüket, hogy vezessék be a magyar miséket mindazokban a csángó falvakban, ahol igény van erre. Megjegyezte: a pápalátogatás előtt még kihallgatásra megy ez ügyben a bukaresti pápai nunciushoz.

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – több mint kétszázezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40-ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.

MTI

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Aktuális

Francia püspökök: az 1. és 2. számú szülő elnevezés a család felbomlasztásához vezet

Közzétéve

Szerző:

Francia püspöki kar - Fotó: WPLG

A francia püspöki konferencia család és társadalom tanácsa bírálta a francia képviselők által megszavazott törvénymódosítást a „bizalom iskolája” új törvénytervezet keretében, amely az iskolai megfogalmazásokban helyettesíti az „apa” és az „anya” elnevezést az „1. számú szülő” és „2. számú szülő” kifejezéssel.

„Ismét szomorúan tapasztaljuk a parlament kísérletét arra, hogy felbomlassza a családot azzal az ürüggyel, hogy egységesíti az adminisztrációs űrlapokat” – írja Bruno Feillet reimsi segédpüspök, a francia püspöki konferencia család és társadalom tanácsának elnöke. „A már „túlhaladottnak” tekintett „apa” és „anya” kifejezés lehetővé teszi azonban számunkra, hogy az egymást követő nemzedékekben azonosítsuk magunkat. Az iskolának különösképpen is osztoznia kellene e felfogásban.”

A törvénytervezet a gender-elmélet újabb megjelenése
„Ez a törvénytervezet a gender-elmélet újabb megjelenését képviseli, amely el akarja törölni a különbséget aközött, hogy két egynemű vagy két különböző nemű szülője van egy gyermeknek. Ezentúl pedig nincs olyan család, beleértve a nagyon kevés olyan családot, amelyben két egynemű felnőttből álló szülőket találunk, amelyekben úgy mutatkoznának be, hogy 1. számú vagy 2. számú szülő.” Majd felteszi a kérdést, hogy válás esetén a kettes számú válna az egyes számú szülővé? Végül annak a kívánságának adott hangot, hogy „a józanész újra találja meg a maga helyét a gyermekek elsődleges java érdekében”.

Somogyi Viktória – Vatican News

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Anya és Apa helyett Szülő 1 és Szülő 2 a megszólítás Franciaországban

Közzétéve

Szerző:

Illusztráció - Fotó: IStock

A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta, hogy az iskolai dokumentumokban is elismerjék az azonos nemű szülőket, így a gyerekekért felelős jogi személyek nemére ezentúl nem történik utalás: a korábbi apa és anya megjelölést hivatalosan a szülő 1 és szülő 2 elnevezés váltja fel.

A módosítást annak a törvényjavaslatnak a keretében fogadták el kedden, amely a gyerekek tankötelezettségének alsó korhatárát az eddig 6-ról 3 évre szállítja le, azaz kötelezővé teszi az óvodába járást, a felső határt pedig 16-ról felemeli 18 évre.

Franciaországban 2013-ban az előző államfő, a szocialista Francois Hollande mandátuma idején terjesztették ki a házasság intézményét az azonos nemű párokra, aminek értelmében a francia jog egyenjogú szülőként ismeri el a gyereket nevelő homoszexuális párokat, és az azonos nemű párok számára engedélyezi az örökbefogadást is.
Valérie Petit, a kormánypárti Köztársaság lendületben javaslata alapján fogadták el azt a módosítást, amely a 2013-as törvény következményeként az iskolai nyomtatványokban is megjeleníti “a francia családok sokféleségét”.

A képviselőnő a vitában arra emlékeztetett, hogy még mindig számos hivatalos dokumentumon, így például a menzákra történő beiratkozási nyilatkozaton vagy azon az engedélyen, amelyen azt tüntetik fel, hogy kinek adható ki egy gyerek egy iskolából vagy óvodából, az anya és apa megjelölés szerepel, ez pedig nem veszi figyelembe az öt évvel ezelőtt elfogadott törvényt.
A kormánypárti képviselők szerint a társadalmi egyenlőség miatt kellett az intézkedést elfogadni, azért, hogy “senki ne érezze magát egy meghaladott családmodell miatt kirekesztve”.
Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter és Anne-Christine Lang, a tankötelezettségről szóló törvény kormánypárti jelentéstevője nem támogatta a módosítót, mert szerintük az iskolai dokumentumokon szükséges változtatás nem igényel új törvényi rendelkezést.

Párizsban például az anyakönyvi kivonatokon önkormányzati rendelet alapján már korábban bevezették a változtatást.

Számos iskolában egyébként már évek óta nem használják az anya-apa megjelölést a hivatalos dokumentumokon, helyette a szülő, vagy a “jogilag felelős személy” semleges kifejezés szerepel, miután nem feltétlenül egy anya vagy apa, hanem nagyszülő, felnőtt korú testvér vagy más családtag is lehet felelős egy gyerekért.

Xavier Breton, az ellenzéki jobbközép Köztársaságiak képviselője a vitában azonban úgy vélte, hogy a módosítás a “politikai korrektség” nevében született, és “nem felel meg a valós helyzetnek”.
“Amikor azt hallom, hogy egy családmodell meghaladott, akkor arra szeretnék emlékeztetni, hogy az együttélések és a házasságok 95 százalékában egy férfi és egy nő alkot egy párt” – mondta a képviselő.

A francia statisztikai hivatal adatai szerint legalább 20 ezer kiskorú gyereket nevelnek homoszexuális párok, egyéb becslések szerint viszont legalább 300 ezer francia gyerek él olyan családban, amelyben a szülők azonos neműek.

A szocialista Joaquim Pueyot szerint a reform egyszerűen “tisztelet és méltóság kérdése”.

“Nem is tudják elképzelni annak a következményét, amikor egy gyereket nem úgy kezelnek, mint a többi társát” – mondta a képviselő.

Forrás: MTI

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

Ferenc pápa elismerte Mindszenty József bíboros hősies erényeit – FRISSÍTVE!

Közzétéve

Szerző:

Mindszenty József bíboros - Fotó: Magyarországi Mindszenty Alapítvány

Ferenc pápa engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímása “hősies erényeinek elismerését” – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerdán az MTI-vel. 

Az életszentség elismerése a boldoggá avatási eljárás fontos lépése, amelyet a boldoggá avatáshoz szükséges csoda kivizsgálása követ.

Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte.
Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.

Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el.

A rendszerváltás után koncepciós per áldozatának nyilvánították és rehabilitálták, a Fővárosi Bíróság 1990. május 18-án kimondta, hogy az ellene hozott népbírósági ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A hercegprímás teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálására Erdő Péter bíboros kérésére 2012 márciusában került sor. Boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.

Kovács Gergely, Mindszenty József boldoggá és szentté avatási eljárásának viceposztulátora (magyarországi felelőse) az MTI-nek elmondta: a boldoggá avatás eljárásának római szakasza nem vértanúhalált halt jelölt esetén két részből áll: az első, érdemi rész az életszentség vizsgálata és elismerése, majd ezt követi egy csoda elismerése.

Most a folyamat első része zárult le. A Szentté Avatási Kongregáció több szinten kivizsgálta az összegyűjtött dokumentumokat, és egyhangú döntésével elismerte az életszentséget, a döntést pedig Ferenc pápa jóváhagyta és elrendelte írásbeli közzétételét.

A következő lépés egy csoda elismerése lesz. Mindszenty József esetében egy orvosilag megmagyarázhatatlannak tűnő rákos gyógyulást értékel majd a kongregáció – ismertette Kovács Gergely.

A szakmai döntés után a csoda elismerését ismét Ferenc pápának kell jóváhagyni, majd ezt követően – újabb pápai jóváhagyás esetén – kerülhet sor a boldoggá avatásra – tette hozzá.

A továbbiakban Erdő Péter bíboros tájékoztatását közöljük:

Nagy örömmel értesültünk róla, hogy Ferenc pápa jóváhagyta azt a határozatot, amely megállapítja, hogy Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása hősies fokban gyakorolta a keresztény erényeket.

Ezentúl tehát hivatalosan is tiszteletreméltónak nevezhetjük őt. Fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik. Ennek pozitív eredménye megmutathatja, hogy Mindszenty bíboros személyére nemcsak úgy tekinthetünk, mint példaképünkre, hanem hathatós közbenjárásával támogatni is tud minket.

Hosszú évtizedek imádsága és munkája után különös kegyelem számunkra Egyházunk legfőbb hatóságának elismerése. Ezért hálás köszönetet mondunk a Szentatyának és tovább folytatjuk imádságunkat, hogy tiszteletreméltó elődünket, aki minden szenvedést vállalva, rettenthetetlen hűséggel szerette Istent, Egyházunkat és népünket, mielőbb a boldogok sorában ünnepelhessük.

Róma, 2019. február 13.

+ Erdő Péter
bíboros, esztergom-budapesti érsek,
Magyarország prímása

Forrás: katolikus.hu / MTI

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű