fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Hova utazik vajon Ferenc Pápa 2022-ben?

A Szentatya idén is folytatta utazásait…de vajon hova megy majd legközelebb?

Közzétéve

Egy visszafogottabb 2020-as év után Ferenc pápa idén ismét útnak indult Olaszországon kívülre. Irakba, Magyarországra, Szlovákiába, Ciprusra és Görögországba látogatott el. Bár a Szentszék egyelőre hivatalosan nem jelentette be következő évi úti céljait, az I.MEDIA készített egy listát a pápa lehetséges utazásairól 2022-ben, a legvalószínűbbtől a legkevésbé valószínűig csoportosítva azokat.

A legvalószínűbb

Magyarország: A Budapesten rendezett 2021 szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróünnepségére tett rövid látogatása után Ferenc pápa várhatóan 2022-ben visszatér Magyarországra. Október 22-én a spanyol nyelvű sajtónak bejelentette, komolyan foglalkoztatja, hogy Magyarország ismét szerepel majd jövő év úti céljai között.

Kongó: Ugyanebben az interjúban említette, hogy egy másik úti célja Kongó, de nem pontosította, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságba, a Kongói Köztársaságba vagy mindkét, egymással szomszédos közép-afrikai országba tervezi-e látogatását. Utoljára II. János Pál pápa járt ezekben az országokban első afrikai körútja során.

Kelet-Timor: Szintén ugyanebben az interjúban Ferenc pápa bejelentette, hogy ezzel az úttal egy „tartozását” szeretné rendezni, hiszen eredetileg 2020 szeptemberére tervezték az utat, de a járvány miatt nem került rá sor. Legutóbb Szent II. János Pál járt Kelet-Timorban 1989-ben.

Pápua Új-Guinea: A tervek szerint a kelet-timori út Ferenc pápa első óceániai, Pápua Új-Guineában teendő útjával párosul majd. Az utolsó pápai látogatás ebbe az országba 1995-ben volt, Szent II. János Pál második látogatása alkalmával.

Valószínű

Málta: Eredetileg 2020 márciusára tervezték az utazást, de a járvány miatt elhalasztották, később felmerült a decemberi ciprusi és görögországi utazás részeként, de egészségügyi okok miatt ismét törölték. A pápa máltai útjára végül 2022-ben kerülhet sor. Októberben 8-án Ferenc pápa fogadta a szigetország miniszterelnökét, aki audienciája után közölte, hogy az utazásra jövőre sor kerül. Utoljára XVI. Benedek járt az országban, 2010-ben.

Kazahsztán: Az argentin pápa hivatalos meghívást kapott a Hagyományos Vallások Vezetőinek Kongresszusára, melyre 2022 októberében a fővárosban, Nurszultánban (korábban Asztanában) kerül sor. A meghívást a katolikus egyház fejének Maulen Asinbajev, a kazah szenátus elnöke nyújtotta át 2021. november 6-án, a Vatikánban. Ezt a közép-ázsiai muszlim országot, az egykori szovjet tagköztársaságot Szent II. János Pál látogatta meg utoljára 2001 szeptemberében.

Lehetséges

Kanada: Az argentin pápa november 27-én elfogadta a Kanadai Püspöki Konferencia meghívását, hogy látogassa meg országukat. Amennyiben sor kerülne az utazásra, az része lenne „az őslakosokkal való megbékélés lelkipásztori folyamatának”, amely a közelmúltban kezdődött el. A tervek szerint első lépésként a pápa fogadja majd az őslakosok delegációját, akik a decemberre tervezett utazás lemondása után azt fontolgatják, hogy tavasszal eljönnek a Vatikánba. Pápai látogatás legutóbb 20 évvel ezelőtt volt a juharfa országában, János Pál pápa háromszor is utazott Kanadába, éspedig 1984-ben, 1987-ben és 2002-ben.

Dél-Szudán: A pápa többször is kifejezte óhaját, hogy meglátogatná Dél-Szudánt – eredetileg már 2017-ben terveztek egy utazást Justin Welby anglikán prímással –, talán 2022-ben teljesülhet ez a vágya. Az időzítés soha nem lesz „tökéletes”, de a projekt megfontolás tárgya – jelentette ki Paul Gallagher vatikáni külügyminiszter, aki éppen karácsony előtt, 2021. december 21-23. között tartózkodott az országban, hogy találkozzon politikai és vallási vezetőkkel. Amennyiben megvalósul, Ferenc lesz az első pápa, aki a 2011-ben függetlenné vált fiatal állam földjére lép.

Libanon: Ferenc pápa szívének kedves ország. 2021. július 1-én a libanoni nemzet békéjéért ökumenikus csúcstalálkozót tartott a Vatikánban, és többször is meg akarta látogatni. Eredetileg ezt a projektet 2021 végére vagy 2022 elejére tervezték, de a kilátások egyre távolodni látszanak, mivel egy pápai utazáshoz nem teljesülnek a stabilitás feltételei. December 25-én karácsonyi üdvözletében a pápa a minden korábbinál erősebb libanoni válság miatti aggodalmának adott hangot, amely szerinte „nagyon aggasztó gazdasági és társadalmi következményekkel jár”. A cédrusok országában utoljára XVI. Benedek pápa járt 2012 szeptemberében.

Horvátország: Zoran Milanović horvát miniszterelnök február 15-én meghívta a pápát egy horvátországi hivatalos látogatásra. A meghívást a pápa már (kétszer is!) elfogadta, mielőtt a járvány miatt egy évre minden pápai utazást töröltek. Utoljára XVI. Benedek pápa járt Horvátországban 2011-ben.

Montenegró: Montenegró egy másik balkáni ország, amelyet a pápa a jövőben felkeresni tervez. Ferenc pápa 2019 decemberében fogadta az ország miniszterelnökét a Vatikánban. Ez alkalommal a miniszterelnök hivatalos meghívást nyújtott át a pápának, hogy látogassa meg országát. A pápa rövid válasza így szólt: „Jövök”.

Finnország: 2021. december 6-án Ferenc pápa az Athénból Rómába tartó repülőúton hozta szóba ezt az evangélikus-lutheránus többségű észak-európai országot, a Kirill pátriárkával való esetleges találkozás kapcsán. Az orosz ortodox vezető várhatóan Finnországba látogat, egy olyan nemzethez, ahol az ortodox egyház különleges státusszal rendelkezik, és amely semleges területet jelenthet Róma és Moszkva között. A sajtótájékoztatót követő napon azonban a patriarchátus külkapcsolataiért felelős Hilarion metropolita kissé árnyalta a pápa szavait azzal, hogy még nagyon sok a tennivaló egy ilyen csúcstalálkozó létrejöttéhez. Hozzátette, orosz földön egyelőre minden lehetséges találkozás kizárt.

Bahrein: Az argentin pápát hivatalosan Hamed bin Issa Al Khalifa király hívta meg Bahreinbe – jelentette be a királyság diplomáciai ügyekért felelős tanácsadója a 2021. november 25-i vatikáni látogatása végén. Az uralkodó a közelmúltban jóakaratának számos jelét nyilvánította ki. Többek közt ő adományozott telket az Apostoli Vikariátusnak az Arábiai Boldogasszony székesegyház, a régió legnagyobb katolikus templomának építésére, amelyet a Népek Evangelizációja Kongregációjának prefektusa szentelt fel december 10-én. Ha az utazásra sor kerülne, ez lenne az első alkalom, hogy a szigetállam vendégül látja Szent Péter utódját.

India: Narendra Modi indiai miniszterelnök október 30-án találkozott először az argentin pápával, és meghívta Ferenc pápát Indiába. Ez egy komoly gesztus egy olyan kormány részéről, amely bonyolult kapcsolatokat ápol a keresztény közösségekkel, hiszen keresztények a nemzeti lakosság kevesebb mint 5%-át képviselik a többségében hindu vallású országban. Ha Ferenc pápa Indiába látogatna, II. János Pál 1986-os és 1999-es látogatása után ez lenne a harmadik pápai út az országba.

Spanyolország: fontolgatnak egy zarándoklatot Santiago de Compostelába – jelentette ki Ferenc pápa a spanyol rádiónak szeptember 1-jén. Ugyanakkor nyomatékosan kijelentette, hogy a tavaly szeptemberi budapesti útjához és a 2014-es strasbourgi látogatásához hasonlóan ez sem lesz hivatalos út, csupán egy utazás a városba.

Valószínűtlen

Ukrajna: Volodimir Zelenszkij elnök egy június 29-i telefonbeszélgetés során hivatalosan meghívta Ferenc pápát Ukrajnába. A jelenlegi geopolitikai kontextusban azonban úgy tűnik, hogy nehéz lesz megszervezni az utazást, ugyanis a Szentszék igyekszik megerősíteni kapcsolatait Oroszországgal, ahová a pápa bejelentette, hogy szeretne elmenni. Az utolsó pápai látogatás Ukrajnába 2001-ben történt.

Franciaország: folytatva a kis országok és perifériák meglátogatásának logikáját, a következő 12 hónapban Ferenc pápa valószínűleg nem fog nagy nyugati országokba – Franciaországba, Spanyolországba, Németországba, az Egyesült Királyságba – látogatni. Semmi nem utal arra, hogy az eredetileg 2021-re tervezett franciaországi, marseille-i utazása 2022-ben megvalósulna.

Nagyon valószínűtlen

Észak-Korea: Arról, hogy megvalósuljon egy első pápai látogatás Észak-Koreába, az év folyamán már többször is szó esett, legutóbb például Dél-Korea püspökeinek és Mun Dzsein dél-koreai elnök vatikáni látogatása során. Ferenc pápa kijelentette, hogy támogatja a kezdeményezést, mielőtt azonban megkezdhetnék ennek a történelmi jelentőségű útnak az előkészületeit, a Szentszék hivatalos meghívást vár Phenjantól.

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Aleteia

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Aktuális

Schneider püspök nyílt levele Ferenc pápának a Traditionis Custodes kapcsán

Közzétéve

Szerző:

Athanasius Schneider püspök

‘Miközben a szinodalitásról szóló 2023-as Zsinat felé vezető szinodális úton haladunk, egy seb nyílt meg Krisztus misztikus testében, az Egyházban’.

Athanasius Schneider püspök jóindulatú, de egyenesen fogalmazó levélben reagált, amelyben Ferenc pápát a vitatott Traditionis Custodes kezdetű motu propio visszavonására szólítja fel.

Schneider püspök, aki közismerten a konzervatív katolikus tanítás és hagyomány védelmezője, a napokban egy “lelkipásztori reflexiót” tett közzé, amelyben kérleli Ferenc pápát, hogy fejezze be a hagyományos latin mise elleni hadjáratot. Konkrétan arra kérte a pápát, hogy helyezze hatályon kívül mind a Traditionis Custodes kezdetű motu propriót, mind a Vatikán Responsa ad dubia (Válaszok a kételyekre) c. dokumentumát, amelyek korlátozták a régi mise celebrálásának, illetve a katolikusok számára a régi misén való részvételnek a lehetőségét.

„Miközben a szinodalitásról szóló 2023-as zsinat felé vezető szinodális úton haladunk, egy seb nyílt meg Krisztus testében” – írta Schneider.

“Természetesen arra a lelki fájdalomra és igazságtalanságra utalunk, amelyet Ferenc pápa 2021. július 16-án megjelent Traditionis Custodes kezdetű apostoli levelének és az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2021. december 4-én megjelent Responsa ad dubia című válaszainak közzététele okozott számtalan, mindenféle életkorú jó katolikus hívőnek, világiaknak és papoknak egyaránt ” – folytatta a segédpüspök.

A pápa saját szavait idézve Schneider hozzátette: “Bárcsak felismerné Ferenc pápa, hogy rosszul döntött, pásztori bátorságot, alázatot és igaz szeretetet mutatna az Egyház e peremre szorított fiai és leányai iránt, és visszavonná a két fent említett dokumentumban előírt kánoni rendelkezéseket”. Ha ezt tenné, minden bizonnyal “sebeket kötözne be és megtört szíveket gyógyítana meg Isten balzsamjával”.

Schneider arra is emlékeztette a pápát, hogy “a római egyház értékes és teljes régi liturgikus öröksége” olyan “közös lelki javakat” jelent, aminek “nem szabad elvesznie”. Azt üzente püspöktestvéreinek, hogy “kötelességük nyilvánosan és őszintén kifejezni mélységes aggodalmukat” Ferenc kemény döntéseivel kapcsolatban.

Sok katolikus tartott attól, hogy a Traditionis Custodes drasztikusan korlátozni fogja a hagyományos latin miséhez való hozzáférést. Ezek az aggodalmak aztán még jobban felerősödtek, amikor a Vatikán decemberben kiadta a Responsa-t, így válaszolván meg a motu proprióval kapcsolatos nyilvánvaló kételyeket és kérdéseket (dubia), amelyek arra utaltak, hogy Ferenc pápa hosszú távú célja a hagyományos mise megszüntetése.

A dokumentumok leginkább aggasztó intézkedései között szerepel, hogy megtagadják a papoktól a szentségek hagyományos formában történő kiszolgáltatását, és a plébániatemplomokban csak korlátozott körülmények között engedélyezik a régi misét. A dokumentumok megtiltják a papoknak, hogy ugyanazon a napon új és régi misét is celebráljanak, valamint baljós módon céloznak a hagyományos mise teljes megszüntetésére.

Schneider püspök arra bátorítja Ferencet, hogy gondolja át ezeket az igazságtalan kánonjogi intézkedéseket. Elmélkedését Szent Iréneusz életének és tetteinek említésével zárta. Ferenc pápa nemrégiben jelentette be, hogy Szent Iréneuszt az Egyház Doktorává fogja nyilvánítani: ez a magas megtiszteltetés csak azoknak adatik meg, akik már kanonizált szentek.

“Ebben az összefüggésben jól tesszük, ha felidézünk egy nagy szentet, Lyoni Szent Iréneuszt (+202), aki valódi béketeremtőként vonult be az egyháztörténelembe. Amikor a 2. század végén a Szentszék a húsvét megünneplésének időpontját illetően a lex orandi egyedi, egyedülálló módját akarta ráerőltetni a papság és a hívek egy csoportjára, elutasítva ezáltal más legitim liturgikus hagyományokat, akkor az Egyház történelmének eme kritikus pillanatában Szt. Iréneusz közbelépett, és teljes tisztelettel tiltakozott I. Viktor pápánál (+197). Emlékeztette őt elődei pásztori nagylelkűségére és mértékletességére. Különösen Anicetus pápát idézte fel (+168), aki annak ellenére, hogy Szent Polikárpétól (János apostol tanítványától) eltérő liturgikus szemléletet képviselt, mégis megengedte egy másik liturgikus hagyomány zavartalan folytatását (vö. Caesareai Eusebius: Historia ecclesiastica V., 23). Úgy tűnik, I. Viktor pápa meghallgatta Szent Iréneusz testvéri felhívását.

A béketeremtő és leendő Doctor unitatis [az egység doktora] Szent Iréneusz példáját felidézve… Ferenc pápának oda kellene figyelnie a római egyház régi rítusaihoz kötődő sok gyermek, fiatal, apa és anya, szeminarista és pap hangjára, és biztosítania kellene az istentisztelethez való megállapított jogukat a római rítus minden liturgikus könyve szerint , amelyek a legutóbbi liturgikus reformig használatban voltak. Ily módon az Egyház e peremre szorult fiai és leányai érezni fogják, hogy ők is “a közösség életének részei anélkül, hogy akadályozva, elutasítva vagy elítélve lennének”.

A hagyományos liturgiáért küzdő nemzetközi Una Voce Szövetség új elnöke, Dr. Joseph Shaw méltatólag szólt Schneider leveléről. A LifeSiteNews-nak a mai napon úgy nyilatkozott, hogy “Schneider püspök helyesen mutat rá arra, hogy az egyház politikája mindig is a liturgikus sokszínűség megengedése, sőt elősegítése volt, éppen az egység megőrzése érdekében. Schneider püspök a világ ősi liturgiához ragaszkodó katolikusainak nevében beszél, akiket nem érdekel az, amit Ferenc pápa “terméketlen vitának” nevez, de akiknek azt a vágyát, hogy az Egyház által évszázadok óta jóváhagyott módon imádkozzanak, eretnekségként kezelik.”

Schneider nem az egyetlen prominens főpap, aki fellép Ferenc pápának a régi misével szembeni támadásai ellen. December 30-án Joseph Strickland püspök (Tyleri egyházmegye, Texas) a Twitteren közzétett egy idézetet XII. Pius pápától, amely óva int a katolikus egyház hagyományos liturgiájának és teológiájának megváltoztatásától. Stickland arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak Ferenc pápáért, mivel kérlelhetetlen támadásokat intéz a latin mise és a hagyományos szentségek ellen a Traditionis Custodes és a Vatikán Responsa című dokumentumában.

“Aggasztanak a Boldogságos Szűznek az üzenetei, amelyeket a Fatimai Luciának küldött” – idézi Strickland XII. Piust. „Mária kitartó üzenetei az Egyházat fenyegető veszélyekről isteni figyelmeztetést jelentenek: a hitnek, liturgiájának, teológiájának és lelkének megváltoztatása öngyilkossággal ér fel. Körülöttem mindenhol újítókat hallok, akik le akarják bontani a Szent Kápolnát, el akarják pusztítani az Egyház igaz hitének egyetemes lángját, elvetik díszeit, és lelkiismeretfurdalást akarnak kelteni benne történelmi múltja miatt.”

„Imádkozzatok Ferenc pápáért, hogy szembe tudjon szállni ezekkel az erőkkel, amelyek ellen elődje több mint 70 évvel ezelőtt harcolt. ‘Jöjj el, Uram Jézus, töltsd be híveid szívét és újítsd meg a föld színét’” – tette hozzá a texasi püspök.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Lifesitenews

Olvasás folytatása

Aktuális

Olaszország: Egy katolikus püspök megtiltja az áldoztatást az oltatlan papoknak

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Daniel Ibanez/CNA

Egy olasz püspök megtiltotta a nem beoltott papoknak és világiaknak az áldoztatást, mivel Olaszország szigorítja a COVID-19-re vonatkozó korlátozásokat.

Giacomo Cirulli, a dél-olaszországi Teano-Calvi és Alife-Caiazzo egyházmegye püspöke január 8-án egy levelet adott ki, amelyben új szabályokat ír elő a koronavírus terjedésének megfékezésére.

“Megtiltom az Eucharisztia kiosztását azoknak a papoknak, diakónusoknak, szerzeteseknek és világiaknak, akik nincsenek beoltva” – írta a püspök.

“Az oltásokkal kapcsolatban emlékeztetni szeretnék arra, amit Ferenc pápa mondott: “Az oltás beadása … a szeretet cselekedete. Az is a szeretet cselekedete, ha segítünk abban, hogy az emberek többsége beoltassa magát. Szeretet önmagunk iránt, szeretet a családunk és barátaink iránt, szeretet minden ember, minden nép iránt” – írta a püspök.

A levélben Cirulli püspök bejelentette azt is, hogy az egyházmegyében felfüggeszti a személyes jelenléttel járó összes lelkipásztori, hitoktatási és képzési tevékenységet.

Pappá szentelése előtt Cirulli püspök orvosnak tanult Nápolyban. A 69 éves püspök 2020 novemberében COVID-19 vírussal került kórházba, és felgyógyult.

Arra kérte az egyházmegye katolikusait, hogy tartsák be az olasz kormány által kiadott COVID-19 korlátozásokat.

A héten új olasz kormányzati szigorítások léptek életbe, amelyek megtiltják a nem beoltott állampolgároknak, hogy éttermekbe járjanak, igénybe vegyék a tömegközlekedést, edzőtermeket, színházakat és sporteseményeket látogassanak.

“A legtöbb probléma, amellyel ma szembesülünk, annak köszönhető, hogy vannak be nem oltott emberek” – mondta január 10-én este egy sajtótájékoztatón Mario Draghi miniszterelnök.

Tavaly októberben Draghi kormánya előírta, hogy Olaszországban minden munkavállaló minden héten a munkahelyére való belépés előtt köteles igazolni, hogy megkapta a védőoltást, vagy pedig negatív tesztet kell bemutatnia.

Az olasz kormány a múlt héten azt is bejelentette, hogy február 15-től a munkaviszonytól függetlenül kötelezővé teszi a védőoltást minden 50 év feletti ember számára.

Az egészségügyi hatóságok szerint Olaszországban a 12 évesnél idősebbek több mint 86%-a teljes mértékben be van oltva. A COVID-19 Omicron változatának terjedésével összefüggésben ugyanakkor az elmúlt öt napban Olaszországban naponta több mint 100 000 új COVID-19-es esetet regisztráltak.

Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aciafrique.org

Olvasás folytatása

Röviden

A Szeretet Misszionáriusai ismét megkaphatják Indiában a nekik küldött külföldi adományokat

Közzétéve

Szerző:

A szombaton kapott vatikáni hírek szerint az indiai kormány rendezte a szerzetesrend engedélyét, hogy külföldről származó pénzadományokat fogadhasson el munkájához. A rend az év első napjaiban már arra kényszerült, hogy adagolja a szegényeknek szánt élelmiszereket és egyéb cikkeket, ami nagy nyugtalanságot és aggodalmat váltott ki a rászorulók körében.

Sunita Kumar, a rend szóvivője nagy megkönnyebbülésükről számolt be. A 2021 márciusában zárult pénzügyi évben a külföldi pénzadományok összege 13 millió dollárt tett ki; a szervezet teljes bevétele nem publikus.

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!
Hírdetés Adventi ráhangoló videós lelkigyakorlat

Népszerű