fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Hova utazik vajon Ferenc Pápa 2022-ben?

A Szentatya idén is folytatta utazásait…de vajon hova megy majd legközelebb?

Közzétéve

Egy visszafogottabb 2020-as év után Ferenc pápa idén ismét útnak indult Olaszországon kívülre. Irakba, Magyarországra, Szlovákiába, Ciprusra és Görögországba látogatott el. Bár a Szentszék egyelőre hivatalosan nem jelentette be következő évi úti céljait, az I.MEDIA készített egy listát a pápa lehetséges utazásairól 2022-ben, a legvalószínűbbtől a legkevésbé valószínűig csoportosítva azokat.

A legvalószínűbb

Magyarország: A Budapesten rendezett 2021 szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróünnepségére tett rövid látogatása után Ferenc pápa várhatóan 2022-ben visszatér Magyarországra. Október 22-én a spanyol nyelvű sajtónak bejelentette, komolyan foglalkoztatja, hogy Magyarország ismét szerepel majd jövő év úti céljai között.

Kongó: Ugyanebben az interjúban említette, hogy egy másik úti célja Kongó, de nem pontosította, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságba, a Kongói Köztársaságba vagy mindkét, egymással szomszédos közép-afrikai országba tervezi-e látogatását. Utoljára II. János Pál pápa járt ezekben az országokban első afrikai körútja során.

Kelet-Timor: Szintén ugyanebben az interjúban Ferenc pápa bejelentette, hogy ezzel az úttal egy „tartozását” szeretné rendezni, hiszen eredetileg 2020 szeptemberére tervezték az utat, de a járvány miatt nem került rá sor. Legutóbb Szent II. János Pál járt Kelet-Timorban 1989-ben.

Pápua Új-Guinea: A tervek szerint a kelet-timori út Ferenc pápa első óceániai, Pápua Új-Guineában teendő útjával párosul majd. Az utolsó pápai látogatás ebbe az országba 1995-ben volt, Szent II. János Pál második látogatása alkalmával.

Valószínű

Málta: Eredetileg 2020 márciusára tervezték az utazást, de a járvány miatt elhalasztották, később felmerült a decemberi ciprusi és görögországi utazás részeként, de egészségügyi okok miatt ismét törölték. A pápa máltai útjára végül 2022-ben kerülhet sor. Októberben 8-án Ferenc pápa fogadta a szigetország miniszterelnökét, aki audienciája után közölte, hogy az utazásra jövőre sor kerül. Utoljára XVI. Benedek járt az országban, 2010-ben.

Kazahsztán: Az argentin pápa hivatalos meghívást kapott a Hagyományos Vallások Vezetőinek Kongresszusára, melyre 2022 októberében a fővárosban, Nurszultánban (korábban Asztanában) kerül sor. A meghívást a katolikus egyház fejének Maulen Asinbajev, a kazah szenátus elnöke nyújtotta át 2021. november 6-án, a Vatikánban. Ezt a közép-ázsiai muszlim országot, az egykori szovjet tagköztársaságot Szent II. János Pál látogatta meg utoljára 2001 szeptemberében.

Lehetséges

Kanada: Az argentin pápa november 27-én elfogadta a Kanadai Püspöki Konferencia meghívását, hogy látogassa meg országukat. Amennyiben sor kerülne az utazásra, az része lenne „az őslakosokkal való megbékélés lelkipásztori folyamatának”, amely a közelmúltban kezdődött el. A tervek szerint első lépésként a pápa fogadja majd az őslakosok delegációját, akik a decemberre tervezett utazás lemondása után azt fontolgatják, hogy tavasszal eljönnek a Vatikánba. Pápai látogatás legutóbb 20 évvel ezelőtt volt a juharfa országában, János Pál pápa háromszor is utazott Kanadába, éspedig 1984-ben, 1987-ben és 2002-ben.

Dél-Szudán: A pápa többször is kifejezte óhaját, hogy meglátogatná Dél-Szudánt – eredetileg már 2017-ben terveztek egy utazást Justin Welby anglikán prímással –, talán 2022-ben teljesülhet ez a vágya. Az időzítés soha nem lesz „tökéletes”, de a projekt megfontolás tárgya – jelentette ki Paul Gallagher vatikáni külügyminiszter, aki éppen karácsony előtt, 2021. december 21-23. között tartózkodott az országban, hogy találkozzon politikai és vallási vezetőkkel. Amennyiben megvalósul, Ferenc lesz az első pápa, aki a 2011-ben függetlenné vált fiatal állam földjére lép.

Libanon: Ferenc pápa szívének kedves ország. 2021. július 1-én a libanoni nemzet békéjéért ökumenikus csúcstalálkozót tartott a Vatikánban, és többször is meg akarta látogatni. Eredetileg ezt a projektet 2021 végére vagy 2022 elejére tervezték, de a kilátások egyre távolodni látszanak, mivel egy pápai utazáshoz nem teljesülnek a stabilitás feltételei. December 25-én karácsonyi üdvözletében a pápa a minden korábbinál erősebb libanoni válság miatti aggodalmának adott hangot, amely szerinte „nagyon aggasztó gazdasági és társadalmi következményekkel jár”. A cédrusok országában utoljára XVI. Benedek pápa járt 2012 szeptemberében.

Horvátország: Zoran Milanović horvát miniszterelnök február 15-én meghívta a pápát egy horvátországi hivatalos látogatásra. A meghívást a pápa már (kétszer is!) elfogadta, mielőtt a járvány miatt egy évre minden pápai utazást töröltek. Utoljára XVI. Benedek pápa járt Horvátországban 2011-ben.

Montenegró: Montenegró egy másik balkáni ország, amelyet a pápa a jövőben felkeresni tervez. Ferenc pápa 2019 decemberében fogadta az ország miniszterelnökét a Vatikánban. Ez alkalommal a miniszterelnök hivatalos meghívást nyújtott át a pápának, hogy látogassa meg országát. A pápa rövid válasza így szólt: „Jövök”.

Finnország: 2021. december 6-án Ferenc pápa az Athénból Rómába tartó repülőúton hozta szóba ezt az evangélikus-lutheránus többségű észak-európai országot, a Kirill pátriárkával való esetleges találkozás kapcsán. Az orosz ortodox vezető várhatóan Finnországba látogat, egy olyan nemzethez, ahol az ortodox egyház különleges státusszal rendelkezik, és amely semleges területet jelenthet Róma és Moszkva között. A sajtótájékoztatót követő napon azonban a patriarchátus külkapcsolataiért felelős Hilarion metropolita kissé árnyalta a pápa szavait azzal, hogy még nagyon sok a tennivaló egy ilyen csúcstalálkozó létrejöttéhez. Hozzátette, orosz földön egyelőre minden lehetséges találkozás kizárt.

Bahrein: Az argentin pápát hivatalosan Hamed bin Issa Al Khalifa király hívta meg Bahreinbe – jelentette be a királyság diplomáciai ügyekért felelős tanácsadója a 2021. november 25-i vatikáni látogatása végén. Az uralkodó a közelmúltban jóakaratának számos jelét nyilvánította ki. Többek közt ő adományozott telket az Apostoli Vikariátusnak az Arábiai Boldogasszony székesegyház, a régió legnagyobb katolikus templomának építésére, amelyet a Népek Evangelizációja Kongregációjának prefektusa szentelt fel december 10-én. Ha az utazásra sor kerülne, ez lenne az első alkalom, hogy a szigetállam vendégül látja Szent Péter utódját.

India: Narendra Modi indiai miniszterelnök október 30-án találkozott először az argentin pápával, és meghívta Ferenc pápát Indiába. Ez egy komoly gesztus egy olyan kormány részéről, amely bonyolult kapcsolatokat ápol a keresztény közösségekkel, hiszen keresztények a nemzeti lakosság kevesebb mint 5%-át képviselik a többségében hindu vallású országban. Ha Ferenc pápa Indiába látogatna, II. János Pál 1986-os és 1999-es látogatása után ez lenne a harmadik pápai út az országba.

Spanyolország: fontolgatnak egy zarándoklatot Santiago de Compostelába – jelentette ki Ferenc pápa a spanyol rádiónak szeptember 1-jén. Ugyanakkor nyomatékosan kijelentette, hogy a tavaly szeptemberi budapesti útjához és a 2014-es strasbourgi látogatásához hasonlóan ez sem lesz hivatalos út, csupán egy utazás a városba.

Valószínűtlen

Ukrajna: Volodimir Zelenszkij elnök egy június 29-i telefonbeszélgetés során hivatalosan meghívta Ferenc pápát Ukrajnába. A jelenlegi geopolitikai kontextusban azonban úgy tűnik, hogy nehéz lesz megszervezni az utazást, ugyanis a Szentszék igyekszik megerősíteni kapcsolatait Oroszországgal, ahová a pápa bejelentette, hogy szeretne elmenni. Az utolsó pápai látogatás Ukrajnába 2001-ben történt.

Franciaország: folytatva a kis országok és perifériák meglátogatásának logikáját, a következő 12 hónapban Ferenc pápa valószínűleg nem fog nagy nyugati országokba – Franciaországba, Spanyolországba, Németországba, az Egyesült Királyságba – látogatni. Semmi nem utal arra, hogy az eredetileg 2021-re tervezett franciaországi, marseille-i utazása 2022-ben megvalósulna.

Nagyon valószínűtlen

Észak-Korea: Arról, hogy megvalósuljon egy első pápai látogatás Észak-Koreába, az év folyamán már többször is szó esett, legutóbb például Dél-Korea püspökeinek és Mun Dzsein dél-koreai elnök vatikáni látogatása során. Ferenc pápa kijelentette, hogy támogatja a kezdeményezést, mielőtt azonban megkezdhetnék ennek a történelmi jelentőségű útnak az előkészületeit, a Szentszék hivatalos meghívást vár Phenjantól.

Fordította: Kántorné Polonyi Anna
Forrás: Aleteia

Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Aktuális

A Pápai Életvédő Akadémia nyilatkozata az amerikai Legfelsőbb Bíróság abortuszról szóló döntése kapcsán

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Vatican Media

A Pápai Életvédő Akadémia nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának határozatával kapcsolatban, amely pénteken módosította a „Roe kontra Wade” ügyben az 1973-ban hozott jogi álláspontot az abortusz kérdésében.

Az Egyesült Államok püspökei történelmi napnak nevezték az ország életében június 24-ét, amely egyébként idén Jézus Szentséges Szívének ünnepe, és hálát adtak Istennek a Legfelsőbb Bíróság pénteki döntéséért, amely megváltoztta a „Roe kontra Wade” ügyben hozott 1973-as ítéletet, „amely legalizálta és normalizálta az ártatlan emberi élet elvételét abortusz útján”. A Pápai Életvédő Akadémia közleményben sürgette a kormányokat, hogy olyan politikai döntéseket hozzanak, amelyek elősegítik az életet.

Pénteken az amerikai Legfelsőbb Bíróság nyilvánosságra hozta a Dobbs kontra Jackson Női Egészségügyi Szervezet ügyében hozott határozatát, amely szerint az Egyesült Államok alkotmánya nem védi az abortuszhoz való úgynevezett „jogot”. A pénteki ítélet, amelyben hat bíró döntött igennel és három ellenezte, hatályon kívül helyezi a „Roe kontra Wade” és a „Planned Parenthood of Southeastern Pennsylvania kontra Casey” abortuszügyben hozott döntéseket, amelyek az egész országban garantálták a „igény szerinti abortuszt”. A döntés azonban nem teszi illegálissá az abortuszt, csupán visszaadja az amerikai népnek és választott képviselőiknek a gyakorlat szabályozására vonatkozó felhatalmazást.

Egy igazságtalan törvény megváltoztatása

„Közel ötven éven keresztül Amerika egy igazságtalan törvényt hajtott végre, amely lehetővé tette egyesek számára, hogy eldöntsék, mások élhetnek-e vagy meg kell halniuk. Ez a politika több tízmillió még meg nem született gyermek halálát eredményezte, és olyan nemzedékeket, amelyektől megfosztották a megszületés jogát” – áll az amerikai püspökök nyilatkozatában. A sajtóközlemény, amelyet José Gomez érsek és a püspöki kar életvédő bizottságának elnöke, William Lori érsek írt alá, hangsúlyozza, hogy a „Roe kontra Wade” ügy, „amely legalizálta és normalizálta az ártatlan emberi életek kioltását”, súlyos tagadása annak az igazság, hogy minden férfi és nő egyenlőnek teremtetett, akiknek Istentől kapott joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez.”

„Egyházként azokat kell szolgálnunk, akik nehéz terhességgel néznek szembe, és szeretettel kell körül venni őket.” A püspökök ezután méltatják amerikaiak millióinak munkáját, akik „békésen együtt dolgoztak, hogy felvilágosítsák és meggyőzzék embertársaikat az abortusz igazságtalanságáról, hogy gondozást és tanácsadást kínáljanak fel nőknek, és azon munkálkodtak, hogy alternatívákat biztosítsanak az abortusz elkerülésére, beleértve az örökbefogadást, a nevelőszülői gondozást és olyan állami politikát, amely valóban támogatja a családokat.” „Ma osztozunk örömükben és hálásak vagyunk nekik.” Az életvédelem ügyéért végzett munkájuk – folytatják a püspökök – „mindazt tükrözi, ami jó a demokráciánkban, és az életvédő mozgalom megérdemli, hogy nemzetünk történelmében a társadalmi változásokért és a polgári jogokért folytatott nagy mozgalmak közé tartozzon”.

A Pápai Életvédő Akadémia június 24-én pénteken csatlakozott az Egyesült Államok püspökeinek az USA Legfelsőbb Bíróságának döntéséről szóló nyilatkozatához. Ahogy Gomez érsek és Lori érsek kijelentette: „Ez a sebek begyógyításának és a társadalmi megosztottság felszámolásának ideje. Itt az ideje a megfontolt gondolkodásnak és a civil párbeszédnek, valamint az összefogásnak, hogy olyan társadalmat és gazdaságot építsünk, amely támogatja a házasságot és a családokat, és ahol minden nő megkapja a szükséges támogatást és erőforrásokat ahhoz, hogy gyermekét szeretetben hozhassa ebbe a világba.”

A Bíróság véleménye azt mutatja, hogy az abortusz kérdése továbbra is heves vitákat vált ki. Az a tény, hogy egy nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező ország megváltoztatta álláspontját ebben a kérdésben, kihívást jelent az egész világ számára. Nem helyes, hogy a problémát megfelelő és átfogó mérlegelés nélkül félreteszik. Az emberi élet védelme nem korlátozódhat az egyéni jogok gyakorlására, hanem nagy jelentőséggel bíró társadalmi kérdés. 50 év múltán fontos újraindítani a nem ideológiai vitát az életvédelem helyéről a civil társadalomban, hogy feltegyük magunknak a kérdést: milyen együttélést és társadalmat akarunk építeni.

Olyan politikai döntések kialakításáról van szó, amelyek elősegítik olyan létfeltételek megteremtését, amelyek az élet javát szolgálják anélkül, hogy „a priori” ideológiai pozíciókba esnénk. Ez egyben a megfelelő szexuális nevelés garantálását, az egészségügyi ellátás mindenki számára elérhető biztosítását, valamint a család és az anyaság védelmét szolgáló jogszabályi intézkedések előkészítését, a fennálló egyenlőtlenségek leküzdését is jelenti. Az anyáknak, a pároknak és a születendő gyermeknek szilárd segítségre van szüksége, amely az egész közösséget érinti, elősegítve a lehetőséget, hogy a nehéz helyzetbe került anyák folytatni tudják terhességüket, és hogy a gyermeket rá tudják bízni olyanokra, akik garantálni tudják a gyermek növekedését.

Paglia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke hangsúlyozta: „Az élet iránti lelkesedését elvesztő nyugati társadalommal szemben ez a döntés erőteljes felhívás arra, hogy közösen gondolkodjunk el az emberi élet nemzésének súlyos és sürgető kérdéséről és az azt lehetővé tevő feltételekről. Az élet választásával az emberiség jövőjéért való felelősségünk forog kockán”.

Forrás: Vatican News

Olvasás folytatása

Aktuális

Történelmi jelentőségű döntés az Egyesült Államokban

Közzétéve

Szerző:

Fotó: AP

“Felülbíráljuk a korábbi döntéseket, és visszaadjuk ezt a jogot a népnek és a nép választott képviselőinek” – olvasható a pénteki döntésben.

Június 24-én, pénteken az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága történelmi értékű döntést hozott, amellyel 6:3 arányú szavazással hatályon kívül helyezték a 49 évvel ezelőtti Roe vs. Wade ügyben hozott, illetve a később, 1992-ben azt megerősítő Planned Parenthood vs. Casey-ügyben hozott döntést. Az abortusz lehetőségét lényegében nem korlátozó, de az arra vonatkozó jogszabályalkotást tagállami szintre helyező döntés lehetőségéről májusi cikkünkben már tájékoztattuk olvasóinkat. A többségi bírói vélemény alig tért el attól a tervezettől, amely május elején kiszivárgott a sajtóhoz.

A pénteki döntés véget vet a csaknem fél évszázados, alkotmányos jogot biztosító terhességmegszakítási gyakorlatnak, és lényegében szembemegy az abortuszt egyre inkább liberalizáló nemzetközi trendekkel.

A döntéssel elégedetlen 3 bíró különvéleményében így fogalmazott: “A Roe és Casey ügyekben hozott ítéletek felülbírálatával a Bíróság elárulja saját irányadó elveit. Ez nagyon sajnálatos – a Bíróságra nézve is, de még sokkal inkább az amerikai nők millióira nézve, akik ma egy alapvetően fontos alkotmányos védelmet veszítettek el. Tehát nem értünk egyet.”

Fontos tudni, hogy a pénteki döntés nem tiltja az abortuszt, és nem is kriminalizálja, tehát nem tekinti bűnnek. Hasonlóképpen nem ismeri el azt sem, hogy a meg nem született gyermeknek alkotmányos joga lenne az élethez.

Azzal azonban, hogy az abortusz engedélyezésének feltételeit, adott esetben a betiltását szövetségi szintről más szintre, azaz az egyes tagállamok demokratikusan megválasztott testületei és képviselői kezébe helyezi, megszünteti azokat a központi, alkotmányos akadályokat, amelyek erősen korlátozták vagy éppenséggel teljességgel tiltották az egyes tagállamok jogát a magzati élet védelmére. Nem jelenti tehát az abortusz végét. Egy példa: a döntés értelmében megmaradhat Mississippi terhességi korhatárról szóló törvénye, amely az abortuszt a terhesség 15. hete után tiltja, azaz ebben az államban a tiltás már jóval korábban életbe lép, mint az a 23-28 hetes határ, amelyet az említett két fontos törvényi precedens írt elő. Ezentúl tehát minden tagállam szabadon maga döntheti el, engedélyezi-e az abortuszt vagy sem. Sok tagállam feltehetően nem fog változtatni a korábbi előírásokon. Egyes, leggyakrabban demokrata vezetésű tagállamok már elkezdték a felkészülést a más tagállamokból hozzájuk tóduló nők fogadására a klinikáikon.

A katolikus Joe Biden elnök péntek délutáni közleményében tragikus hibának nevezte a fejleményt. “Szomorú nap ez az ország számára, de nem jelenti azt, hogy a harcnak vége lenne” – mondta Biden.

A pénteki döntés vízválasztó pillanatot jelent a katolikus egyház és az Egyesült Államok szélesebb körű életpárti mozgalma számára. A vélemény közzététele után Jose H. Gomez Los Angeles-i érsek és William E. Lori baltimore-i érsek Istennek hálát adó, közös nyilatkozatot adott ki. Gomez az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia (USCCB) elnöke, Lori pedig az USCCB Életvédő Bizottságának elnöke.

Olvasás folytatása

Aktuális

Mészárlás Nigériában: az Owo-i egyház papjának dermesztő tanúságtétele

Közzétéve

Szerző:

Xavéri Szent Ferenc templom Owo-ban, Ondo állam, Nigéria.

Andrew Adeniyi Abayomi atya, az owói Xavéri Szent Ferenc templom segédlelkésze visszaemlékszik arra a támadásra, amelynek során 41-en életüket vesztették és több tucatnyian megsebesültek 2022.június 5-én Nigériában.

Igazi vérfürdő volt. Negyvenegy ember halt meg és tucatnyian megsebesültek a dél-nyugat-nigériai templom elleni támadásban, Owo-ban 2022. június 5-én vasárnap. Fegyveresek robbanóanyaggal támadták meg a templomot pünkösdkor a mise alatt. Andrew Adeniyi Abayomi atya, a Xavéri Szent Ferenc templom segédlelkésze is jelen volt azon a napon. Felindultan emlékszik vissza a támadásra, és azt is elmondja, hogy a helyi egyház megkezdte a sérültek ellátását és a szeretteik elvesztését siratók megsegítését.

Hányan voltak a támadók?

Andrew Adeniyi Abayomi: Nem láttam őket, de néhány szemtanú szerint négyen, míg mások azt mondták, hogy ezen a négyen felül voltak mások is, közöttünk a templomban. Vannak, akik szerint hatan, de a tényleges számuk nem ismert.

Hol volt, amikor a támadás történt?

Én még a szentélyben voltam. Befejeztem a szentmisét és éppen tömjént tettem a tömjénezőbe, hogy előkészüljünk a templom előtti körmenetre. Ekkor zajt hallottam. Azt hittem, hogy becsapódott az ajtó, vagy valaki elesett, esetleg kígyót látott, mert történt már ilyen.

De ezután egy második, erősebb zajt hallottam és láttam, hogy a hívek szanaszét szaladnak a templomban. Döbbenten álltam ott, és azt kérdeztem magamtól, hogy mi történik, amikor valaki felém szaladva azt kiabálta: «Atya, fegyveres ismeretlenek vannak itt!»

Féltette az életét?

Andrew Adeniyi Abayomi atya

Abban a pillanatban nem féltettem az életem. Inkább a híveim megmentésére gondoltam. Néhányan közülük vették a bátorságot és bezárták a bejárati ajtót. Arra bíztattam az embereket, hogy menjenek át a szentélyen keresztül a sekrestyébe. Néhány hívő így menekült ki. A sekrestye belső részében maradtam. Nem tudtam megmozdulni, mert gyerekek vettek körül, miközben a felnőttek is belém kapaszkodtak, néhányan még a miseruhámba is. Úgy védtem őket, mint tyúkanyó a csibéit.

Andrew Adeniyi Abayomi atya: „Nem féltettem az életem. Inkább arra gondoltam, hogy a híveimet mentem.”

Hallottam a híveim hangját: «Atya, kérem, mentsen meg minket, atya, imádkozzon!» Bátorítottam és nyugtatgattam őket, és azt mondtam nekik, hogy ne aggódjanak, imádkozom, és Isten tenni fog valamit. Három vagy négy robbanást hallottam egymás után. Jól megtervezték az egész támadást, ami 20-25 percig tartott.

Mi történt ezután?

Végül kaptunk egy üzenetet, hogy a támadók elmentek. Kijöttünk a sekrestyéből, és láttam, hogy néhány hívő meghalt, sokan pedig megsérültek. Egészen megzavarodtam. Kérleltem az embereket, hogy vigyék kórházba sérült testvéreinket. A hívek segítségével, akik tudtak vezetni, megkezdtük néhány sérült kórházba szállítását, a Szent Lajos Kórházba és Szövetségi Egészségügyi Központba. A holttesteket a templomban hagytuk, miközben megpróbáltuk a sebesülteket menteni.

Ondo csendes állam, különösen Nigéria északi és középső részéhez képest, bár a fulani pásztorok és a keresztény farmerek között voltak feszültségek. Hogyan magyarázható ez a hirtelen kitört erőszak?

Azt hallottuk, hogy fegyveres csoportok mozgósítják az embereket délnyugaton és az ország más régióiban. Nem tudjuk, hogy a támadók milyen törzshöz, fajhoz vagy csoporthoz tartoztak. Bár néhányan látták őket a támadás során, nem lehetett beazonosítani őket, mert nem szólaltak meg, nem beszéltek. A támadók egy része egyszerű hívőnek álcázta magát a mise alatt. Velünk imádkoztak a támadás kezdetéig.

Hogyan gondoskodnak a sérültekről és a gyászoló hívekről?

Már elkezdtünk róluk gondoskodni: lelkigondozást nyújtunk számukra, meglátogatjuk őket, imádkozunk velük, kiszolgáltatjuk nekik a betegek szentségét és bátorítjuk, bíztatjuk őket a remény megtartására. Jobban bekapcsolódunk a gyászolókról és a családokról való gondoskodásba.

Sebesültek megáldása a kórházban

Az egyházmegye más egyházközségekhez fordult segítségért. Kormányzati és nem kormányzati szervek, mint például a Vöröskereszt és más csoportok, sőt még muzulmán csoportok és imámok is támogattak minket anyagilag. A legaktívabb a Vöröskereszt volt, amely véradásért és anyagi támogatásért is fordult a lakossághoz.

Jelenleg mire van a legnagyobb szükség?

Anyagi, pénzügyi támogatásra van szükségünk, hogy gondoskodjunk az áldozatokról és a túlélőkről. Aztán saját biztonsági stratégiára is szükség van. Nem messze tőlünk volt biztonsági őrség és rendőr, akik nem segítettek rajtunk annak ellenére, hogy a támadás húsz percig tartott, és négy műtárgy is felrobbant. Saját biztonsági rendszerre van szükségünk.

Egy ilyen tapasztalat után, mint ez, biztonságban érzik majd magukat az emberek, ha visszatérnek a templomba?

Néhány hívőben eluralkodott a félelem. Ennek ellenére eltökélt szándékunk, hogy segítsünk nekik talpra állni, hogy megőrizzék erős hitüket és azzal vigasztaljuk őket, hogy mindenkit felkeresünk, nemcsak azokat, akik közvetlen érintettek. Az a cél, hogy személyes kapcsolatot alakítsunk ki velük, hogy megerősítsük őket, és emlékeztessük őket arra, hogy amikor megvalljuk Istenbe vetett hitünket, ez azt jelenti, hogy lemondunk egész életünkről. Ez az élet csak egy átmenet az örökkévalóságba, és az örökkévalóságnak kell lennie a fókuszpontunkban.

Megerősítette vagy meggyengítette hitüket a támadás?

A híveimmel való találkozás során azt láttam, hogy hitük megerősödött, nem pedig meggyengült. Készen állnak és eltökéltek. Továbbra is imádkozom értük minden nap, a szentmisét pedig a még kórházban lévőkért ajánlom fel, hogy segítsem gyors gyógyulásukat. Az elhunytak lelkéért is misézek, hogy békében nyugodjanak. Végül az egyházközség minden tagjának szándékára ajánlok fel szentmiséket, hogy maradjanak szilárdak a hitben és reményben éljenek.

Fordította: Hegedüs Katalin
Forrás: Aleteia

Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű