Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Így hangzott a Székely himnusz a Szent Péter téren

Közzétéve

A csíksomlyói Szűzanya római zarándokútra küldte székely fiait és lányait – ünnepi szentmise a Szent Péter bazilikában Magyarok Nagyasszonya ünnepén Mintegy tíz felcsíki székely település plébániai kórusaiból állt össze az a hatalmas, 405 főből álló vegyes-kórus, mely október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, a hétfőn délelőtt tizenegy órakor kezdődő szentmisén dicsőítette az Istent és énekelt Szűz Mária tiszteletére, akinek római búcsúnapját tartották. – olvasható a Vatican News beszámolójában.

Október 10-én, szerdán a pápa általános kihallgatásán ugyancsak a székely zarándokok álltak kiemelt helyen a Szent Péter téren, ahol sok más ének mellett elénekelték a Székely Himnuszt is.

A felvételt az ErdélyTV Hitélet című műsorának stábja készítette.

Az eseményt követően Tamás József püspök atyát magánkihallgatáson fogadta Ferenc pápa.

A 405 tagú közös kórusa – Balánbánya, Csíkszentdomokos, Dánfalva, Madaras, Göröcsfalva-Rákos-Vacsárcsi, Madéfalva, Csicsó, Csíktaploca, Csíkszereda, Csíkdelne-Csíkpálfalva, Csíkborzsova-Csíkszentmiklós, Szépvíz, és a gyimesi kórusok egyesítésével valósult meg, amit Incze Sándor szépvízi karnagy vezénylet.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Aktuális

Botrányok az Egyházban: Dr. Székely János megyéspüspök előadásáról

Közzétéve

Szerző:

Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök - Fotó: "Dr. Székely János szombathelyi megyéspüspök" Facebook oldal

Október 11-én este 19 órakor ott voltam a Városmajori Jézus Szíve Templomban. Arra lettem figyelmes, hogy megteltek a padok, és az emberek arcán valamilyen izgatottság látszott.  Mindenki várakozva figyelte, hogy mikor jelenik meg a püspök, hogy szóljon a nehézségekről, amelyek mostanában fájdalmat okoztak az Egyháznak. Lassan megjelent, akit vártak, és csend lett a templomban. A szónok arca szigorú volt, de mégis szeretettel teljes.

A püspök atya beszédét azzal kezdte, hogy kiemelte a bocsánatkérés fontosságát amiatt, hogy az Egyházban esetenként felütötte fejét a szexuális visszaélések sorozata. Ezek után rögtön kifejezte, hogy nagyon fontos a helyzetet, az Egyház helyzetét és felelősségét pontosan látni. A média nagyon sok esetben nem a valóságot közli, hanem a történtek egy részét pusztán. Mindezek miatt az Egyházról alkotott kép gyakorta téves, és igencsak sötétnek tűnhet.

A híveken azt lehetett megfigyelni e ponton, hogy a szónok szavai hallatán bólogatnak, és helyeslően reagálnak, de még mindig érződött, hogy várják a felvilágosítást. A püspök atya tehát folytatta beszédét, és visszanyúlt a múltba annak okáért, hogy helyesebben érthessük a jelen helyzetét: az angol gyarmatbirodalom érdekében állt annak idején, hogy a spanyol terjeszkedést a lehető legjobban megállítsa. Az angolok protestánsok, míg a spanyolok katolikusok. Eldöntötték a britek, hogy rágalomhadjáratot indítanak minden szinten a spanyolok ellen, még a vallási különbségeket is kihasználva. Ennek folytán könyvek és festmények születtek arról, hogy milyen véres kézzel számoltak le a spanyol hódítók a dél-amerikai bennszülöttekkel. Ám – hívta fel a figyelmet a püspök – ha megnézzük, akkor ott ahol a spanyolok hódítottak mai napig élnek az őshonos népek, míg ott ahol a „gentelmenek” hódítottak gyakorlatilag kiirtottak mindenkit.

A nép figyelme egyre erősebb lett e szavak után. A püspök atyának sikerült felkeltenie teljes mértékben az érdeklődést. A keresztes háborúkkal folytatta beszédét: nem szabad elfelejteni, hogy előbb léptek a mohamedánok keresztény földre, mint a keresztények az elfoglalt szentföldre. Ugyanakkor a keresztesek gyakran okoztak kárt olyan keresztény városokban, amelyeken átvonultak. Ilyenkor sok esetben megtörtént, hogy maguk a városok püspökei álltak ki a keresztes had ellen. A keresztes hadjáratok tehát egyfajta önvédő háborúja volt a nyugati világnak. Jeruzsálem véres elfoglalása a keresztények által igencsak szomorú esemény, de tudni kell, hogy az adott kor szelleme szerint nem volt oly meglepő, mint napjainkban erre visszanézni.

Nem szabad elfelejteni – emelte ki a szónok – hogy mi magyarok sokat köszönhetünk a keresztes hadjáratoknak, hiszen ezek lekötötték a mohamedán hadakat a közel keleten. Ha mindez kimarad, Mohács talán előrébb kerül 200 évvel. Aztán azt is érdemes tudni, hogy muszlim utazók írtak arról, hogy a keresztesek által alapított királyságokban a muzulmánok szabadon gyakorolhatták vallásukat. Sőt, beszámolnak arról is, hogy voltaképpen jobb dolga volt a mohamedánoknak keresztény vezetés alatt, mint muszlim kormányzóság alatt.

Az inkvizícióról fontos tudni, hogy az akkori idők legemberségesebb bíróságai közé tartoztak, olyannyira, hogy sokszor átkérették foglyok magukat az egyházi bíróságra, mert ott jobban bántak velük, mint az állami intézményekben. Természetesen szégyenletes, hogy az léteztek ilyen bíróságok, de itt is fontos helyesen látni a helyzetet. A püspök kiemelte: 400 év alatt kb. 40.000 embert ítéltek halálra boszorkányság miatt, azonban ebből pusztán 1000 volt Egyház által végzett, és ebből is sok bíróság protestáns hátterű volt. A „fekete legenda” tehát, amely az Egyházat sötétnek tünteti fel, itt is jelentkezik. Szintén fontos: a pápai állam sohasem ítélt el boszorkányság miatt senkit.

Giordano Bruno esetéről is halhattunk. Az ő esetében sem úgy volt, ahogyan a mendemonda tartja: többször megkérték őt, hogy az eretnek tanait vonja vissza, de nem akarta ezt megtenni. 7 éven keresztül folyt a pere. Őt nem a tudományos munkájáért ítélték halálra, hanem mert kimondottan az Egyház tanításával ellentétes tanokat vallott: például azt, hogy Jézus nem Isten. Itt is tragédia, szomorú és rossz, hogy véghezvitték a pert, és ez hiba volt az Egyház részéről, de fontos itt is helyesen látni a helyzetet. Kopernikusz már régen megírta, hogy a nap körül forog a föld, és mégsem ítélték őt el. Galileo esetét is említette a püspök atya, miszerint őt is arra kérték a perében, hogy míg bizonyítékkal nem rendelkezik állításairól, addig ne híresztelje tanait. Nem végezték ki, és méltóságos házi őrizetben töltötte éveit.

Tovább haladva az időben, XII Piusz pápáról hallhattunk. Őt sokszor vádolják azzal, hogy nem állt ki nyíltan a nácizmus ellen. Azonban sokan elfelejtik, hogy a pápa nyári rezidenciáján rengeteg zsidó családnak nyújtott menedéket. A nyílt elítélése Hitlernek nem járt volna túl sok jóval, hiszen ezt megtette egy holland püspök, és ez azt eredményezte, hogy a Führer utasításba adta, hogy még a katolizált zsidókat is el kell vinni ezen a vidéken. E ponton is rendkívül fontos érdemben látni a múltat. Az is tény, hogy a szövetségesek, amerikaiak, britek stb. már 1943-ban tudták, hogy a koncentrációs táborokban mi folyik. Mégsem történt meg az, hogy a táborokhoz vezető vasútvonalakat lebombázták. A Vatikánnak nincs hadserege, de az amerikaiaknak volt, mégsem tették meg. Golda Meir mondta: XII. Piusz nevét arany betűkkel kell beírni a zsidó történelembe, hiszen sok életet mentett.

Végül a mai helyzetről hallhattunk. A kutatások szerint a legtöbb számban előforduló szexuális visszaélés voltaképpen családon belül történik, nem pedig az Egyházban. Egy Németországban végzett felmérés szerint, melyet 1990 és 2005 között végeztek, 15 év alatt 210.000 molesztálást regisztráltak, és ebből 94 volt olyan feljelentés vagy eset, amely az egyházi alkalmazottal hozható összefüggésbe. A média a 94-től hangos pusztán, de a többi 209.906 esetről nem hallunk. Szintén a statisztikák bizonyítják, hogy 36-szor nagyobb arányban követnek el házas emberek szexuális visszaélést, mint az olyanok akik nem élnek házasságban. Fontos itt is tisztában lenni az adatokkal, mert ez a tisztánlátás feltétele. Az ördög rendkívüli módon támadja a papságot, hiszen ők életükkel tanúsítják, hogy van Isten.

Ugyanakkor jobb, ha a beszédet örömtelibb dolgok megemlítésével zárjuk– fejtette ki a szónok. Fontos megemlékezni arról, hogy nem a római filozófusok, hanem a keresztények szüntették meg a gladiátorok világát. A kórház és az ingyenes iskola keresztény találmány. „Az evangéliumból döbbenetes erő árad”- jegyezte meg a püspök. A nyugati jogrendszer, amelyben az embert nem állatnak, okos lénynek, hanem értéknek és Isten képmásának tekintjük, szintén a keresztény gondolkodásból ered. A nyugati tudomány és fejlődés is a kereszténységnek köszönhető.

A beszéd végén hosszú taps visszhangzott az egész templomban…

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Aktuális

A mi Nagyasszonyunk!

Közzétéve

Magyarok Nagyasszonya - A békéscsabai Páduai Szent Antal plébániatemplom bejárata fölött látható üvegmozaik, amit 1932-ben Kölber Dezső tervei alapján Zsellér László készített. Fotó: orszagalbum.hu

1. Történelmi felvezetés

Kedves Ünneplő Testvérek!

Amikor őseink, a magyarok, a kalandozások után letelepedtek a Kárpát-medencében, és Szent István királyunk 1038-ban felajánlta a Szűzanyának országát és népét, akkorra már a környező népek rég védasszonyuknak tekintették a Boldogasszonyt. De csak sokkal később, a Szentatya engedélyével lett nemzeti ünnep belőle. Talán azért is, hogy lám, népünk történelme igazolni fogja-e azt a kezdeti lelkesedést és meggyőződést, amellyel a Szűzanya iránti tiszteletet kifejezték. Bajorország 1620-ban, Franciaország 1638-ban, Ausztria 1647-ben, Lengyelország 1656-ban, Mexikó 1821-ben és Anglia 1893-ban ajánlta fel „hivatalos” formában is Szűz Mária oltalmába magát.

A magyarok számára XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar honfoglalás ezredik évében jelölte ki és engedélyezte ezt az ünnepet. Ahogyan a hittételek is már évszázadokkal korábban köztiszteletben álló igazságokként léteztek, a pápai végső kihirdetés csak hitelesítette és szentesítette ezeket. Magyarságunk több mint ezer éves történelme is bizonyíték lett, amely megalapozta Mária-tiszteletünket és a Magyarok Nagyasszonya ünnepet. Már ez is jelzi az „úniót”, ami összekötött minket a többi európai nemzettel. Ez is közös bennünk. A Jelenések könyvének látomásából vett csillagok sem véletlenek az unió zászlóján. A trianoni határok mentén keletkezett újabb sebeket pedig a határmenti településeken épült, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére emelt templomok próbálták gyógyítani: Keszthelyen, Márianosztrán, Nyíregyházán, Szegeden, Balassagyarmaton, Karancslapujtőn, Zaborban, Gulácson…, és a sort folytathatnánk… Ezért lettek nemzeti kegyhelyeink: Máriapócs, Máriaradna, Csíksomyló. Ezért verették a magyar pénzekre is Mária képét, a Patrona Hungariae feliratot.

Hiszen mi hódító háborút sosem folytattunk, gyarmataink nem voltak, nekünk folyton csak védekezni kellett. Megtartani és fenntartani a hitet, a meggyőződést, kitartani keresztény magyarságunk és önálló államiságunk mellett. De a hadseregnél, államhatároknál, kerítéseknél, várfalaknál és bástyáknál fontosabb volt az a szellemi-lelki erő, amelyet a Boldogasszony iránti ragaszkodásunkban is megmutattunk. Ha visszapillantunk a nagy történelmi eseményekre, elcsodálkozhatunk, micsoda sebeket ejtett rajtunk az ezer év. A sort megkezdte a tatár, 1241-ben, amikor az ország kétharmadát mocsárba fojtotta, Erdély nagy részét felégette, a somlyai barátokat megölte. A török Mohácsnál, 1526-ban az eszéki hídon át hajtotta a magyar férfiak és nők, gyerekek és öregek láncravert seregét, miközben az ország vezetőinek színe-java a harctéren veszett. 1711-ben a Rákóczi-szabadságharc leverése után a labanc égette-pusztította az ország belső részeit; Temesvárnál 1849. augusztus 9-én szenvedett vereséget a Bem tábornok által vezetett fősereg, és rá három napra, 12-én, Világosnál Görgey letette a fegyvert, abban a reményben, hogy a katonáknak és a tiszteknek nem esik bántódásuk, szabad elvonulásuk lesz. Nem ez történt. Ugyanis Haynau a teljes vezérkart kivégeztette, s akit elfoghatott, Kufsteinba, Olmützbe, Josephstadtba vitette, halálos rabságba.

És ott vannak a 20. század nagy veszteségei: az első és második világháború, ahol több százezer magyar katona lelte halálát, védve a hont; és ott van az 56-os magyar forradalom, a kitelepítések, és a Gulág gyilkosságai, megfélemlítései, mészárlásai, kirakatperei, a többszázezres menekülttel egyetemben. Senki nem jött segítségünkre, senki nem védett meg a diktatúrától, a gonoszságtól, sokszor mi magunkat sem magunktól. Kaptunk ugyan nagyhatalmi ígéreteket, de azok csak jól csengő szólamok voltak… Néhány évvel ezelőtt Ferenczi György zenész, csapatával a RackjaJam együttessel a washingtoni amerikai nagykövetségen vendégszerepelt, ahol fergeteges, kemény rockos előadást tartottak Gérecz Attila, – 56-os mártírköltő verseire építve – és a jelenlevő úri hallgatóságnak elállt a lélegzete. Tombolt, tapsolt a közönség, a magyarul nem tudó amerikaiak is. Utána az egyik amerikai diplomata megkérdezte a zenekar frontemberét:

– A zene tetszett, nagyon megfogott, de nem értettük a szöveget. Miről szóltak ezek a dalok?

Most Ferenczi Györgyöt idézem: „azt mondtam, hogy egy 56-os forradalmárköltő versei. És akkor egyből lefagytak (nagy fagyás volt szó szerint…szerk. megj.), mert akik a nagykövetségen vannak, pontosan tudják, hogy 56-ban ’csapataink harcban álltak’, kintről pedig a Szabad Európán meg az összes elérhető nyugati forráson keresztül folyamatosan az jött, hogy: ’tartsatok ki, jövünk’, oszt’ nem jöttek… Nagyon érdekes volt az amerikai diplomaták fejébe muzsikálni Gérecz Attila verseit, nem gyűlölködve, csak szembesítve őket az amerikai politikai döntések súlyával. Még ezen a pici szinten is, mint a mienk, ez nagyon nagy történelmi elégtételt jelentett – például nekem.” (Szív, jezsuita magazin, 14. évfolyam, 9. szám, 2018. szeptember)

Részlet a Sziklatemplom festett üvegablakából.

Kedves testvérek!

Amit magyar nemzetünk végigélt, arra nincsenek elégséges tudományos magyarázatok. Ezt a csodát mi hívő magyarok Máriához, Magyarok Nagyasszonyához is kötjük. Ezért is gondoltunk arra, amikor ez a templom épült (immár 14 éve), hogy legújabb kori történelmünkben, ebben a vallási és nemzetiségi szórványtengerben, az elsüllyesztett bözödújfalusi temlomot a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárása „támassza fel”, leheljen bele Isten áldásával új jövőt. Ezt jelzi a csodálatos, somlyaival is vetekedő Mária-szobor is, ami e temlom, egyházközség és hit folytonosságát a maga konkrét valóságában is megtestesíti. Legyetek erre büszkék, töltsétek meg minden vasárnap, ne csak búcsú vagy sátoros ünnepek idején. Meséljetek róla gyermekeiteknek, és amikor beléptek ide, tudjátok, hogy köztetek van Jézus és az ő édesanyja, mindnyájunk Nagyasszonya.

2. Ki a nagyasszony? Miért nagyasszony?

A középkori nyelvezetben, szóhasználatban a királylányokat, az udvarhölgyeket, a hercegkisasszonyokat kicsi koruktól arra készítették fel, hogy milyen szerepet kell majd betölteniük, amikor a férjük távollétében helyt kell állniuk a vezetésben, azaz helyettesíteniük kell férjüket. (Ma már nem szabad „kisszonyozni” senkit, pl. Franciaországban, minden nő mádám… Régebb a magyaroknál is szokásban volt a nagyságos asszony, aztán lett belőle az elcsúfított naccsága...) Ebben benne volt az etikett, a viselkedés, a ruházkodás, az apró finom gesztusok, a megjelenés, a reprezentálás. Mintegy ki kellett egészíteniük férjük nagypolitikai feladatait. Az akkori „förszt lédik” nemes feldatai közé tartozott a szegények ellátása, a betegek, koldusok, alsóbb rétegek segítése, felkarolása. Érteniük kellett mindenhez az udvartartás körül. Egyszerre háziasszonynak és fejedelemasszonynak, mindenesnek kellett lenniük. Egy középkori király, vagy nemes udvarában a személyzet száma sokszor elérte a száz főt is. Ennek a személyzetnek a „menedzselése” a nagyasszony feladata volt. Ismernie kellett a gazdaságot, a gazdálkodást, a pénzügyeket, jártasnak kellett lennie az igazságszolgáltatásban, alkalomadtán békítenie kellett a ház népét. Országos ügyekben, háborúk, veszélyek, járványok idején karddal is védenie kellett a ház népét, óvott, igazgatott, békített, segített, elosztott, beosztott, rajta múlott a vár, a birtok, az ország biztonsága, békéje.

A budapesti Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom egyik ablaka. – Fotó: Wikipedia

3. Ki nekünk Mária? Mitől „magyar” nő?

Ez nekünk is Mária. Keresztény magyar családunk szíve, mindenese. Ahogyan egy családban az édesanya a ház tűzhelye, ő az összekapcsoló. Ő tartja egyben a családot, a sokféle másságot kiegyenlíti. Kisugárzásával, nagy szívével, titkaink őrzésével. Mindig van ideje ránk, számíthatunk rá a részletkérdésekben is, empátiája, megérző és beleérző szeretete átlendít a nehéz pillanatokon, tanácsai segítenek, hogy jó döntéseket hozzunk. Rajta keresztül érintkeznek a gyermekek egymással, ő teríti meg az asztalt, ő rendez el mindent, neki mondják el a családtagok külön-külön is titkaikat, ő békít, ő engeszteli ki a durcás sértődötteket, a civakodó felek között is ő tesz igazságot. Amint a Baradlay-fivérek esetében, a Kőszívű ember fiaiban. Nézzünk mi is Szűzanyára. Mert ő mindannyiunk Nagyasszonya.

Valóban az? Anyává neveljük-e lányainkat? Milyen anyai modellt élünk meg előttük? Megkedveltetjük-e velük az anyaságot, vagy inkább azt szeretnénk, hogy szingli, feminista, harcos jogvédő legyen, aki utálja a hímsoviniszta, patriárkális, gender/macsó férfiakat, és a génbankból szerzi be a gyerekhez valót? (Németországi lányok egyharmada nem akar férjhez menni, Tizenévesen: milyen buliba jársz, Húszévesen: ki volt az a pasi, akivel táncoltál?, Negyvenévesen: milyen szép a táskád…!, család-népszavazás…)

Mennyei édesanyánkhoz bátran fordulhatunk. Elleshetjük „trükkjeit”, ahogyan viselkednünk kell az „udvarban”, hogyan kell, hogy közelítsünk, Istenhez, Szent Fiához: alázattal, imádkozva, befogadva a Szentlelket, szolgálatkészen. Mert nem a jogok, a liberális függetlenség, nem a fogyasztás, a magamutogatás, az önsajnálat, a bálványimádás ment meg és véd meg minket a külső és belső veszélyektől, hanem az Istenhez való teljes odafordulás, a másokért hitből, szeretetből tenni akaró szolgálat. Csak az tart meg minket Mária gyermekeiként.

Prohászka Ottokár püspök jegyzi meg, hogy amikor Velence a tenger királynője lett, fényes ünnepet tartott, aranyos hajón kivonult a dózsé, a városállam katonai vezetője, s aranygyűrűt dobott a tengerbe, jelezve, hogy eljegyezte Velencének a tengert… Eljegyezte, hogy hű legyen és ne kegyetlen, hogy hullámai gyöngyöt görgessenek, s el ne söpörjék palotáit, hogy a tenger lehelete hősöket és szenteket neveljen.

Magyar népünk is sziget az Unió áradatában, hullámok csapdossák, aggodalmak és remények keverednek bennünk, de évezredes történelmünk egén mégis mosolyog a Tengernek Csillaga, Magyarország Pátrónája, a Magyarok Nagyasszonya.

Kérjük Égi Úrnőnket, esdje ki Szent Fia kegyelmét, hogy további századokon keresztül is Isten útján járjunk.

 Ámen.

peterpater.com

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Aktuális

Katolikus Egyház: Megerősítjük, hogy a férfi és a nő közötti házasság a család alapja

Közzétéve

Szerző:

A romániai katolikus püspökök október 7-én közös közleményt adtak ki az október 6-7-i népszavazás kapcsán, melyben a következőképpen fogalmaznak:

“A Katolikus Egyház Romániában, az “anya és tanító” szerepében, a püspökök hangján keresztül újra megerősíti, hogy a család alapjául a szabadon, egy férfi és egy nő között köttetett házasság áll.”

Az üdvösség ügyét szolgálva, a Krisztustól mint az egyház fejétől kapott megbízatásból, az idők múlásával ő nem szűnik meg soha hirdetni a család Evangéliumát bátorsággal és reménnyel. Krisztus tanításának fényében, a nő és a férfi között köttetett házasság, az Egyház által kiszolgáltatott házasságkötési szertartás révén erősödik és pecsételődik meg. Az Egyház mindenkinek kiszolgáltatja, aki tiszta szívvel kéri és hajlandó teljesíteni a hűség evangéliumának követelményeit, a tiszteletet, a kölcsönös segítséget, a szeretet elválaszthatatlanságát.

“Könyörgünk a Szentháromságos egy Isten segítségéért és irgalmáért az összes mai és jövőbeli családra a mi országunkból és a világ minden tájáról, és Isten Szent Anyjának a közbenjárását kérjük, hogy megszerezze nekünk a méltóságteljes élet örömét békében és egyetértésben.” – olvasható a püspökök közleményében.

A közlemény román nyelven itt olvasható.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Ha tetszett ez a cikk oszd meg te is...
Olvasás folytatása

Népszerű