Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

Így kellene imádkozzunk és magyarként éljünk – Bilibók Géza atya pünkösdi gondolatai

Közzétéve

Fotó: László F. Csaba / Hargita Népe

Az alábbiakban Bilibók Géza tusnádfürdői és sepsibükszádi plébános atya szerkesztőségünkbe eljuttatott pünkösdi üzenetét közöljük.

“Gyermekkorom egyik legszebb élménye 1990-ben, 12 évesen történt, ahogy csodálkozva néztem, hogy gyönyörű csángó népviseletben, imádkozva és énekelve zarándokolt péntek délután a gyímesbükki keresztalja. Mindenki megdermett. Szaladtunk, hogy láthassuk szabadságunk csodáját! Az idősek zokogtak örömükben, hogy megélhették azt a napot, mely a mi tájainkon esztendőnk legcsodálatosabb napja. Azóta sem láttam az imádságtól olyan megrendült arcokat. Csak magunk voltunk: az Isten és mi, gyímesi csángó magyarok. Nem volt semmi kolonc. Sem magamutogatás, sem politika, sem útszélen unatkozó, sem jelszavak ordibálása, sem ellenségkép. Az a pünkösd, az a zarándoklat, azok az arcok számomra egy szempillantás volt a mennyországból. Emlékszem rátok: arra az alázatos és ugyanakkor szilaj büszkeségre. Olyanok voltatok, mint a hegyeink. Az idei év lelki zarándoklata rá kellene hogy döbbentsen, hogy amikor csak tehetjük, ilyen rendítletetlen csodaarccal kellene imádkozzunk. És úgy élni magyarként, hogy fenkölt legyen együvétartozásunk.”

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű