Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Jakubinyi György érsek üzenete a családot érintő népszavazásról

Közzétéve

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Fotó: MTI

Dr. JAKUBINYI György Miklós
római katolikus érsek körlevele
az októberi népszavazásról

 

Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

Már hetekkel korábban meghirdették, hogy 2018. október 6-án és 7-én, Románia Alkotmányának módosítását célzó népszavazást tartanak. A házassággal kapcsolatos témában kell a román állampolgároknak véleményt nyilvánítsanak. 2018. szeptember 18-20. között, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Csíksomlyón megtartott őszi ülésén e témában is állást foglalt.

Ezt az üzenetet szeretném most vázlatosan bemutatni.

Ferenc pápa arra bátorít, hogy védjük meg a férfi és a nő közötti házasságot, mint a természetes család alapját, és merjünk kiállni mellette, még akkor is, ha ezzel mások érzékenységét érintjük és divatos eszmei áramlatokkal ütközünk (Amoris Laetitia, N.35). A Koalíció a családért ernyőszervezet 2015-ben kezdeményezte Románia Alkotmánya 48. pontja 1. bekezdésének módosítását. A jelenlegi bekezdést: „A család két fél szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságra épül” az alábbiak szerint kell módosítani: „A család egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságán alapul (…)”, hogy ezzel kizárjuk a „fél” kifejezést érintő félreértelmezési lehetőségeket, meghatározva ezzel, hogy csakis egy férfi és egy nő szabad akarattal vállalt szövetségét nevezhetjük házasságnak. Ez a pontosítás teljesen összhangban van a Szentírás tanításával, őseinktől örökölt értékeink szellemével. A katolikus egyház mindvégig kiállt a keresztény hívek és országunk állampolgárai részéről érkező kezdeményezés mellett. Keresztény meggyőződésű állampolgárok kezdeményezéséről van szó, felekezettől függetlenül, mely minden politikai szándékon túlmutat. A közösségi fórumokon megjelent minden más tájékoztatás figyelmen kívül hagyja demokratikus eljárással létrehozott, minden jogi keretet tiszteletben tartó kezdeményezésünket.

Ezért szükségesnek tartjuk országunk alkotmányának a fentiek szerinti pontosítását a 48. pont 1. bekezdésének módosításával.

A tét óriási, a veszély jelentős!

Minden jóakaratú embert arra kérünk, hogy beszéljen erről az eseményről otthon, munkahelyén, barátai és ismerősei körében, és keresztény küldetése tudatában buzdítson arra mindenkit, hogy „Igen”-nel szavazzon október 6-án és 7-én.

Bízva híveim keresztény öntudatában és felelősségteljes elköteleződésében, szeretettel kérem, hogy menjenek el szavazni és keresztény értékrendjüknek megfelelően nyilvánítsanak véleményt.

Isten áldása, a Szent Család oltalma kísérje mindennapjaikat az elkövetkező időben is.

 

Szeretettel küldöm főpásztori áldásomat –

Dr. Jakubinyi György érsek

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Aktuális

Teréz anya adventi kihívása

Közzétéve

Szerző:


Egy adventi idézetre bukkantunk Szent Kalkuttai Teréz anyától. Néhány sor csupán, amely mindannyiunk számára elgondolkodtató…


Készen állunk, hogy befogadjuk Őt? Jézus születése előtt szülei egy egyszerű szálláshelyet kértek, de nem kaptak. Ha Mária és József otthont keresne Jézusnak, választhatnák-e… a szívedet, mindazzal ami benne van?

Imádkozzunk azért, hogy képesek legyünk fogadni Jézust Karácsonykor a hideg jászol és önző szív helyett egy szeretettel teli szívvel, együttérzéssel,  örömmel és békével, egy meleg szívvel az egymásért való szeretetben.

Szent Kalkuttai Teréz anya

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Olvasás folytatása

Aktuális

#advent: A szeretet hangjai és szavai nélkül nincs növekedés

Közzétéve

Szerző:

Balla Imre atya adventi ráhangoló sorozatának második cikke. Az első itt olvasható, míg a szerzővel készült interjú ide kattintva érhető el.

A Katolikus.ma szerkesztősége áldott adventi időt kíván!

 

Megmaradva az adventi és a magzati idő gondolatának párhuzamánál, szeretnék a közös készülődésünkben egy új szempontra rámutatni. Köztudott, hogy a magzat az anyaméhben észleli a körülötte lévő hangokat, sőt a különféle zajok és hangszínek más-más reakciókat váltanak ki belőle. Arról tanúskodnak a kismamák, hogy a pocaklakók felismerik az anyukájuk hangját, amely által könnyen megnyugszanak. Páratlan élmény az is, amikor az anyuka énekel a magzatnak, a testvérek mesét olvasnak, vagy az apuka beszél az érkező kis családtaghoz. Azt is megfigyelték, hogy ha a várandós mama egy hangoskodó és agresszív közegbe kerül, akkor a magzat nagyon nyugtalanná válik, ami nem ritkán az élete veszélyeztetését is jelentheti. Mindezek annak a jelei, hogy a szeretet hangjai és kifejezése nélkül nincs növekedés, nincs élet…

A mai evangéliumban olvashatjuk, hogy az Úr szózatot intézett Jánoshoz (Lk 3,3) A Szentírás, nagyon erőteljes és határozott képekben beszél. Azt gondolhatjuk, hogy János kemény felszólítást vagy parancsot kap az Úrtól. Egy kemény üzenetet! Lehetséges, hogy így van, de én inkább hajlok eddigi tapasztalataim alapján arra, hogy ez az szózat páratlan melegséggel és fénnyel teli simogató hang lehetett, amely tüzet gyullasztott János szívében. Jóvá szidni és elragadtatottá tenni senkit nem lehet parancsolva és ridegen! Emlékezetünkbe idéződik Illés próféta esete ─ aki János küldetésnek alapmintája is ─, amikor a hegyen Istennel találkozik. Isten elvonul Illés előtt, de nem a földrengésben és villámlásban, hanem a lágy esti szellőben nyilatkozik meg. (1Kir 19, 9-14) János pedig annyira lángolóvá lett Isten puha és gyengéd hangjának hatására, hogy mindent fel akart perzselni, ami ennek a szeretetteli IGÉNEK az útjába állna! És ez az Ige szelíden ma is így szól hozzánk:

Fontos vagy számomra!

Nos, itt az advent!

Különféle hangok vesznek körül bennünket folyamatosan. Tudnunk kell, hogy minden körülményben hatnak ránk, hatnak a belső énünk fejlődésére, mint a magzat életére az azt körülvevő hangok. Vannak közöttük olyanok, amelyekkel nem tudunk mit kezdeni, mert nem tudjuk befolyásolni létüket, de vannak olyan hangok, amelyeknek a léte fölött mi rendelkezünk. Különösen fontos lenne ebben az adventben a tudatos hangszűrést begyakorolni. A lelki életünk forog kockán! Már tudjuk azt is, hogy a szeretet hangjai és a szavai nélkül nincs élet! És tudjuk, hogy a legnagyobb SZERETET hívogató hangja is ott hullámzik az éterben: Fontos vagy számomra! Ez az üzenet kerüli az agresszivitást, a durvaságot, a hangoskodást, a lármát, a zajt, és a csend hiányát!

De ott van minden jó szándékú hálálkodó köszönetben, minden könnyes szemmel elsuttogott bocsánatkérésben, minden mosollyal teli bókban és minden szelíden megdicsérő elismerő szóban.

Keressük tudatosan ezt a hangot, mert ez a biztos növekedés útja. És legyünk szűnni nem akaró jánosi tüzes szó, amely lángra akar lobbantani a SZERETET dallamával: Fontos vagy számomra!

Pár megfontolás a következő hétre. Lehet imánk és családi együttlétünk adventi témája:

  • Milyen zajokat, hangokat tudnék/kellene kiiktatnom a jelen életemből?
  • Milyen hangok mögött sejlik fel bennem Isten közelsége?
  • Hogyan kellene szólnom, hogy általam az Isten hangját hallják?

 

Mindig csendben szól hozzád az Úr.
A város zaján hangja nem jut túl.
Enyhe szellő suttogásaként hallod szavát,
ha rátalálsz. Így jön az Úr,
nem látod, de szíved lángra gyúl. 

A lelked harca elnyom minden mást,
nem hallod a hívó suttogást.
Bensődben is csendes béke kell,
enélkül Isten nem felel, hiába vársz,
mélybe hull a hívó suttogás. 

Rfr.
Hang nélkül szól, figyeld a lélek szavát,
figyeld a csend mit beszél, hagyd a város zaját!
Nincs messzeség, reád talál,
csendben jő az Úr egy éjszakán. 

Nagy csodára, fénylő jelre vársz,
mennyből jövő lángnyelvet kívánsz,
de Isten lelke csendben működik,
nem látod, mégis őrködik, vigyáz reád.
Nem kellenek látványos csodák. 

(Signum együttes – Mindig csendben)

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Olvasás folytatása

Aktuális

#Advent: Tippek, hogy felemeld adventben a szívedet!

Közzétéve

Szerző:

Balla Imre atya adventi sorozatának első cikke. Ha még nem olvastad ajánljuk figyelmedbe az Imre atyával készült interjúnkat.

 

Mi, keresztények az élet kezdetét nem a születéstől, hanem a fogantatástól számítjuk. Sok keresztény testvérünk bevallása szerint a karácsony, a születés ünnepe új kezdetet, új lendületet, reményt és lelkesedést hoz a megszokott mindennapokba a szeretet gyakorlása terén is. De a lelkiélet nem csupán ekkor kezdődik.  Ilyen összefüggésben érdekessé válik az adventi időszak szerepe, amely úgy viszonyul Jézus születésének ünnepéhez, mint a fogantatásunktól elkezdődött időszak a megszületésünk nagy pillanatáig.

Ebben az adventi időben ezen a hasonlaton keresztül szeretnék gyakorlati megfontolásokat és támpontokat nyújtani a lelki előrehaladásunkat segítve.

Amikor gyermeket váró házaspárokkal találkozom, akkor kíváncsian érdeklődöm afelől, hogy mit jelent számukra ez a változás. Hogyan élik meg? Mivel kell szembenézniük? Milyen szépséget látnak ebben a változásban? Sok kérdés, ami a szülővé válás alapjaira vonatkozik. A hölgyeknek könnyebb erről a külső-belső változásról beszélni, hiszen bio-kémiailag és érzelmileg is jobban érintve vannak, de a férfiak is meg tudják fogalmazni a magukon észlelt apává (szülővé) válás jeleit.

Nos, hát? Mi számunkra az advent?

A valamivé avagy a valakivé válás időszaka. Elsősorban felelős személlyé kell váljunk, aki tudja, hogy mi történik vele, mert figyeli a jeleket kívül és belül. Másodsorban pedig a gyermeki bizalom szabad vándorává kell alakuljunk, akinek a keze minduntalan az Atya vezetésébe kapaszkodik.

Az Úr Jézus így figyelmeztet minket e változásunk hajnalán, az advent kezdetén:

Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek… (Lk 21,34)

A nehéz szívű ember a nehézségére figyel elsősorban. Nem érzékeli a változás lehetőségét maga körül és önmagában. Ebben az adventben jó lenne minél gyakrabban meghalljuk a liturgiánk felszólítását: Emeljük fel szívünket! Hogyan emeljük fel, ha tele van és nehéz? Úgy, hogy kiszedjük belőle azt, aminek semmi köze sincs Istenhez! Úgy, hogy tudatosítjuk magunkban azt, hogy az Atya keze értünk nyúl és felemel! Hogy ezen az úton biztosan számíthatunk a mi Istenünkre, a mi Egyházunkra, a mi lelki testvéreinkre, és családtagjainkra! A cél közös, így hát csak rajtunk áll, hogy elindulunk-e?

Illusztráció – Forrás: Depositphotos

Így induljunk! Nézzük meg a következőket ezen a héten, és valakivel beszéljük át, osszuk meg. (Ne feledjük: nem egyedül haladunk az úton! ) Lehet ez az egyéni imánk témája, lehet lelki csoportunk számára egy ajándék vagy a családi elmélkedésünk és megosztásunk tárgya.

  • Mit jelent számodra az advent?
  • Hogyan élted eddig meg, és most hogyan szeretnéd?
  • Milyen kihívással kell szembe nézned?
  • Milyen szépségét látod most?
  • Kivé/mivé szeretnél válni az advent végéig?
  • Miktől nehéz a szíved?
  • Milyen jeleket látsz a változásra vonatkozóan magadban és magad körül?
  • Kire/kikre számítasz?

„Gyenge vagyok, ember
megkavar az élet.
Nem tudom a szívem meggyógyítani.
Túl sok, ami fájhat
én nekem és másnak.
Nélküled a lelkem porszem szélvészben.
Itt a szívem kemény föld,
pusztaság lett, törd most föl!
Itt a szívem száraz kút,
áss le mélyre, törjön út!…”
(DOBNER ILLÉS & ÉVI – ITT A SZÍVEM DALSZÖVEG)

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)

Olvasás folytatása

Népszerű