Lépj kapcsolatba velünk

Reflexió

Jeruzsálem: a főváros?

Közzétéve

– gondolatok egy diplomáciai gesztus vallási vonatkozásairól –

Az elmúlt hetekben láthattuk, hogy az amerikai elnök, Donald Trump úgy döntött, hogy elismeri a teljes Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosa. A szent földön uralkodó puskaporos hangulat visszanyúlik még a brit fennhatóság idejéig, amikor határrendezések folytak a helyi népesség akaratának és etnikumának figyelembevétele nélkül.  A több száz éves térképeken úgy ábrázolták a világot, hogy Jeruzsálem állt a térkép közepén, mint a világ centruma, mint minden pont viszonyítási pontja. Bár az új térképek nem ilyenek, úgy látszik, hogy a szent föld mai napig valamilyen központi helyet foglal el a világpolitikai gondolkodásban. Trump gesztusának implikációit akkor tudjuk megérteni, ha figyelembe vesszük nemcsak a geopolitikai vonatkozásokat, hanem a vallásiakat is. Ez írásban utóbbival szeretnék foglalkozni.

Jeruzsálem, ha úgy tetszik a három nagy világvallás találkozási helye: az Iszlám, Kereszténység és a Zsidó vallás által egyaránt szentnek tartott város ez. Az Iszlám számára oly kedves, hiszen e város a második legszentebb Mekka után. Innen ment a mennybe Mohamed próféta. A keresztények megváltója, Krisztus, itt töltötte működésének jelentős idejét, itt feszítették keresztre, itt támadt fel és innen ment a menybe. A zsidók számára Jeruzsálem a történelem előtti időkig visszanyúló őshaza centruma, itt található a hegy ahol Ábrahám kiállta a hit próbáját, és végül nem kellett feláldoznia fiát. Itt húzódik a fal, amely maradványa a Salamon templomának (a világ egyik 7 csodájának tartják ezt a hajdan volt építményt). Azért is fontos a Zsidóknak, mert itt kellene álljon az egyetlen templom, amely lehetővé tenné a vallásuk teljes gyakorlását.

Láthatjuk tehát, hogy a három vallás számára mennyire fontos hely Jeruzsálem. Olyan város ez, ahol keresztények, zsidók és muzulmánok együtt élnek egy városban. Mindhárom egy tőről fakad végeredményben, de az igencsak eltérő ágak jelentik a konfliktusok okait. A hely ahonnan Mohamed a mennybe ment, egybe esik azzal a hellyel ahol Salamon temploma állt. Ennek emlékére épült az aranykupolás mecset, mely annyira meghatározó napjainkban a város látképében. Igazából ez okozza a legeslegnagyobb problémát. A Zsidó hagyomány szerint csak akkor jöhet el e messiás, ha megépül a templom újra. És ennek ugyanitt kellene állnia. Ez azonban azzal járna, hogy lebontják a mecsetet. Ez az óriási nehézség a szent városban.

Jelenleg Izrael megszállás alatt magáénak tudhatja kelet Jeruzsálemet ahol ezek a szent helyek találhatóak, azonban ez nem elfogadott nemzetközileg, és nem tartja az ENSZ sem úgy, hogy ez Izrael része lenne. Eddig a nagyhatalmak úgy tartják, hogy a szent földön akkor lehet béke, ha visszaáll a keled Berlin és nyugat Berlinhez hasonló felállás: kelet Jeruzsálem lehetne Ciszjordánia fővárosa, és Nyugat Jeruzsálem lehetne Izrael fővárosa.

Trump gesztusa tehát azt jelenti, hogy elismeri a megszállt területek Izraelhez tartozásának létjogosultságát, ezáltal mint nagyhatalom jóváhagyja a legszentebb helyek átengedését is. Itt jön a harmadik tényező, amely a protestáns amerikai keresztények szemszöge: eszerint a zsidóknak Isten tette meg és ajándékozta oda Jeruzsálemet, mint a zsidók fővárosa. Tehát a protestánsok szemszögében Isteni akarat történik azzal, ha Amerika elfogadja a helyzetet mint legitim valóság. Meglehet, hogy Trump a protestáns szavazóinak akart lépésével kedvezni, de véleményem szerint ez még nem teljesen egyértelmű.

Láthatjuk, hogy mennyire komplex szálak vezetnek Jeruzsálem helyzetének megértéséhez. E ponton szeretném valamiképpen láttatni, hogy milyen következmények lesznek Trump cselekedeteinek. Miután megtörtént az amerikai gesztus, az Izraeli miniszterelnök ellátogatott Európába megkérni az itteni hatalmakat, hogy kövessék az USA példáját. Erre nemleges választ kapott: az Unió továbbra is nyugat Jeruzsálemet ismeri el, mint izraeli terület, és Tel-Aviv-et mint fővárost. Úgy gondolom, hogy ez azt fogja eredményezni, hogy egy további elszigetelődése fog megtörténni az USA-nak a világtól, mivel Trump politikája olyan darázsfészek jellegű problémákat kezd el bolygatni, amelyre a földkerekség  még nem áll készen. További kérdés, hogy miként reagálnak majd egységesen az Iszlám országok Jeruzsálem helyzetére.

Vallási szempontból érdekes, hogy míg a nyugati világ valamiképpen a szakrális társadalom felszámolásának irányába halad, mégis olyan kérdésekkel találja szemben magát keletről, amelyek legalapvetőbben hit kérdések. Jeruzsálem helyzetét, ha valamiképpen meg akarja oldani a világ, legfőképpen Európa és az Egyesült Államok, akkor nagyon mély párbeszédre lenne szükség. Olyan párbeszédre, amely talán a keresztény gondolkodás adhatna irányvonalakat. A szent föld kérdéseire semmiképpen nem válasz az agresszió, hiszen a kérdésének rendezése akár világháborúhoz is vezethet véleményem szerint. Az biztosan óriási konfliktust szülne, ha a Zsidók netalán újra akarnák építeni a templomot. Az Iszlám világ tehát már ezért is feszült figyelemmel kíséri szent város kérdését.

Előbb említettem a keresztény vallás irányvonalait. Ez az egyetlen út a békéhez talán, hiszen ez a kölcsönös elismerése egymásnak. Szeretni az ellenséget. Vallási problémát jogi eszközökkel nem lehet megoldani, arra saját maga kategóriájában lehet csak választ adni. Ha a szent földön ráébrednek arra a felek, hogy ugyanazon Istent keresik, akkor el lehetne kezdeni egy érdemi párbeszédet.  Amerika békét teremtőként és közvetítő félként jelent meg eddig a szent földön. Most azonban, hogy pártatlanságából kilépett, nem tud erkölcsi fölénnyel fellépni az Iszlám világ előtt. Nem volt tehát ez egy olyan lépés, amely a probléma lényegére keresné a választ. Sokat elárul a modern nyugati világról, hogy egy vallási indíttatású konfliktust csakis jogi eszközökkel akar feloldani.

Úgy gondolom, hogy béke a szent földön másképpen, mint kölcsönös tisztelet alapján talán irreális elvárás, vagy talán meglehetősen sok idő kellene hozzá. Az egyik opció, hogy valamelyik fél elengedi hitét, és többé nem vállal konfliktust emiatt. Ennek az esélye igencsak kicsi a közeljövőben. Ha az arab világban is végbemenne egyfajta erős szekularizáció és nyugatiaskodás, akkor lehetőség nyílik egy érdemi békére. Ennek is azonban nagyon kevés az esélye. Ugyanez érvényes a zsidóságra is, tehát valamilyen identitás vesztésnek kellene megtörténnie, hogy a probléma megoldódhasson. Ennek is rendkívül kevés a valószínűsége, hiszen a zsidó nép olyan sok ezer éven keresztül bírta a rengeteg megpróbáltatást, hogy már bebizonyították: őket nem lehet megváltoztatni.

Trump döntése tehát Izraelnek örömhír, és Ciszjordániának gyász hír. Olyan mozdulat ez, amely következményei egyelőre beláthatatlanok. Az a paradoxon azonban tagadhatatlan, hogy a Zsidó nép, amely több ezer évig birtokolta a kérdéses régiót ugyanolyan jogosultnak tekintheti magát a birtoklásra, mint akik szintén magukénak tudták ugyanezt a földet akár 2000 évig (nevezetesen a palesztínok). Véleményem szerint tehát, egy szakrális kérdést nem lehet jogi eszközökkel orvosolni, mert valamelyik fél károsulni fog. Arra kellene koncentráljanak a vallási vezetők, hogy valamiképpen egymással egyeztetve, és akár nehéz tárgyalások árán is találjanak valamilyen közös nevezőt, ahol legalább megkezdődhet egymásnak a kölcsönös megértése. A politikai döntések nem fognak jó eredményt hozni. Már csak azért sem, mert ezek fentről jönnek és nem a szívből.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.

A rendszerváltás után 3 évvel születtem Erdélyben. Katolikus hitem adja életem alapját. Alapszakos bölcsész vagyok, mesteri diplomámat Nemzetközi tanulmányokból fogom megszerezni. Pilinszkytől hallottam Rilke gondolatát először: "Rettenetes, hogy a tényektől sohasem tudhatjuk meg a valóságot." Ez az idézet adja meg cikkeim hangvételének és szemléletének világát. Meggyőződésem, hogy a nemzet jövője az egészséges családokon, mint a társadalom alappillérén múlik a teljes Kárpát-medencében.

Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírdetés Élő szentmise közvetítések

Kövess minket Facebookon is!

Népszerű