Lépj kapcsolatba velünk

Tanítás

Jó Pásztor vasárnapján imádkozzunk papjainkért!

Közzétéve

Jó pásztor vasárnapja

Kedves testvéreim!

Ez egy igazi húsvéti örömhír! Hogy van egy jó pásztorunk, aki figyel ránk, aki felelősséget vállal értünk. Ha szép gyermekkorunk volt, talán ilyenek voltak a szüleink. Ők voltak a mi pásztoraink. Egyengették útjainkat, tápláltak, vigyáztak ránk, segítették növekedésünket. Vagy ilyen pásztor lehetett számunkra az első tanítónk, tanító nénink, az osztályfőnökeink, tanáraink, nevelőink. Hogy emlékszem rájuk? Hogyan segítették növekedésemet? 

Milyen jó dolog tartozni valakihez. Lenni valakié. Szeretni és szeretve lenni. A mai vasárnap az Ige, amit meghallgattunk, erre hív. Örülni, hogy voltak, vannak pásztoraink, segítőink, vezetőink. De van egy legfőbb pásztor. A legjobb pásztor. Milyen jó dolog hozzá tartozni… Jézusban Isten olyan pásztort rendelt életünk mellé, aki képes nemcsak földi, hanem örök, mennyei életet hozni. Istenhez tartozni, közelében lenni, jelenlétét érezni, szavára hallgatni. Ismerős ez az élmény? Valakinek a szavát érteni, szavára hallgatni. Vele egyet érteni vagy vele jót beszélgetni. Isten vágyik erre. A zsoltáros azt írja: Az Úr az én pásztorom… Legyen most ez egy kérdés, ami válaszoljunk nagyon-nagyon őszintén: Az Úr az én pásztorom? A pásztor és a nyáj képe ezt akarja kifejezni. A pásztor hangja egybehívja és egyben is tartja a nyájat. És ez a hang egyben a nyáj biztonsága. Amíg a pásztor közelében van a nyáj, bízhat benne, hogy a pásztor képes vigyázni a nyáj életére, biztonságára. Ha veszély merülne fel, képes azt elhárítani, a veszedelmet, az ellenséget távol tartani. Mert pásztor. Nem béres. Pásztor, sőt jó pásztor. Jézus mondja: Én vagyok a Jó pásztor. Ismerem enyéimet és enyéim ismernek engem. Ha bízok benne, örök életre vezet. A mi pásztorunk ugyanis a feláldozott Bárány, az Isten Báránya, aki feláldozta önmagát, hogy nekünk életünk legyen. Bűneinket elvette. Most újra legyünk nagyon őszinték: Tényleg? Oda adtam már bűneimet a Jó pásztornak, Jézusnak? Változott az életem? Maradjunk ezeknél a legfőbb igazságoknál. Ez a mai ünnep lényege. 

Vajon hogyan figyelünk tehát az Ő hangjára? És vajon tudjuk-e arra nevelni gyermekeinket, ifjainkat, hogy figyeljenek az Úr szavára. Így tett Éli, amikor segített az ifjú Sámuelnek, hogy megértse, mit kér tőle Isten, és készségesen megvalósítsa azt (vö. 1Sám 3,9). Isten hangjára csak a vele való bensőséges közösség légkörében tudunk figyelni. Ez mindenekelőtt az imádságban valósul meg. Az Úr világosan kimondott parancsa szerint, fáradhatatlanul és együtt kell kérnünk a hivatás ajándékát az „aratás urától” (Mt 9,38).    

A Katolikus Egyházban minden évben Húsvét negyedik vasárnapján, a Jó Pásztor ünnepén tartjuk a papi hivatások világnapját. E nap idén május 12-ére esik. Ekkor a szentmiséken világszerte papjaikért és új papi hivatásokért imádkoznak a hívek. Papokért imádkozunk, hisz Krisztus Urunk által ők is a mi pásztoraink, Istentől megbízott és felszentelt szolgák, akik segíteni akarnak minket az örök élet útján.

Jézus a Jó Pásztor – faragott ábrázolás – Fotó: english.op.org

A Jó pásztor hangjával szólítja, hívja az ő nyáját. Ez a hívás benne rejlik születésünkben, és benne rejlik keresztségünkben. A papi élet is ezt fejezi ki: hivatás az életünk. A papi hivatások évenkénti világnapja megfelelő alkalom arra, hogy rávilágítsunk a papi hivatások fontosságára az Egyház életében és küldetésében. És arra bátorít és ösztönöz egyben, hogy imádkozzunk papjainkért. Elmélkedhetünk arról, hogy mit jelent a papi hivatás a közösségi egyház szolgálatában.

Valójában az első keresztény közösség csírájában akkor jött létre, amikor néhány galileai halász találkozott Jézussal és hagyták, hogy tekintete, hangja meghódítsa őket. Befogadták hívását:

„Gyertek, kövessetek, én emberek halászává teszlek” (Mk 1,17).

Isten mindig kiválasztott néhány embert, hogy közvetlenebb kapcsolatban működjenek vele együtt üdvözítő tervének megvalósításában. Azt akarta, hogy az emberek emberek által hallják meg a hívást. Az Ószövetség kezdetén meghívta Ábrahámot, hogy „nagy néppé” tegye (Ter 12,2), azután pedig Mózest, hogy megszabadítsa Izraelt Egyiptom fogságából (Kiv 3,10). Aztán másokat is kiválasztott, pl. a prófétákat, hogy megvédjék és éltessék népével kötött szövetségét. Az Újszövetségben Jézus, a megígért Messiás, egyenként hívta meg az apostolokat. Hívta arra, hogy vele legyenek, osztozzanak küldetésében (vö. Mk 3,14). Az utolsó vacsorán, amikor rájuk bízta a feladatot, hogy mindörökké megemlékezzenek haláláról és feltámadásáról egészen addig, míg dicsőségesen vissza nem tér az idők végezetén, így szólt értük az Atyához:

„Megismertettem velük nevedet és ezután is megismertetem, hogy a szeretet, amellyel szeretsz, bennük legyen, s én is bennük legyek” (Jn 17,26).

Az Egyház küldetésének alapja Jézus hívó szava, meghívása, és az ember válasza, azaz egy bensőséges és hűséges közösség Istennel. Ez a kiindulópont. 

Imádkozzunk papjainkért. Valahogy úgy vagyunk, ahogy a minap olvastam egy hasonlatban. Úgy vagyunk a papokkal is, mint a repülőkkel. Ha egy lezuhan, mindjárt nagy hír lesz belőle. Látjuk a képeket a Híradóban és erőt vesz rajtunk a bizonytalanság. Ezzel részben meggyengül bizalmunk és féltjük biztonságérzetünket, ha mondjuk másnap konkrétan fel kell szállni egy járatra. Pedig az egy lezuhant repülő fölött ezer és ezer másik van, mely hibátlanul működik, épp végzi rendeltetésszerű feladatát. Gondoljunk azokra a papokra, akik nap mint nap hűséggel végzik a rájuk bízott feladatot, helyükön vannak és helyükön is érzik magukat, igét hirdetnek, közösséget szerveznek és vezetnek, a katekéziseket megtartják, végzik a napi liturgiát, bemutatják a szentmisét, ott várják a gyóntatószékben a gyónókat, áldást osztanak, mindenkihez van egy kedves szavuk… látszólag semmi különös az életükben. Csak épp hűségesek és gyümölcsözőek a maguk módján. És gondoljunk azokra a papokra is, akik a múltban meghatározó szerepet játszódtak az életünkben, akik minket megkereszteltek, elsőáldozáshoz vetettek, talán ő volt az eskető papunk házasságkötésünk napján, ő keresztelte aztán a mi gyermekeinket… mekkora áldás! Idézzük fel most őket egyenként és név szerint, Jó Pásztor Vasárnapján imádkozzunk értünk is. És gondoljunk azokra a papokra, akiknek nagy szüksége van az imáinkra, mert épp változásra lenne szükségük, ahhoz, hogy igazi jó pásztorrá legyenek. Emberből vannak, és saját terheik mellett olykor a rájuk bízottakét is hordozniuk kell. Talán éppen fáradtak, túlterheltek, kiégettek, unottak, figyelmüket ezer és ezer más dolog vonta el, kísértések között élnek. Igen, kérjük, hogy a Jó Pásztor, Jézus áldja meg őket, tegye könnyűvé a szívüket, üdítse fel irgalmasságának megújításával.         

Van egy szinódus utáni apostoli buzdítás, melynek címe: Pastores dabo vobis. Ez aláhúzza, hogy a pap „a közösségi Egyház szolgálója, mivel – egyként a püspökkel és szoros kapcsolatban a papsággal – az egyházi közösséget építi a különböző hivatások, karizmák és szolgálatok harmonikus egészében” (N.16). Elengedhetetlen, hogy a keresztény népen belül minden szolgálat és karizma a teljes közösségre irányuljon, és a püspök, valamint a papság feladata, hogy támogassák ezt minden más hivatással és egyházi szolgálattal összhangban. Imádkozzunk, hogy minden pap a közösségi Egyház szolgálója legyen! Mekkora kegyelem ez!

Nézzünk Máriára… Ő, aki segítette az első közösséget… Ahol

„mindannyian egy szívvel, egy lélekkel, állhatatosan imádkoztak” (vö. ApCsel 1,14)

Kérjük szívből, hogy pártfogolja az Egyházat, hogy a mai világban a Szentháromság megjelenítője, az isteni szeretet minél hitelesebb jele legyen minden ember számára. Mária készségesen válaszolt az Atya hívására:

„Az Úr szolgálója vagyok” (Lk 1,38).

Ő járjon közben azért, hogy a keresztény nép körében ne hiányozzanak az isteni öröm és örömhír szolgálói: olyan papok, akik püspökeikkel közösségben hűségesen hirdetik az evangéliumot, kiszolgáltatják a szentségeket, törődnek Isten népével, készek az egész emberiség evangelizálására. Adja meg, hogy ma is növekedjen az Istennek szentelt emberek száma, akik a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség evangéliumi tanácsai szerint élve hitelesen, őszintén tesznek tanúságot Krisztusról, a Megváltás kegyelmeiről és a keresztény öröm felszabadító üzenetéről.
Ámen.

Jézus, örök főpap!
Tartsd meg papjaidat legszentebb Szíved oltalmában,
ahol senki sem árthat nekik.

Őrizd meg szeplőtelenül fölkent kezüket,
melyekkel naponta érintik szent testedet.

Őrizd meg tisztán ajkukat,
mellyel kimondják az átváltozás szavait
.
Őrizd meg tisztán és minden földi érdektől mentesen szívüket,
melyeket dicsőséges papságod magasztos pecsétje ékesít.

Növeld bennük az irántad való szeretetet és hűséget,
mentsd meg őket a világ mételyétől.

A kenyér és bor átváltoztatásának hatalmával együtt
add meg nekik a lelkeket átváltoztató erőt is.

Áldd meg munkájukat bő terméssel
és ajándékozd nekik egykor az örök élet koronáját.

Ámen.

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű