Jézus nevelőapjának szülei „igaz embert” neveltek, aki később a világ Megváltójára vigyázott.
Az egyházi hagyomány tudja azonosítani Szűz Mária szüleit, Szent Annát és Szent Joachimot, ámde Jézus nevelőapjának, Szent Józsefnek a szüleiről nagyon keveset tudunk. Mi lehet ennek az oka?
Szent József szüleiről nagyon kevés részlet maradt ránk, éppúgy, mint Szent Anna és Szent Joachim esetében is. Szent József atyját az evangéliumoknak köszönhetően bizonyossággal ismerjük, még ha első pillantásra kissé zavarosnak is tűnik a kérdés. Máté evangéliuma ugyanis Szent Józsefet Jákob fiaként mutatja be (Mt 1, 16), Lukács evangéliumában viszont az apát Éli nevűként azonosítják (Lk 3:23). Vajon Szent Máté és Szent Lukács eltérő információkra támaszkodott volna? Jimmy Akin amerikai apologéta hihető és tetszetős magyarázattal állt elő, amelyet sok teológus is elfogadott.
Az Izraelből származó 2. századi történetíró, Julius Africanus, lejegyezte azokat az információkat, amelyeket Krisztus akkor még élő rokonaitól kapott. Jézus Krisztus genealógiája szerint József nagyapja, Mattan (akit Máté evangéliuma említ) egy Eszta nevű nőt vett feleségül, az ő gyermekük volt Jákob. Mattan meghalt, és halála után Eszta feleségül ment egy Melchi nevű családtaghoz (akit Lukács evangéliuma is említ), aki nemzette Élit (a rokonnal kötött házasság akkoriban gyakori volt a zsidók körében). Jákob és Éli tehát közös anyától származott, féltestvérek voltak. Éli gyermektelenül halt meg. Jákob ekkor feleségül vette Éli özvegyét, és nemzette Józsefet, aki tehát biológiailag Jákob fia, jogilag viszont Éli fia volt (Euszebiosz, Egyháztörténelem 1:6:7).
Az örökbefogadás nem volt ritka a zsidó kultúrában. Közvetlenül érintette a genealógiai vonalat. Így, bár egy személy beleszülethetett egy bizonyos családi ágba, amikor örökbe fogadták, az új családfához is csatlakozott. Mi több, ahogyan Jimmy Akin kifejti, „az örökbefogadásra posztumusz is sor kerülhetett”. Ez azt jelenti, hogy „ha egy férfi gyermektelenül halt meg, a testvérének kötelessége volt feleségül venni özvegyét, és fiút nemzeni a testvére nevében. Ezt a fiút azután az elhunyt posztumusz formában „örökbe fogadta”, és a családi genealógiában a fiának tekintették.” Széles körben elfogadott volt, hogy József első, tényleges apja Jákob volt, és ő volt az, aki őt „igaz emberré” nevelte.
Ami Szent József édesanyját illeti, róla gyakorlatilag még a legtávolabbi hagyományokban sem találunk szinte semmi információt. Egy 18. századi misztikus, Cecilia Baij anya azt állítja, hogy az édesanyát Ráchelnek hívták. Ez akár igaz is lehet, mivel ez akkoriban igen gyakori név volt. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy Józsefet összekapcsolja az Ószövetség első Józsefével is, akinek szülei Jákob (Izrael) és Ráhel voltak (Ter 30). Cecilia Baij anya látomásai mindenesetre „magánkinyilatkoztatásnak” minősülnek, és a katolikus Egyház nem hitelesítette őket.
Bárkik is voltak Szent József szülei, erényes embert neveltek, aki meghatározó szerepet játszott az üdvösségtörténetben, és méltó nevelőapja volt Urunknak, Jézus Krisztusnak.
Fordította: Solymosi Judit
Forrás: Aleteia
