Kínában nincs nyugdíjrendszer. Sokan dicsérik, és ámulnak e keleti nép képességein, mert gyorsan fel tudtak emelkedni gazdaságilag. Mindenesetre elfelejtjük modern világunkban, hogy a nemzetgazdaság a népért van, és nem fordítva. Ennek ellenére teljesítményorientált világunkban hajlamosak vagyunk azon mérni egy adott nemzet értékét – tán becsességét – hogy milyen felhalmozott vagyona van, mennyire nagyok, és persze híresek a gyáraik.
Nem kétséges, a kínaiak letettek az asztalra sokat. Az éhező országból egy olyan hatalom lett, amely most Amerikával verseng. Azonban ennek volt egy óriási ára. Erről nem beszélnek azok, akiknek beszélnie kellene erről. Itt gondolok az olyan aktivistákra, akik például az abortusz legalizálásáért kampányoltak Írországban. Tehát, a kínai helyzet jelenleg az, hogy
az abortuszok miatt jelenleg hiányzik 30 millió nő.
És miért tapasztalja ez az ország ezt a hiányt? Mert Kínában nincs nyugdíjrendszer. A fiú feladata, hogy szüleiről gondoskodjon. A lányt elveszik feleségül, ő neki nem feladata ezt megtenni. Erre rájön az is, hogy sokáig érvényben volt a törvény, amely egy gyereket engedett meg családonként. Természetesen, ha már az embernek egy gyereke lehet, jobb, ha fiú. Jelenleg demográfiai válság készül Kínában. Meglehet, hogy a gyorsan emelkedő Kína vesztét nem amerikai tankok, vagy éppen rakéták fogják okozni, hanem egyszerűen a saját maguk ellen elkövetett hiba: az abortusz.
Természetesen sokan lesznek, akik elolvasván ezt a cikket, rögtön arra fognak gondolni, hogy az e sorok írója nem járt Kínában, nem érthetem az ottani emberek gondolkodásmódját stb. Természetesen jómagam nem vagyok kínai. Ezért a tényeket érdemes megismerni, ezek magukért beszélnek. Legfőbb kérdés azonban az, hogy ami Kínában végbement, az vár Európára is?
Amennyiben nem történik valamilyen elmozdulás a pénzéhségtől a szeretet felé, akkor Európa halálra van ítélve. A két háború utáni Európa rengeteg sebbel kell megharcoljon, hogy a normalitáshoz, az egészséges kultúrához megérkezzen. Hiszen a kultúra az, amely sok mindenben eligazít bennünket. Európának még mindig, habár próbálják eltörölni, keresztény kultúrája van. A jogrendszerűnk, gondolkodásunk a kereszténység terméke. Ha nem vigyázunk, eltűnhet a világunk. A mi Európánk, a mi Kárpát-medencénk…
Amikor tehát Kínára figyelünk, nem csak gazdaságilag érdemes ezt tenni, hanem érdemes tanulni tőlük: ha nem vigyázunk társadalmunkra, ha mi fiatalok nem vállalunk gyerekeket, akkor más nem fogja megtenni helyettünk. Ha száműzzük Istent és feláldozzuk bálványokért, mint például a pénz, akkor magunkat pusztítjuk el. Nem annyira Istennek van szüksége Európára, mint Európának Istenre.
