Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Kondor Lajos atya élete és küldetése – többnapos megemlékezéssorozatot tartottak Fatimában

Közzétéve

Fotó: Varga Gabriella

Kondor Lajos verbita szerzetes 55 éven keresztül, 1954-től 2009. október 28-án bekövetkezett haláláig Fatimában élt. A fatimai üzenet fáradhatatlan terjesztője volt: ő vezette az 1917-ben történt jelenések szemtanúi, a gyermekkorukban meghalt Ferenc és Jácinta pásztorgyerekek boldoggá avatásának előkészítését és ő hozta létre a városban a Magyar Kálváriát is a Szent István-kápolnával. Halálának tizedik évfordulóján róla emlékezett meg Ourém-Fátima város önkormányzata, a Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület, Magyarország Lisszaboni Nagykövetsége, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a bécsi Kaláka-Club szegedi, budapesti és ausztriai résztvevőivel. Az eseménnyel egyidőben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia zarándokcsoportja a Fatimai Szűzanya oltalmát kérte a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

„Szeretnénk a világ magyarságának megmutatni, hogy micsoda közös értékünk van Fatimában, Kondor Lajos atya halálának a 10. évfordulóján” – állt Lukács Antoinette, a Portugál–Magyar Egyesület alelnökének még 2018-ban megfogalmazott felhívásában, amellyel 2019. október 26–28. napokra ökumenikus magyar világtalálkozóra hívta Fatimától távol élő honfitársait. A portugáliai, egyben a nyugat-európai magyarok megbecsült alakja, a kortalannak tűnő és mindig tevékeny Lukács Antoinette azonban már az égi magasságból szemlélte végig terve megvalósulását, azt, hogy a kijelölt napokon az óhaza és a világ magyarsága közül mintegy háromszázan láthatták meg, micsoda közös értékeink vannak a portugáliai Mária-kegyhelyen.

A program 2019. október 26-án, szombaton reggel a Magyar Kálvária tizennégy stációjának bejárásával indult, melyet Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyéspüspök vezetett. „Jézus, Téged szeretünk, keresztúton követünk, szenvedésed égi jel, így jutunk a mennybe fel” – zengett most azon a, mára már kikövezett ösvényen, amelyen a három pásztorgyermek százkét évvel ezelőtt vezette a nyájat naponta szülőfalujából a jelenések helyszínére. A keresztutat járó magyar zarándokok csoportja így érkezett el a 15. állomáshoz: a Szent István-kápolnához, amelyet a lajosmizsei plébánia adományából építettek, annak emlékére, hogy Magyarország felszabadult a kommunizmus alól, és amelyet 1992. október 13-án, a fatimai jelenések 75. évfordulóján szenteltek fel. A kápolna szabadtéri oltáránál a szentmisén Palánki Ferenc püspökkel együtt koncelebrált mások mellett Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, Kovács József általános helynök, a szegedi Szent Gellért Szeminárium rektora, Kovács Péter esperes-plébános, békési püspöki helynök, Pál László kismartoni püspöki vikárius és Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora. A szentmisét követően a Kaláka-Club, a Portugál–Magyar Egyesület és a NYEOMSZSZ jelenlévő tagjai magyar földet szórtak el két a Szent István-kápolna közvetlen közelében álló fa tövénél, ezzel is adózva a közelmúltban elhunyt Lukács Antoinette emlékének. A kegyelet virágaival beborított magyar föld elhintése óta elmondhatjuk, hogy – amint Miguel de Pape, a Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület elnöke fogalmazott – „Magyarország fizikai értelemben is jelen van Fatimában”.

Fotó: Varga Gabriella

Október 26-án délután az ourémi Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztálya szervezésében Kondor atya élete és küldetése címmel kiállítás nyílt a szerzetes munkásságáról a Turisztikai Hivatalban. A megnyitón Miguel de Pape kiemelte: Magyarország Lisszaboni Nagykövetségével szorosan együttműködve egyesületük sokat tett azért, hogy a fatimai magyar jelenlét emlékét megőrizzék, ennek jegyében valósult meg az október 26-i zarándoknap is.

Deák Ernő, a NYEOMSZSZ elnöke ünnepi szavaiban így fogalmazott: „Amikor itt állok és Önökhöz szólhatok, Lukács Antoinette neve és személye jut eszembe: neki köszönhetjük, hogy két éve itt lehettünk és most is itt lehetünk. Ő szervezte meg a mostani emléknapokat.” Így folytatta: „Ittlétünknek üzenetértéke van. Ma, amikor fölsétáltunk a Magyar Kálvárián a Szent István-kápolnáig, mindnyájunknak eszünkbe jutott, mit jelent az, hogy volt egy magyar pap, aki Fatimában magyar keresztutat hozott létre, nyugati magyar magánszemélyek felajánlásából. Kondor atyának ez a gondolata és megvalósított terve megrázóan fejezi ki a magyar történelmet, amely kálvária volt, de tudjuk, hogy a keresztrefeszítés után jön a feltámadás…” Deák Ernő hangsúlyozta: minden embernek és közösségnek feladata van, ez adja meg az élet értelmét és célját. Szavai szerint a nyugat-európai magyar szervezetek számára Kondor atya példája és műve nagy felkiáltójel, mely arra szólít mindenkit, hogy hasonlóan cselekedjék. „A magyar nyelvterületen kívül élni generációkon át, továbbadni magyarságunkat, lábunkat megvetni a befogadó országokban velük közösen, barátokat keresve tudunk. Nekünk mindenhol a világban szövetségeseket kell keresnünk, Fatima is ezt mutatja az egyházon és a portugál-magyar összefogáson keresztül. Ez a mi intő példánk és feladatunk” – zárta szavait Deák Ernő.

Fotó: Varga Gabriella

Halmai Miklós, Magyarország lisszaboni nagykövete rámutatott: a nagykövetség és a portugáliai magyarok számára nagyon fontos, hogy az ourémi városháza – amelyhez Fatima városa is tartozik – ilyen nagy szeretettel övezi Kondor atya emlékét és ekkora figyelmet szentel az emlékének. „Az ő személye és emléke az, ami összeköti a két népet, baráti és spirituális kötelékek szövődtek általa. Kondor atya szerepét nem lehet túlhangsúlyozni a fatimai üzenet terjesztése kapcsán, ezzel portugál barátaink is tisztában vannak. Az ourémi polgármesteri hivatalnak és a Portugál–Magyar Egyesületnek köszönhetően ma Fatima város egyik tere Kondor atya nevét viseli és ott neki szobrot is emeltek. Nagyon hálásak vagyunk ezért és nagyra értékeljük ezt” – fejezte ki köszönetét Halmai Miklós nagykövet.

Ourém-Fatima polgármestere a kiállításról szólva leszögezte: fontosnak találták a kezdeményezést, hiszen igen jelentősnek tartják mindazt, amit Kondor atya tett Fatimáért. „Örök hálával tartozunk Kondor atyának azért, hogy elvitte a fatimai üzenetet, nemcsak Magyarországra, hanem az egész világra. Azt, hogy Fatima világviszonylatban ilyen fontos zarándokhellyé válhatott, nagyrészben Kondor atyának köszönhetjük. S nem szabad megfeledkeznünk arról a nagy jelentőségű munkáról sem, amit posztulátorként Kondor atya a pásztorgyerekek boldoggá, majd szentté avatásának ügyében végzett. A magyar keresztút páratlan emléket állít a magyarságnak, és ezért is Kondor atyának van nagyon sok köszönnivalónk. Ourém városa, az ourémi polgármesteri hivatal tudatában van ennek, ezért nevezte el róla Fatima egyik főterét” – húzta alá a polgármester. Reményét fejezte ki, hogy a Magyarország és Portugália közötti kapcsolatok továbbmélyülnek a jövőben, Kondor atya és a magyar keresztút mellett az Ourém-Fatima és Esztergom város közötti közelmúltbeli kapcsolatfelvétel révén is, melytől azt reméli, egyre szorosabbá válik a jövőben.

Fotó: Varga Gabriella

A kiállítás megtekintése után a róla elnevezett téren a magyar zarándokok megkoszorúzták Kondor Lajos atya szobrát. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság képviseletében Pirityiné Szabó Judit, a Délvidéki és a Diaszpóra Főosztályának vezetője és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója helyezte el a szobornál az emlékezés koszorúját.

Fotó: Varga Gabriella

Ezt követően a Styler Hotelben Halmai Miklós nagykövet, a Portugál–Magyar Egyesület és a szerzők – köztük Juhász-Laczik Albin OSB – bemutattak két újonnan megjelent könyvet, A Fatimai Magyar Kálvária története a dokumentumok tükrében című kétnyelvű albumot, Breuer Klára korábbi nagykövet asszony előszavával és A Kispásztorok útján című, gyermekeknek szóló kötetet. Este a magyar zarándokok is részt vettek a Megjelenési Kápolnánál a rózsafüzér-imádságon és a fáklyás körmeneten.

Október 27-én, vasárnap reggel kezdetét vette a NYEOMSZSZ közgyűlése, ezzel párhuzamosan pedig a Szent István-kápolnában paptársaival együtt szentmisét mutatott be Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. Szentbeszédében kifejtette: a katolikus szó görögül globálist jelent, csak nem azzal a pejoratív színezettel, amellyel ma rendelkezik. A katolikus fogalom arra utal, hogy mindenkinek szól, mindenkit magában foglal, mindenki megtarthatja benne a nyelvét, kultúráját, hagyományait és stílusát. Ennek lehetünk a tanúi itt Fatimában is – magyarázta a püspök atya. Rámutatott: bennünket, magyarokat két szempont is fűz Fatimához. Az egyik Kondor Lajos atya személye, aki verbita szerzetesként tanulmányait épp hogy megkezdte nem sokkal a második világháború vége előtt, de nem tudta befejezni, és akit nagyon nagy szeretettel és tisztelettel öveztek Fatimában, a portugál püspöki karban is nagy tekintélye volt. „A másik sajátos szempontunk itt Fatimában az ’56-os esemény – folytatta Kiss-Rigó László. – A fatimai üzenet ugyanis nagyrészt a bolsevik kommunista ateista diktatúra borzalmára hívta fel a figyelmet, és arra, hogy imádsággal, engeszteléssel kell megtennünk mindent azért, hogy ettől a veszélytől megszabaduljon az emberiség. Nem tudhatjuk, hogy annak a három pásztorgyereknek és azoknak a millióknak, akik Fatimában és Fatima üzenetére hallgatva imádkoztak annak idején, milyen szerepük volt abban, hogy harminc évvel ezelőtt a bolsevik ateista kommunista diktatúra megdőlt, különösebb vérontás nélkül… Hálával gondolhatunk Fatimára, a milliók imájára, hálát adunk a szabadságunkért” – mondta a szeged-csanádi püspök, egyúttal szóba hozta azt is, hogy napjainkban új problémákkal, más nehézségekkel kell szembenéznünk: a nihilizmus diktatúrájával, azzal az ideológiával, amely sokszor vonzó köntösbe öltözve, cinikus, provokatív módon kérdőjelezi meg és támad minden szellemi-lelki értéket és teszi kötelezővé a mindegyiktől való mentességet. Ez ellen a fatimai üzenetben álló eszközökkel érdemes szembeszállni – világított rá mai helyzetünkre a főpásztor.

Fotó: Varga Gabriella

„Fatima üzenete nem más, mint szeretetteljes figyelmeztetés, hogy ha az ember elfordul Istentől, a saját vesztébe rohan. Ezért érdemes Istenhez fordulni, megtérni. A megtérés nem azt jelenti, hogy valaki hátat fordít saját magának és az ellenkezőjét teszi, hanem azt, hogy egy lépést tesz Isten felé. Többet nem is kell, mert a többit majd Isten megteszi. A Jelenések könyvében beszél arról a szerző, hogy Isten ott áll az ajtóban, kopogtat, és aki azt mondja neki, hogy szabad, ahhoz betér. Nem ront rá senkire, hanem felkínálkozik, és aki hajlandó Őt befogadni, azt magához emeli és a társaságában részesíti. Ez a megtérés. Remélhetőleg mi is teszünk egy lépést ennek irányába azzal, hogy néhány órát-napot itt töltünk Fatimában” – zárta tanítását a Szent István-kápolnában Kiss-Rigó László püspök.

A nap hátralévő részében a magyar zarándokok egy csoportja ellátogatott Kondor atya nyughelyéhez és virágot helyezett el a sírján. A szegedi, budapesti és ausztriai csoporttagok Kondor atya halálának tizedik évfordulója napján, 2019. október 28-án, hétfőn reggel keresték fel a nyughelyet, mécsest gyújtottak, elénekelték a magyar himnuszt és imádkoztak a lelki üdvéért: Adj, Uram, örök nyugodalmat neki

Az örök világosság fényeskedjék Kondor Lajos atyának!

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű