Lépj kapcsolatba velünk

Aktuális

Kopjafát állítottak Szilágysomlyón Boldog Jerzy Popieluszko emlékére

Közzétéve

Ez az első emlékjel Erdélyben a lengyel mártírpap iránti tisztelet kifejezéseként

Szeptember 27–29. között zajlottak Szilágysomlyón a XXVII. Báthory Napok a helyi Báthory István Alapítvány, dr. Széman Péter, az alapítvány vezetője, egyben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) országos elnöke, valamint a városháza nevéhez fűződő IV. Báthory Feszt szervezésében. A pedagógustovábbképzőt, ifjúsági és gyermek-, kulturális és sportprogramokat, anyanyelvi és társasjátékokat, színházi előadásokat, koncerteket, felvonulásokat és számos más programot magában foglaló háromnapos rendezvény keretében az EMKE Magyar Ház udvarán Boldog Jerzy Popieluszko emlékére kopjafát avattak. Ez az első emlékjel Erdélyben/Romániában, amelyet az 1984-ben meggyilkolt lengyel mártírpap emléke előtti tisztelet jeléül állítottak.

„A ’80-as évek elején a nyugati rádiókban figyelemmel követtem Popieluszko küzdelmét. 1984-ben az eltűnésekor, majd halála hírére tehetetlen dühöt és elkeseredést éreztem. Akkor fogadtam meg Isten előtt magamnak, hogy egyszer emléket állítunk neki Erdélyben is” – mondta az esemény után, kérdésünkre válaszolva, Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke. A kopjafát az egyesület adományozta a helyi Báthory Alapítványnak és az EMKE-nek. A kezdeményezéssel hangsúlyozni kívánták, hogy Jerzy Popieluszkót egész Közép-Európa vértanújának tartják, aki akkor emelte fel szavát a kommunizmus ellen és áldozta életét, amikor mások nem tudtak vagy nem mertek szólni. Az egyesület egyúttal szerette volna felhívni a figyelmet a lengyel pap erdélyi mártírtársára, a székely – máréfalvi születésű – Pálfi Gézára, aki szintén 1984-ben vált a hit mártírjává. „Nem ismerhették egymást, de mindketten a hit és a szeret útján jártak, mint ahogy együtt jártak a gyűlölet útján az őket meggyilkoltató kommunista diktatúrák vezetői: Jaruselski és Ceausescu” – fogalmazott az avatóünnepségen Okos Márton, és arra kérte a résztvevőket, hogy imádkozzanak Pálfi Géza mártír katolikus pap boldoggá avatásának kezdeményezéséért és megvalósulásáért. Bagosi Hajnal alelnök székely népviseletben Molnár Imre történész Az igazság szabaddá tesz című, Popieluszkóról írt könyvéből olvasott fel részleteket. A kopjafaavatáson beszédet mondott Jerzy Jankowski ezredes, a bukaresti lengyel nagykövetség katonai attaséja is, aki elmondta, hogy diákként részt vett Popieluszko utolsó szentmiséjén. Szólt az egybegyűltekhez Septimiu Catalin Turcas, Szilágysomlyó polgármestere, valamint a város új testvértelepülése, a lengyel Czchow város első embere is. Ugyancsak a meghatódottság hangján osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel Zbigniew Ungeheuer, a Portius Társaság elnöke, a Krosno-i küldöttség vezetője, a város képviselője.

Fotó: Okos Márton

A kopjafát a nyikómalomfalvi Pap Jenő fafaragó készítette, emléktáblájára pedig három nyelven – lengyelül, magyarul és románul – Boldog Jerzy Popieluszko utolsó szentmiséjén elhangzott szavait vésték: „Torz az az eszme, amely csak erőszakkal tud fennmaradni.” Leleplezésére az azt állíttató és adományozó egyesület a lengyel küldöttségek vezetőit kérte fel, majd körbevették a kopjafát a kegyelet virágai…

„Reformátusként hősömnek és mártíromnak tekintem a katolikus vértanúpapot”

Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke ismét jó példával jár elöl.

– A kopjafaállítás eseményén utalt arra, hogy a ’80-as évek elején a nyugati rádiókban figyelemmel követte Popieluszko küzdelmét. Mi volt ez a küzdelem?

– Elkötelezett híve volt a Szolidaritás Mozgalomnak, havonta szentmisét mutatott be a hazájáért. Bírálta az államhatalmat, amikor az el akarta távolítani a kereszteket az iskolákból. Ezek közül egy is elég lett volna ahhoz, hogy magára vonja az istentagadó kommunista diktatúra haragját. Miután Lengyelországban bevezették a szükségállapotot és betiltották a Szolidaritást, nyíltan kiállt a Szolidaritás bebörtönzött aktivistái mellett és a szentmiséin imádkozott a szabadulásukért. Lehetősége szerint megpróbálta ezek családjait támogatni, annak ellenére, hogy az elnyomó hatalom többször figyelmeztette, hogy súlyos következménye lesz annak, ha ezt a ténykedését nem hagyja abba. Jómagam, aki szintén kommunista diktatúrában éltem, melyet a Securitate felügyelt, alig vártam, hogy esténként meghallgassam a Szabad Európa és a BBC adását. Nekem Popieluszko küzdelme akkor ezer kilométernyi távolságból is gyertya volt a sötétségben az éter hullámhosszain keresztül. Mint később kiderült, éppen 1984 elején figyelt fel rám a Securitate, amikor szülőfalumban, Kalotaszentkirály-Zentelkén a helyi fiatalokkal amatőr színjátszó csoportot működtettünk…

A kopjafaállítás előkészülete és eseménye során mit tapasztalt, Erdélyben ismerik-e a fiatalon – harminchét évesen – vértanúhalált halt lengyel papot? Hát Pálfi Gézát?

– Leginkább az idősebb korosztály tagjai ismerik őket, főleg azok, akiknek van személyes tapasztalatuk a Securitatéval, és akik hozzám hasonlóan hallgatták annak idején a Szabad Európa Rádiót. A szilágysomlyóihoz hasonló és más kiváló alkalmakat kellene teremtenünk arra, hogy megismertessük mindkettejük életét az ifjakkal is, hogy kiállásukból, mártírságukból ők is erőt meríthessenek.

Koszorúzás az emlékműnél – Fotó: Okos Márton

–  Miért kopjafát választott a tiszteletkifejezés szimbólumaként?

– Azért, mert ezzel azt is üzenni szeretném, hogy magam reformátusként hősömnek és mártíromnak tekintem a katolikus vértanúpapot.

Sok lengyel vendég is ott volt Szilágysomlyón a XXVII. Báthory Napokon és azon belül a kopjafaavatáson. Ők hogyan fogadták ezt a feléjük irányuló gesztust?

– Lengyelországból jelen volt a bukaresti lengyel nagykövetség katonai attaséja, Jerzy Jankowsk, valamint Czchow város polgármestere és önkormányzati képviselői, akik testvértelepülési szerződést írtak alá Szilágysomlyóval. Részt vett Krosnóból is egy küldöttség Zbignew Ungeheuer városi képviselő, a Portius Társaság elnöke vezetésével. A Portius Társaság Krosnóban ez év augusztus végén szervezte meg a XVII. Magyar Borok Fesztiválját, melynek Báthory István volt a jelképes fővédnöke, és amelyen idén először szilágysági borász is részt vett. A kopjafa avatása előtt ez a küldöttség egy nagyméretű Báthory-képet ajándékozott a Szilágysomlyói Báthory Iskolának. Láthatóan nagyon meg voltak hatódva, sőt egyiknek-másiknak könny is csillogott a szemében. Az attasé elmondta, hogy diákként részt vett Popieluszko utolsó szentmiséjén. Amikor az avatási ünnepség végén a lengyel küldöttség tagjai elvonultak, mindegyikük megérintette a kopjafát…

– Ön református, ezért különösen is megindít bennünket, katolikusokat, hogy ennyire felkarolta és Erdélybe is elvitte Popieluszko emlékének ügyét. Tervezi-e ennek a folytatását?

– Igen, kalotaszegi református vagyok, bár inkább azt mondanám, hogy keresztény. Magam voltam a Márton Áron Emlékév 2016 és a Szent László Emlékév 2017 ötletgazdája. Néhány történelmi adalék: tavaly ünnepeltük a Tordai Országgyűlés 450-ik évfordulóját, mely először mondta ki a világon a vallásszabadságot. Erdély ezen történelmi tettét Ferenc pápa is hangsúlyozta erdélyi látogatásakor. János Zsigmond halála után, 1571-ben az akkor már többségében protestáns erdélyi országgyűlés megválasztotta fejedelemnek a katolikus Báthory Istvánt, aki már lengyel királyként ezt mondta a XVI. századi Európa legkényesebb problémájáról: „Én nemzetségeknek vagyok királya, nem a lelkiismeretnek, melynek Isten az ura.” Pedig a hatalma meg lett volna, hogy minden korábbi törvényt eltöröljön, akár meg is toroljon. Nos, ez meg is történt, csak nem nálunk, hanem Párizsban, és úgy ismeri a történelem, hogy Szent Bertalan éjszakája…

Természetesen az elültetett „fát” öntözni, gondozni kell, hogy gyümölcsöt teremjen. Molnár Imre Az igazság szabaddá tesz című, Popieluszkóról szóló könyvét jó volna előadássorozat keretében Erdélyben bemutatni. Az idei pápalátogatás jelmondata ez volt: „Járjunk együtt az úton.” Popieluszko és a szintén mártír sorsú Pálfi Géza, bár nem ismerték egymást, együtt jártak Krisztus szeretetének az útján. Jó volna, ha mi is továbbjárnánk ezen az úton és Pálfi Géza is a boldogok sorába kerülne. Laikusként állítom, hogy Pálfi Géza élete és halála is teljesíti azokat a kitételeket, melyek alapján épp az idei pápalátogatás alkalmával hét görögkatolikust boldoggá avattak.

Varga Gabriella

Mondd el a véleményedet, szólj hozzá a cikkhez. (Facebook fiók szükséges.)
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerű