fbpx
Lépj kapcsolatba velünk

Életmód

Koronavírus elleni védőoltás katolikus szemmel – FRISSÍTVE

Közzétéve

Fotó: Getty Images

Egy olyan társadalomban, amelyben bevett szokás a Machiavelli által megfogalmazott “a cél szentesíti az eszközt” elv alapján élni és döntéseket hozni, a jelen járványhelyzetben és a védőoltásért való pánikszerű versenyben bizonyára kevesekben merül fel kérdés a vakcinák fejlesztésének, illetve előállításának moralitásával kapcsolatban.

A cikket 2020. december 1-én frissítettük, amely a Charlotte Lozier Intézmény által készített lista általunk közölt verziójának pontosításával járt.

Bár látszólag minden vakcina végeredménye ugyanaz, ti. megakadályozni, hogy a vírus az ember életét veszélybe sodorja, s az egyén és a társadalom számára védelmet biztosítani, mégis rendkívül fontos a módszerek etikai vizsgálata. Bizonyos farmakológiai fejlesztések az Isten által ajándékozott élet szentségét mellőzve igyekszenek eljutni e kitűzött cél eléréséhez, míg más törekvések nem kifogásolhatók ilyen szempontból.

Etikailag kifogásolhatóak azok a vakcinafejlesztések, amelyek során abortuszból származó embrionális sejtek felhasználásával fejlesztik vagy abortált embriókból származó sejtvonalakból állítják elő a gyógyszert. 

A COVID-vakcina fejlesztésében is jelen vannak olyan gyártók, amelyek morálisan nem elfogadható módon, embrionális sejtek felhasználásával fejlesztenek, illetve olyanok is, amelyek morális megítélése ebből a szempontból nem kifogásolható.

Miért is fontos ez számomra, átlagember számára, akinek nincs beleszólása abba, hogy milyen módon fejlesszenek oltóanyagokat?

Bűnt követek el, ha ilyen vakcinával oltatom be magamat?

Az abortált magzatból származó védőoltás befogadásakor az ember együttműködik az abortusszal, de milyen felelősség hárul rá? Kötelességünk jól informálódni, felelős döntést hozni, amennyiben úgy döntünk, hogy a védőoltást beadatjuk.

A tisztánlátáshoz fontos néhány etikai fogalmat tisztázni.

Először is alapvető különbséget kell tenni a formális és a materiális együttműködés között. 

A formális együttműködés során a személy olyan módon vesz részt a rossz cselekedetben, amellyel aktívan részese lesz annak. Ilyen cselekedet például az abortusz végrehajtása, amelyben mind a cselekvő orvos, mind pedig az anya formálisan, vagyis tudatosan és szándékosan részt vesznek. A formális együttműködés minden esetben negatív morális megítélés alá esik.

Az együttműködés materiális formáján belül több fajtát is megkülönböztetünk. Az első fő különbség a közvetlen, illetve a közvetett materiális együttműködés között van. A közvetlen materiális együttműködésben a rossz cselekedetben mint olyanban veszek részt (pl. az orvos fizikailag megöli a magzatot), míg közvetett formájában olyan feltételeket biztosítok, amelyek szükségesek a cselekedet végrehajtásához (pl. a takarítónő előkészíti a műtőt a következő abortuszra). 

Különbséget teszünk továbbá közeli és távoli materiális együttműködés között is, attól függően, hogy ezek időben, illetve térben milyen messzire állnak a rossz cselekedettől. 

A materiális együttműködés megítélése jóval árnyaltabb a formális együttműködésnél. Elfogadható lehet például olyan esetben, amikor a kettős hatás elve érvényesül, amelyben a rosszat semmilyen formában nem kívánja a cselekvő, hanem mint mellékhatást elfogadja; de nem elfogadható az olyan közvetlen materiális együttműködés, amely az emberi életet hozza veszélybe.

Az a személy, aki abortált embrionális sejtek felhasználásából származó vakcinával oltatja be magát, nagyon távoli közvetett módon működik együtt az abortusszal. Az ilyen cselekedet etikai megítélése kizárólag akkor lehet elfogadható, ha jelentős veszély van a személy életére vagy a társadalomra nézve, illetve ha nem elérhető etikusan előállított alternatíva. Ellenkező esetekben morális kötelességünk az alternatívát választani.

Mely fejlesztések tartoznak a morálisan elfogadható, és melyek tartoznak a nem elfogadható kategóriákba?

Többek között két gyógyszeripari óriás, a Moderna és a Pfizer is jelen van a vakcinák fejlesztésében, és 94 illetve 95%-os hatékonyságot ígérnek az első tesztek szerint. 

Azért fontos kiemelni ezt a két gyártót, mert a tömeges gyártás előtti végső stádiumban lévő gyártók közül ők azok között vannak, amelyek fejlesztése és gyártása során embrionális sejtvonalak nem kerülnek felhasználásra. 

Elkészítésükhöz nem csak embrionális, de semmiféle más sejtre nincs szükség. Hatásmechanizmusuk teljesen új technológián alapul, amely során az immunitásért felelős sejteket felkészítik a védekezésre. Hírvivő RNS-t juttatnak a szervezetbe, amely aktiválja az immunreakcióért felelős T sejteket. Innentől kezdve ezek képesek lesznek a szervezetbe került koronavírus kórokozót azonnal elpusztítani.

A kétféle vakcina közötti fő különbség, hogy míg a Moderna anyaga stabilabb, így tárolása és szállítása nem igényel speciális körülményeket, addig a Pfizer tárolásához -70 °C-ot kell biztosítani. Ez újabb, eddig még nem megoldott kihívást jelent.

Az AstraZeneca és a Janssen gyártók által előállított vakcinák abortuszból származó sejtvonalak segítségével készülnek, amely komoly etikai problémát vet fel a fent említett okok miatt, így a morálisan nem elfogadható preventív gyógymódok közé sorolhatók.

További három gyártó, a Merck, a Novavax, és a Sanofi állati eredetű sejtekből fejleszt vakcinát, valamint az Inovio Pharmaceuticals sejt nélkül előállított DNS vakcinát készít. Ezek szintén nem kifogásolhatók morálisan.

A belinkelt Charlotte Lozier Intézmény által összeállított dokumentum megvizsgálja, hogy mely jelenleg elérhető vakcinák használnak embrionális sejtvonalakat a fejlesztés, az előállítás illetve a laboratóriumi tesztek során. Az intézet rendszeresen frissíti a rendelkezésre álló információk alapján a listáját. Az alábbi táblázatban a november 29-i állást mutatjuk.

Fejlesztéshez FelhasználGyártáshoz felhasználtTeszteléshez felhasznál
CureVacNémetországNemNemNem
Sinovac Biotech Co., Ltd.KínaNemNemIgen
MedicagoKanadaNemNemIgen
NovavaxUSANemNemIgen
Arcturus TherapeuticsUSANemNemIgen
Moderna, Inc.with National Institutes ofHealthUSANemNemIgen
Pfizer and BioNTechUSA, NémetországNemNemIgen
Sanofi Pasteur and Translate BioUSA, FranciaországNemNemIgen
Inovio PharmaceuticalsUSANemNemIgen
Beijing Institute of BiologicalProducts/ SinopharmKínaNemNem
Wuhan Institute of Biological Products/ SinopharmKínaNemNem
John Paul II Medical ResearchInstituteUSANemNem
Merck and IAVIUSANemNem
Clover Biopharmaceuticals, Inc.KínaNemNem
Sanofi and GSK Protein SciencesUSA, FranciaországNemNem
SorrentoUSANemNem
University of Queensland andCSL LtdAusztráliaNemNem
GenexineKóreaNemNem
Anhui Zhifei LongcomBiopharmaceutical/Institute ofMicrobiology, ChineseAcademy of SciencesKínaIgenNemIgen
AltimmuneUSAIgenIgenIgen
AstraZeneca University of OxfordEgyesült Királyság, USAIgenIgenIgen
CanSino Biologics, Inc.Beijing Institute ofBiotechnology, Academy ofMilitary Medical Sciences,PLA of ChinaKínaIgenIgenIgen
Gamaleya Research Institute (Sputnik)OroszországIgenIgenIgen
Janssen Research &Development, Inc.Johnson & JohnsonUSAIgenIgenIgen
VaxartUSAIgenIgenIgen
University of PittsburghUSAIgenIgenIgen
Institut Pasteur and Themis andMerckUSA, FranciaországNem
Shenzhen Geno-immuneMedical InstituteKínaNem
Symvivo CorporationKanadaNem

A fejlesztés és a gyártás etikai kérdése mellett olyan fontos kérdéseket is fel kell tenni, mint például a vakcinák tesztelése és annak körülményei. Milyen módon lettek végrehajtva a tesztek? A teszt során használtak-e abortált embrionális sejteket vagy felelőtlenségből veszélyeztetve voltak-e emberi életek? Milyen előre nem látott mellékhatások merülhetnek fel egy, a szokásosnál rövidebb ideig tesztelt vakcinánál, amely adott esetben a személy DNS-ét megváltoztató hatásmechanizmussal rendelkezik?

Az ezekre adott válasz olykor egy amúgy etikusan előállított oltószer létjogosultságát kérdőjelezheti meg.

Benkóczy Szabolcs
A szerző bioetikát tanult Rómában. A Bioetikáról mindenkinek c. könyv fordítója. Hosszú éveken át ifjúságneveléssel foglalkozott. Nős, 5 gyermekes családapa. 

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Hírdetés Támogasd a Katolikus.ma médiamissziót!
Klikkelj a hozzászóláshoz

Hozzászólás írása

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Életmód

A mai generáció jelszava: „Én döntök”

Elkerülhetjük a szabad döntéssel járó aggodalmakat és csalódásokat, ha egy dolgot megtanulunk:: hálásan elfogadni azt, amit kapunk.

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Shutterstock

Rengeteg tintát pazaroltak a nevezetes X, Y, Z vagy Alfa generációkra. Úgy is nevezték őket, hogy ők a „nekem-jogom-van-rá nemzedékek”, most pedig kialakul az „Én döntök” generáció. Kiskorukban mindenben kikérték véleményüket: milyen sütit kérnek, milyen színű legyen az új kocsi, akarnak-e egy kistestvért. Minden sorra került, vagy majdnem minden. Semmit sem volt szabad erőltetni: nem lesz a gyerekből orvos vagy pék, mint az apja vagy nagyapja volt, csak ha nagy kedve van rá. Nem keresztelik meg, csak ha egy napon úgy dönt, hogy akarja, vagy majd máskor, vagy még akkor sem. Természetes, hogy most egy olyan világra vágynak, ahol minden a szabad választásukon múlik: férfiakat vagy nőket szeressenek, katalógusból rendeljenek maguknak gyereket vagy sem, meghatározzák-e saját haláluk idejét, váltsanak-e teljes könnyedséggel az egyik nemről a másikra, inkább állatnak érezzék-e magukat, mintsem embernek. Mindenki lássa maga, hol töri át a határokat: próbáljuk meg előbb, azután majd meglátjuk.

Ismerjük el, Jean-Paul Sartre egy megvilágosodott pillanatában levonta ennek a választási szabadságnak a következményeit: ez a következmény pedig az aggodalom, a szorongás! Az „Én döntök” generációnak szembe kell néznie a saját döntés aggodalmával. Hogyan legyen képes 16 évesen komolyan dönteni egy iskolai szakosodásról, amikor, tiszteletben tartva a kötelező szabadságot, felszólítják választásra a számtalan lehetőség között? Hogyan lehetne nemet választani, férfi-e vagy nő? Mindenki tudja, hogy ez egy képtelen ötlet, nem lehet „kipróbálni” egy teljes férfi életet, majd egy nőit, vagy egy olyan életet, amelyben állandóan átjárkálunk az egyikből a másikba, és úgy gondoljuk meg és döntjük el, hogy melyik állapot a legkedvezőbb. Hogyan képes valaki meghatározni a legjobb pillanatot a meghaláshoz, amikor még él és tudja, hogy döntése visszafordíthatatlan? Hogyan lehet egy kisbabát beprogramozni? A vágy csak illúzió, a valóság kegyetlen: a meddő párok száma egyre csak növekszik…. bizonyítékául annak, hogy a gyermekek nem érkeznek parancsszóra. Nem lehet az emberi életeket egyfelől úgy kezelni, mint valami anyagot, amit kémcsövekben állítanak elő, tesztelnek és agyondiagnosztizálnak a terhesség során, mint valami kenyérpirító szerkezet prototípusát vagy mint a próbapadokon átfutó autókat, alaposan megvizsgálva a körülményeket. vajon joguk van-e meglátni a napvilágot, egy pontosan és egyoldalúan meghatározott napon … másfelől viszont álszentül abban a hitben nevelni őket, hogy igenis elősegítjük növekedésüket, amikor fáradhatatlanul avval bombázzuk őket, hogy „Te döntesz”!

Fogadjuk el mindazt, amit kaptunk

Elkerülhetik az aggódást és a csalódásokat, elkerülhetik a mélységes kifáradást mindazok, akik megtanultak egy dolgot: hálával elfogadni azt, amit kaptunk. Beleegyezni például a testünkbe, ami a sajátunk: annak alakjába, morfológiájába, színébe, nemébe. A test határai, húsból-csontból való anyagi felépítése adja meg annak állagát, nehézkességét vagy báját. Kegyelmi ajándék egy leánytestet kapni, ami asszonyi alakká válik majd, testté, ami vérét ontja, mutatván, hogy az élet mindig visszatér és egy ajándékba kapott lehetőség, olyan titok, amit egy életen át nem lehet kimeríteni. Kegyelmi ajándék férfitestet kapni, amit lüktetések hatnak át, olyan testet, amelynek pulzálása azt hirdeti, hogy az erő egy esély, lehetőség, támasz lehet: olyan titok ez is, aminek megfejtéséhez egy élet nem elég.

Mielőtt arra gondolnánk, hogy átváltoztassuk testünket, tanuljunk meg támaszkodni rá: belegyökereztet minket ebbe a világba. Határaink, korlátaink, mindaz, amit nem mi választottunk, képezik szabadságunk alapanyagát: felajánlanak nekünk egy utat, anélkül hogy előírnák sorsunkat. Tudjuk, hogy egyszer eljön a halál és úgy gyűjt be minket, mint az érett gyümölcsöt. Korainak találjuk majd? Ha a gyümölcs lehull, az azt jelenti, hogy megérett.

Az igazi szabadság

Az élet szeretete, a szabadság, az elköteleződés azt feltételezi, hogy értelmünket arra irányítjuk, hogy megértsük annak értékét, amit kaptunk. Hogy merjük bátran állítani, hogy a jót és a rosszat nem lehet összetéveszteni, és hálát adjunk azért, hogy úgy születtünk, amilyenek vagyunk ebben a világban. Meglepő módon a szabadságra való tanítás nem abban áll, hogy „Te határozol”, hanem abban, hogy minden órában fohászkodunk: ”Mondjunk köszönetet együtt az Égnek mindazért, amik vagyunk”. Az igazi szabadság abban áll, hogy rendületlenül hiszünk abban, hogy minden megélt óra lehetőség arra, hogy a legjobbat adjuk magunkból.

Fordította: Dr. Seidl Ambrusné

La génération “C’est moi qui décide !” (aleteia.org)

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Életmód

Mit bánnak meg az emberek leggyakrabban a halálos ágyukon?

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Getty Images

Kevés olyan ember van, aki, ha eljön az utolsó órája, azt bánja, hogy nem töltött több időt munkával. Jóval többen vannak, akik azt sajnálják, amit tettek, vagy főleg amit nem tettek meg.

Senki nem mondja azt a halálos ágyán:, hogy «bárcsak több időt töltöttem volna a munkában». Igazából a megbánás a leggyakrabban arra vonatkozik, «amit tettem és amit elmulasztottam». Egy kolumbiai domonkos testvér, Nelson Medina listát állított össze arról, mit bántak meg a leggyakrabban azok a személyek, akik mellett ott lehetett életük utolsó szakaszában.

Biztosan ismerősen csengenek ezek a gondolatok. Akkor hát miért ne végeznénk ezek alapján a szokásostól egy kicsit eltérő lelkiismeret-vizsgálatot? Elég lenne azt követően imádkozni, és kérni azt a kegyelmet, hogy az életünk olyanná váljon, hogy ne kelljen ezt a bűnbánat-listát megismételnünk a halálunk óráján.

  1. Bánom, amikor rossz példát mutattam, és mások követték a rossz példámat.
  2. Bánom, amikor közömbös voltam a felebarátom szenvedése láttán.
  3. Bánom, amikor nem sikerült elég dicsérő, elismerő és bátorító szót mondanom azoknak, akik megérdemelték vagy szükségük volt rá.
  4. Bánom, amikor a sikereimet magamnak tulajdonítottam, de a bukásaimért a körülményeket okoltam.
  5. Bánom, amikor elmulasztottam tisztelni egy ember ártatlanságát vagy szétzúztam egy másik álmait.
  6. Bánom, amikor olyan dolgokra költöttem pénzt, amikre nem volt szükségem, és soha nem is használtam őket.
  7. Bánom, amikor túl sokáig halogattam a megbocsátást, és nem tettem elég erőfeszítést, hogy ténylegesen meg is bocsássak.
  8. Bánom, amikor kihasználtam azokat, akik szerettek, hogy önző módon valamihez jussak
  9. Bánom, amikor nem jól kormányoztam azokat, akiket a legjobb tudásom szerint kellett volna nevelnem, mielőtt még túl késő lett volna.
  10. Bánom, amikor nem látogattam eleget felebarátomat, vagy nem töltöttem elég időt vele, mert nem tartottam elég érdekesnek, okosnak vagy hasznosnak.
  11. Bánom, amikor elfecséreltem annyi időt lényegtelen dolgokra…Ez örökre elvesztegetett idő.
  12. Bánom, amikor a hízelgésben leltem örömömet, még ha tudatában voltam is, hogy az hamis.
  13. Bánom, hogy jóval gyakrabban panaszkodtam, mint köszönetet mondtam volna.
  14. Bánom, amikor gonosz, durva vagy sértő szavak hagyták el a számat.
  15. Bánom, amikor részt vettem Istent, a hitet vagy az Egyházat gúnyoló beszélgetésekben.
  16. Bánom, amikor túl sokszor távolodtam el a kereszttől.
  17. Bánom, amikor nem váltottam be az ígéreteimet.
  18. Bánom azokat az alkalmakat, amikor többet lehetett volna és kellett volna imádkoznom, és főleg jobban szeretnem.
  19. Bánom, amikor nem vettem tudomást Jézusról.
  20. Bánom, amikor fájdalmat okoztam valamilyen módon felebarátomnak.
  21. Bánom, amikor elmulasztottam szeretni. Sokkal jobban kellett volna szeretnem Istent és felebarátaimat.

Fordította: Sáriné Horváth Mónika
Forrás: Aleteia

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Életmód

Útravaló évközi 29. hétre

Közzétéve

Szerző:

Fotó: Denver Catholic

Elterjed a hír, hogy Teréz anya Rómába érkezik, és fogadja őt II. János Pál pápa. Nagyon sokan összegyülnek a szentmisére, de nem látják Teréz anyát a pápa mellett. Aztán kiderül, hogy Teréz anya ott van a szentmisén, de hátul áll a bejáratnál. Mindenki elől keresi, de ő hátul van. Teréz anya úgy válik ismertté, hogy a szívében élő Isten egyre nagyobb uralomra kerül. Ezért magasztalja fel őt Isten!

Jakab és János apostolok kéréssel fordulnak Jézus felé. Isten országában egyikük a jobb, másikuk a bal oldalon szeretne helyet foglalni. A többi apostol ezért neheztel rájuk. Jézus ismét tükröt tart nemcsak a két apostolnak, hanem a többi tíznek is: „nem tudjátok, mit kértek” (Mk 10,38)!

Nagyon visszataszító az, amikor valaki Isten nevét gyakran dicsőíti, sokat hivatkozik Istenre és akár hajlamos másokat ki is oktatni Isten dolgairól, közben pedig nem engedi, hogy szívét a szerető Isten uralja. Az ilyen emberre mondja Jézus Izajás prófétát idézve: „ez a nép ajkával tisztel engem, de szíve távol van tőlem” (Mk 7,6).

Isten országa nem kívül van, hanem szívben akar növekedni. Aki beengedi szívébe Őt, rátalál azokra, akik szintén beengedik szívükbe és így – egymásra találva együtt építik azt. Nem egymással versengve, hanem vállvetve és a szíveket összekapcsolva építik azt az uralmat, amelyben odaát mindannyian részesülhetünk.

Ha odateszem szívemet és vállamat…, egész lényemet!

Áldott hetet!

image_pdfCsatlakozz a misszióhoz! Töltsd le és terjeszd.
Olvasás folytatása

Kövess minket Facebookon is!

Hírdetés Támogasd adód 1%-val a Katolikus.mát!

Népszerű